A megszokott helyszínen, a Duna palota Széchenyi termében felállított kamerák és az előadói asztalra készített mikrofonok számából is lemérhető volt, hogy ezt a tájékoztatót jóval nagyobb sajtóérdeklődés kíséri, mint a témával szorosan összefüggő „Külön utakon” című könyv bemutatóját pénteken.
„Jó előjel volt, hogy a DAC megverte a Slovant” – kezdte a szlovákiai megyei választásokról tartott sajtótájékoztatót Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. Miután üdvözölte a téma előadóit, valamint a hallgatóságban helyet foglaló Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, és gratulált az MKP nagyszerű választási eredményéhez, a felvidéki politikai viszonyokban kevésbé jártas újságíróknak elmagyarázta: mi a megyei választások szerepe és jelentősége Szlovákiában. Néhány grafikon és térkép segítségével mutatott rá arra, hogyan változtatta meg Mečiar 2000-ben a magyarság hátrányára a megyerendszert, és ennek tükrében milyen értékes az elért eredmény.
A lakosság választási hajlandóságának és hangulatának fokmérői
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára először gratulált a mellette ülő Menyhárt Józsefnek, a Magyar Közösség Pártja elnökének és Őry Péternek, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsa elnökének, hogy a több hónapi kemény munka meghozta gyümölcsét: egyértelmű az MKP győzelme. A megyei választások arra jók, hogy fokmérői legyenek a lakosság választási hajlandóságának és hangulatának a jövő évi önkormányzati, a 2019-es európai parlamenti és a 2020-as országgyűlési választásokra való felkészülésben.
Az államtitkár úgy látja, hogy a jövő évi megmérettetéshez jó pozíciókkal indul az MKP a nyugati régiókban, viszont a keletiekben hiába erősítettek rá a kampányra, az eredmény elmaradt. Közép-Szlovákia pedig egy közbülső helyzetet mutat. Ami az okokat illeti, magyarországi hasonlattal élve: mintha a Debrecen környékieket egy kalapba tennék a Pécs környékiekkel. Néprajzilag, hagyományaikat, kultúrájukat és gazdasági helyzetüket tekintve is eltérő régiók. De ez így volt száz éve az elcsatoláskor is, csak azt megelőzően ez nem volt olyan élesen látható, mint azóta, hogy egy 500 km-es keskeny sávot képez a magyarság. Ezt a távolságot nem könnyű áthidalni. Mindenesetre a nyugati régiókban bevált módszereket kell adaptálnia az MKP-nak a keleti területeken, hogy ott is sikeres legyen a jövőben.
Nem mindig a pártokkal kell küzdeni, hanem a szkepszissel
Harmadik politikai erőként került ki az MKP ebből a választásból – mondta Menyhárt József. Harminchárom képviselővel a megyei testületekben és a függetlenként bejutók egy részének megnyerésével elérhető egy-egy alelnöki poszt is. Öt megyében indultak, és négyben törekszenek fontos vezetői posztokra. Tapasztalt politikusokra építhet az MKP, mint például a Nagyszombat megyében toronymagasan győző Berényi József, és rátermett fiatalokra (nem kívánt név szerint mindenkit felsorolni). A lényeg az, hogy most, a testületek kialakulásakor jól kell tárgyalni és politizálni, mert ez a ciklus már öt évre szól. Öt év múlva összevonják az önkormányzati választásokkal, és akkor beérik a mečiari vetés: a hátrányosan megrajzolt megyerendszer, amely mindenhol a többség alá rendeli a „kevesebbséget”. (Szándékosan nem kívánt kisebbséget mondani.)
Potápi Árpád János, Menyhárt József és Őry Péter (Fotó: Patterman Renáta)
A pártelnök elismerte, hogy követtek el hibát, például Kassa megyében, ahol a kormánypárt jelöltjét támogatták, és nem számoltak azzal, hogy milyen erős a kormányváltó hangulat a lakosságban. Persze, erős volt az ellenük folytatott agresszív kampány is. Azzal szemben kellett a kampányt vezető Őry Péternek és csapatának küzdeni. Egyébként – jegyezte meg – nem mindig a pártokkal kell küzdeni, hanem a szkepszissel, ami különösen a keleti régiókra jellemző. Mindenesetre a jövő építését már a következő héten el kell kezdeni, és nemcsak pártban gondolkozva, hanem civilekben, egyházakban, hiszen most is megmutatkozott például a Komáromi járásban, hogy milyen erős tud lenni a civil szféra.
Generációváltás és a megyerendszer átalakításának szükségessége
Nekik, a kampányban résztvevőknek mondott köszönetet Őry Péter, és mindenkinek, akik az MKP-ra szavaztak. Az eredményben, hogy harmadik erőként kerültek ki a választásból, látni és értékelni kell, hogy nem kormányzó párt az MKP, és hogy a közmédia – akár szlovák, akár magyar – nem állt mögöttük, nem őket segítette. Tehát közvetlenül kellett megszólítaniuk a választókat. Számos akció is indult ellenük, például a szlovák kulturális minisztérium „nyelvrendőrsége”, amely a magyar nyelvű plakátok méretével megegyező szlovákot is követelt, vagy az az eset, amikor a kampánycsendet megelőző utolsó nap a bulvármédia elszakadási szándékokkal gyanúsította az MKP-t, párhuzamot vonva a katalóniai folyamatokkal.
Őry Péter bizakodva tekint helyzetük alakulására a keleti régióban, mert ott most formálódik az MKP új arculata, most zajlik a generációváltás, amelyben az eredményes régi vezetők mellé felsorakoznak az újak. A következő időszak fontos kérdésének tartja a megyerendszer átalakítását, mert a jelenlegi beosztás nemcsak a magyaroknak nem kedvez, de a szlovákoknak sem, főként az északi vidékeken.
Erősíteni kell a magyarságba vetett hitet
Végül az újságírói kérdésekre válaszolva, hogy mi függ a megyéktől, a két politikus nem győzte sorolni az utak karbantartásától a szociális intézmények ellátottságáig, az általános és a szakoktatást érintő döntésektől a kultúra támogatásáig a különböző területeket, rámutatva arra, hogy a kormány és a megyék közti kapcsolat a jövő fontos kérdése, mert a pénzek visszatartásával sok elképzelés maradhat csupán papíron.
A hallgatóságban helyet foglaló Szili Katalin miniszterelnöki megbízott (Fotó: Patterman Renáta)
A szórványvidékek ügyét is nagyon fontos kérdésnek tartják, példaként említve Zoboralját, amely hiába magyar, a nyitrai szlovák területen esélye sem volt, hogy önálló képviselője legyen. Ezért feladatuk szövetségeseket találni, akikkel együtt képviselni lehet a szórvány érdekeit is. Ez a feladat most Kassa megyében is, hogy a kassai Thália Színház mögött legyenek támogatók. Mind a peremvidékeken, mind a szórványban – de a többségi vidékeken is – erősíteni kell a magyarságba vetett hitet. Csak ennek birtokában lehet olyan politikai helyzetet teremteni, amelyben céljaikat meg tudják valósítani.
