A szeptemberi Irodalmi Szemle Arany János 200 évvel ezelőtti születése alkalmából tematikus lapszámmal jelentkezik: a felkért szerzők többféle műfajban, eltérő szempontok szerint közelítik meg a témát, tovább- és újragondolva Arany János életművét, és bizonyos mértékig a személyét övező kultuszt is.
Forgács Péter Daliás idők című, többszólamú verse Arany-átirat, Szászi Zoltán esszéje pedig (Hogy akkor kétszer kétszáz…) az Arany- és a Tompa-évfordulóra egyaránt reflektál. Szili József tanulmánya a szexualitás megjelenését vizsgálja Arany költészetében, Gábori Kovács József írása pedig a költő akadémiai titoknokságának időszakát elemzi a tudományágak hierarchiája szempontjából. Kadlót Nikolett egy interjú keretében a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany-kiállításáról kérdezi a múzeum munkatársait, Kaszap-Asztalos Emesét és Sidó Annát; Debreceni Boglárka pedig Arany János balladáihoz készített komixokat.
A fentiek mellett Nagypál István és Szeles Amma verse, Ferdinánd Zoltán és Bogyó Noémi prózája olvasható a lapban, de kritikát is találunk Umberto Eco kötetéről (Szalay Zoltán) és Fried István könyvéről (Koós István).
A lapszámot László János munkái illusztrálják.
