Legyen a Szórványmagyarság Napja jövő évtől minden esztendő február hónapjának utolsó napja Magyarországon – ezt kezdeményezi 26, a külhoni magyarsággal foglalkozó magyarországi civil szervezet, amelynek képviselői november 12-én Budapesten tartottak tanácskozást.
Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója a tanácskozás után közölte: ez a nap a különféle kulturális események, tevékenységek, szakmai programok révén a nemzet figyelmét a világban szétszórtságban, szórványban élő magyarokra irányíthatja. Egyúttal azt is javasolják a magyar kormánynak, hogy a magyar uniós elnökség ideje alatt Magyarország kezdeményezze, minden szökőévben – azaz négyévenként – legyen a szökőnap a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Napja az Európai Unióban.
Ez a nap segíthet rávilágítani arra, hogy Európa egyik fontos és feladhatatlan adottsága az a multikulturalitás, amelyet a területén élő nemzetek, nemzetiségek és etnikai csoportok gazdagítanak. A szökőnap egyúttal azt is szimbolizálja, hogy ezek a közösségek jelentik azt a többletet, amely Európát a kulturális sokszínűség kontinensévé teszi – mutatott rá Csete Örs. Kiemelte: Európa a kisebbségek kontinense. Kutatási adatok szerint Európában összesen hozzávetőleg 105 millió ember tartozik valamelyik nemzeti, nemzetiségi, etnikai kisebbségi csoportba, amely Európa 770 milliós lakosságának 14 százaléka, azaz minden hetedik európai valamilyen etnikai kisebbség tagja. A magyarság sem kivétel ez alól. A világ magyarságának közel negyede él Magyarország politikai határain kívül, Dél-Amerikától Kalotaszegig. A határon túli magyarok hetven százaléka ráadásul nem tömbben, hanem más nemzetekkel keveredve, szétszórtságban, szórványban él. Mint kifejtette: a szórványlét automatikus velejárói az elégtelen anyanyelvi infrastruktúra, a hiányos magyar intézményrendszer.
„Szórványban, ahol a magyarság kisebbségben él, nagyon sok ember billeg a magyarnak lenni és a nem magyarnak lenni lét között. Magyarországnak alapvető kötelessége segíteni, hogy ez a billegés a magyarnak lenni irányába mozduljon el, ugyanis rajtunk kívül egyetlen országnak sem áll érdekében elősegíteni a szórványmagyarság megmaradását” – fogalmazott Csete Örs, a tanácskozást életre hívó Apáczai Közalapítvány igazgatója. A konferencián résztvevő 26, a külhoni magyarsággal foglalkozó magyarországi civil szervezet vezetője egyetértett abban, hogy nem szabad lemondani a világ magyarságának csaknem húsz százalékát kitevő szórványmagyarságról, ezért a civilek az eddigieknél hangsúlyosabban kívánják felhívni a magyar közvélemény figyelmét a kisebbségben élő külhoni magyarok ügyére. A tanácskozás résztvevői hasznosnak tartanák, ha Európa is nagyobb figyelmet szentelne az európai nemzeti és etnikai kisebbségeknek.
A Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítvány nagy örömmel ajánlotta föl minden résztvevő szervezetnek, hogy híranyagaikat rendszeresen megjelenteti a weboldalán. Együtt tudunk csak tenni egymásért. Kérünk minden olyan embert, aki a határon túli magyarok iránt elkötelezettséget érez, hogy beszéljen barátai, ismerősei előtt a „szórvány” fogalmáról. Kerüljön ez a szó jobban a köztudatba. A témával kapcsolatos cikkeket, véleményeket az Együtt Egymásért rovatunkba várjuk nagy érdeklődéssel mindenkitől, aki szeretné közölni javaslatát, vagy bemutatni tevékenységét – fogalmazott Balassa Bálint, a Határon Túli Magyarok Információs Központja Kiemelten Közhasznú Alapítvány titkára.
Felvidék Ma, mti
