(fotók és videó is) A kulturális minisztérium és a szlovák államnyelvtörvény által meghurcolt Új Hajtás színjátszócsoport vendégszerepelt – az Esterházy János Társulás támogatásával – a csallóközi Vásárút kultúrházában. Egy szimpátiaelőadás volt egyben, melynek közönsége szintén tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az állítólag a nyelvtörvénnyel ellentétes szórólapok ürügyén zaklatták a zoboraljai csemadokos színjátszókat.
A kultúrházat megtöltő közönség soraiban foglalt helyet Farkas Géza is, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének képviseletében. Gyepes Lajos kalászi Csemadok-elnök hangsúlyozta, ragaszkodunk anyanyelvünkhöz, és visszautasítjuk az ellene irányuló támadásokat. Ladányi Lajos, az MKP Országos Elnökségének tagja, parlamenti képviselőjelöltje, aki szintén tagja az Új Hajtás színjátszócsoportnak, örömét fejezte ki, hogy távoli vidékekről, még Magyarországról is érkeztek nézők, hogy kifejezzék szolidaritásukat a felvidéki színjátszókkal (az Új Hajtásnak budapesti meghívása is van az Új Színházba). „Minden törvényt be lehet tartani, de ha a nyelvtörvényt betartjuk, akkor az önfeladáshoz vezethet. Lehet, hogy a mi példánkon is bebizonyosodik az, hogy ez a nyelvtörvény rossz. Ennek csak egyetlen egy célja van, mégpedig a magyarság asszimilálása” – mondta Ladányi Lajos.
A komoly szónoklatokat és szép szavalatokat követően a derű két órája következett. A kalászi színjátszók kitettek magukért, többször vastapsot és kacajt csaltak elő a közönség soraiban. Megmutatták, hogy a kultúra színvonalát nem szabad aszerint mérni, hogy mekkora egy adott színház lakóhelye, hanem egy szórványsorsban elő színtársulat is képes magas színvonalú kulturális előadásokra.
**
Az Új Hajtás az Aranylánc című népi darabot adta elő. A szereplők Galaba Péter, Hőrigh Szilvia, Ladányi Norbert, Gyepes Lajos, Lauro Katalin, Farkas István, Ladányi Lajos, Kulmon Éva, Lüley Katalin, Kósa Mária, Bahorec józsef és Dražkovič Rudolf voltak.
Tizenhárom éve, hogy Kalászon megalakult a Csemadok Új Hajtás társulata, amely nyelvünk és hagyományaink megőrzésére, élő kultúránk fejlesztésére helyezi a fő hangsúlyt.Az elmúlt években előadásaikkal nemcsak otthon és a környékbeli falvakban arattak nagy sikert, de Magyarország több községében is vendégszerepeltek.
Felvidék Ma