A  rendszerváltás követő minden évben, de főleg azóta, hogy a szímői templomkertben áll Jedlik Ányos szobra,  a falu népe ott sereglik össze emlékezni. Emlékezni március 15-ére és a szabadságra, amely az 1848-as forradalom legnagyobb vívmánya volt, és amelyről még 163 év elteltével is mindenkinek ugyan az jut az eszébe.


Gyermekeink, a Jedlik Ányos Alapiskola tanulói és pedagógusai, a Rozmaring éneklőcsoport és az egybegyűltek  ezen gondolatokkal kísérve és kokárdákkal a  mellükön  sorakoztak fel a nagy előd szobra előtt, hogy versekkel, énekekkel idézzék vissza a történelmi pillanatokat. Azután, hogy a Millenniumi harang hangjaira  díszlépésben menetelő a cserkészcsapat elfoglalta helyét, következett az emlékbeszéd, amelyet Oláh Magdolna, az alapiskola igazgatója mondott el. Ezt követően Bób János polgármester,  Danczi József, a Csemadok TV titkára, a helyi plébános, Maga Péter, az MKP,  valamint a faluban létező magyar intézmények és szervezetek koszorúinak elhelyezésére került sor. A megemlékezés ezzel még nem ért véget, mert Kantár Éva, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke tolmácsolta Karaffa Attila, a Pázmaneum Társulás elnökének március 15-e kapcsán született aktuális gondolatait, amelyeket a hallgatóság nagy elismeréssel fogadott. Végezetül Priskin Magdolna, a Hagyományőrzők Társaságának elnöke idézett könyvének azon soraiból, amelyek a negyvennyolcas események szímői vonatkozását írják le. 
Kovacsic Mária, az irodalmi kör tagja megköszönte a részvételt,  majd nemzeti imánk, a Himnusz közös eléneklésével méltó befejezést kapott a szímői megemlékezés.

Kantár Éva, Felvidék Ma