Bugár Béla egyértelműen szlovák-magyar polgári pártnak nevezi a Most-Híd pártot. A Felvidéken élő magyarok nagy többséggel az új formációt választották az egyértelműen magyar pártnak nevezett Magyar Koalíció Pártja helyett. Magyarországon a vezető politikusok viszont egyelőre nem tudják , hogy viszonyuljanak a hét szlovák és hét magyar parlamenti képviselővel rendelkező új párthoz.
Martonyi János külügyminiszter a Magyar Televízió Ma reggel című műsorának június 22-i adásában úgy fogalmazott, hogy Bugár Béla pártját, a Most-Hidat is bizonyos mértékben partnernek tekinti az új magyar kormány, bár a választások előtt egyértelműen az MKP mellett tette le voksát.
A magyar külügyminiszter örömét fejezte ki, hogy Szlovákiában egy jobbközép kormány alakul meg, és amint megalakul, a magyar kormány felveszi vele a kapcsolatot. Martonyi rendkívül pozitívnak nevezte az új jobbközép kormánykoalíció megalakulását a szlovák-magyar kapcsolatok, a visegrádi tagországok és Szlovákia szempontjából is. „Jelenleg a magyar választóknak a becslések szerint közel kétharmada, tehát a többsége a Híd pártot választotta, s nekünk ezt kell tiszteletben tartanunk. Ahogy én tiszteletben tartottam korábban azt, hogy az MKP-t küldték a magyar választók a pozsonyi parlamentbe, most azt kell tiszteletben tartanunk, hogy a magyar választók többsége a Hidat küldte a pozsonyi parlamentbe, ami nem azt jelenti, hogy ezt a másik egyharmadot el kell felejtenünk és az MKP-val nem kell kapcsolatot tartanunk. Természetesen velük is kapcsolatot kell tartanunk, de figyelembe kell venni azt, hogy kétharmaduk a Hídra szavazott. A Híd részese lesz egy olyan jobbközép kormánynak, amivel a visegrádi országok sajátos képet fognak ölteni politikai szempontból.” – fogalmazott a magyar külügyminiszter a Magyar Televízióban.
Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Duna Televízióban a Most-Híd párttal kapcsolatban elmondta, hogy a magyar kormány által összehívandó MÁÉRT és a magyar kormánnyal való kapcsolatok függnek attól is, hogy Bugár Béla pártja hogyan fog viszonyulni a magyar-magyar együttműködésnek és párbeszédnek a fórumaihoz, a MÁÉRT-hez és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumához.
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a nemzetpolitikai ügyek kormányzati felelőse a Most-Hídnak a Magyar Állandó Értekezletre való meghívása kapcsán elmondta, hogy minden a párt önmeghatározásán múlik. Magyarország egyelőre úgy tudja és látja, hogy a Most-Híd szlovákiai párt, amelyben emblematikus magyar politikusok is vannak. Ha Bugár Béláék szlovákiai magyar pártként fogják meghatározni magukat, nem lesz akadálya, hogy részt vegyenek a MÁÉRT munkájában, mondta Semjén, megismételve: ez a testület a magyar szervezetek konzultációs fóruma.
Bugár Béla Híd-elnök erre úgy válaszolt: a párt a választóknak akar bizonyítani, nem a magyar politikának. „Egy párt nem attól válik ilyenné vagy olyanná, hogy mit bizonygat, hanem attól, hogy mit cselekszik. Mi a választóinknak akarunk bizonyítani, nem Semjén Zsoltnak, és nem Magyarországnak” – szögezte le Bugár Béla, aki internetes naplójában így ír a kisebbségvédelemről és terveiről: „Célunk egy olyan Szlovákia megteremtése lesz, mely gazdaságilag stabil ország, ahol minden egyes ember nemzetiségüktől függetlenül ugyanúgy tud érvényesülni. Ahogy azt megígértük, védeni fogjuk az ország kisebbségeit. Kezeskedem róla, hogy annak ellenére, hogy az MKP nem jutott be a parlamentbe, nem veszett el a magyar érdekvédelem! Sőt, megmutatjuk majd, hogy együttműködéssel igenis sokkal többet lehet elérni, mint puszta melldöngetéssel. Csupán az egymás iránti tisztelet betartásával lehet olyan kompromisszumokat kötni, melyek után mindkét fél elégedett lehet. Mi azon leszünk, hogy senkinek a joga semmiben ne sérüljön!…”
Korábban az aktuálne.sk szlovák internetes honlapnak a Most-Híd vezére a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumával (KMKF) kapcsolatban úgy fogalmazott: kérni fogja az Országgyűlés azon határozatának hatályon kívül helyezését, miszerint a KMKF a magyar parlamentnek van alárendelve. A kettős állampolgárság felvételét elutasította és kijelentette, hogy nem lesz a Fidesz vazallusa. „A történelmi döntéseknek, például a beneši dekrétumoknak egyes következményeit orvosolni csak akkor lehet, ha van rá politikai akarat. Ráadásul arról is meg vagyok győződve, hogy napjainkban már csak a következmények orvosolhatók. Pártunk nem akar területi autonómiát” – jelentette ki Bugár.
Bugár Béla a választások után úgy nyilatkozott, hogy szerinte a szlovákiai magyarok elutasították a konfrontatív politikát. „Meggyőződésem, hogy azok a polgárok voksoltak ránk, akik a szlovák–magyar párbeszéd és a vitás kérdések ésszerű rendezésének a hívei. Mi a tisztességes együttműködés pártja vagyunk, ezért sem folytattunk negatív kampányt. Elsősorban azt a tényt hangsúlyoztuk, hogy a szlovák és a magyar nemzet tagjai, miként Szlovákia különböző nemzetiségű polgárai is, egymásra vannak utalva. Ezért sem lehet érdekünk a feszültség szítása” – mondta Bugár Béla. A Most-Híd párt jellegét illetően a legtöbbet az alapszabályzat mondja. A csoportosulásnak nemzetiségre való tekintet nélkül tagja lehet mindin szlovák állampolgár (az állampolgárság elvesztése a párttagság elvesztésével jár), a párt tanácskozási nyelve az érintett tag anyanyelve. (A gyakorlatban a szlovák a kommunikáció nyelve.) A pártelnök többször is nyilvánosan kijelentette: szlovák, magyar, ruszin, roma tagjaik és képviselőjelöltjeik vannak/voltak, van a pártnak kisebbségpolitikai programja is, de ez a többség és kisebbség konszenzusán nyugszik – már a Most-Híd párton belül is. A magyar-magyar viszony döntő befolyásolója így nem lehet. Államközi szlovák-magyar viszony tekintetében számolni kell vele, de úgy, ahogyan azt Bugár már jelezte: ők szlovákiai polgári párt. Az, hogy az alakuló szlovák kormánykoalíció hogyan fog viszonyulni a szlovákiai magyarokhoz,
programtéziseiből rövidesen, napokon belül kiderül. Utána talán egyszerűbb lesz a maga helyén kezelni a Most-Hídat is.
Felvidék Ma
