A szlovák törvényhozás ma kezdődő ülésszakán a kisebbségi nyelvtörvényről is tárgyal, amelyet Rudolf Chmel kormányfő-helyettes hivatala készített elő.
A javaslat szerint egyebek között 5 százalékkal csökkenne a ma 20%-os nyelvhasználati küszöb, s büntethető lenne a törvény be nem tartása.
A törvénytervezet módosításáról a koalíciós partnerek közül a Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt és a Szabadság és a Szolidaritás Pártja jelezte, hogy támogatja a módosítást. Az Egyszerű Emberek vezetője második olvasatban szeretne majd módosítást benyújtani a törvénytervezethez. A kereszténydemokraták nem foglaltak egyértelműen állást a kisebbségi nyelvtörvény módosításának támogatásáról, így a frakció tagjai nem biztos, hogy egységesen szavaznak majd.
A 20%-os nyelvhasználati küszöb 15%-ra való csökkentése egyébként a magyar kisebbség által lakott településeket kevésbé érintő, annál jobban módosíthatja a roma, vagy a ruszin nyelv használatára vonatkozó szabályokat. Kettővel több magyar településen és 45-tel több ruszin lakosú faluban élhetnek majd az anyanyelvű ügyintézés jogával, ha a parlament is jóváhagyja a döntést.
A minisztérium feltett szándéka, hogy szankciókat is alkalmaz azon települések ellen, amelyek nem helyezik el például a kisebbségek nyelvén is az élet, az egészség, a vagyon, valamint a biztonság veszélyeztetettségére felhívó figyelmeztetést, vagy azon községekkel szemben, amelyek képtelenek értelmezni egy kisebbségi nyelven írt beadványt. A hivatalos álláspont szerint ugyanakkor ezekben a falvakban is megtalálhatók olyan személyek, tolmácsok, akik a kisebbségi nyelveken kommunikáló állampolgárok és a hatóságok segítségére lehetnek, fordítással.
A szlovák sajtóban a törvénymódosítást kizárólag a Most-Híd győzelmeként interpretálják, holott ez az Európa Tanács miniszteri tanácsának tavaly megfogalmazott ajánlásaira reagál, melyek előrelépést sürgetnek Szlovákiától a kisebbségvédelmi keretegyezményből, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai kartájának ratifikálásából fakadó jogharmonizációs feladatainak teljesítése terén. Európa tanácsi ajánlás volt a nyelvhasználati küszöb 10 százalékra csökkentése is, amely azonban még a kormánykoalíciós pártoktól sem kapta meg a támogatást.
A parlamenti képviselők az ülésszakon foglalkoznak majd az ügyészség reformjáról, a sajtótörvény hibáinak kiküszöböléséről és a lőfegyverekről szóló törvény módosításáról is.
A kormánykoalíció szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a főügyész választás kapcsán az ügyészség átalakításának kérdése. A törvényjavaslat szerint a a jövőben nem utasíthatja alárendeltjét a főügyész, hogy ne kezdjen büntetőeljárást, előzetes letartóztatást vagy éppen egy folyó ügy megállítását vagy leállítását. Fontos pontja a javaslatnak, hogy amennyiben elfogadja azt parlament az új ügyészeket egy öttagú bizottság nevezi majd ki. A bizottságot egy a főügyész által küldött meghatalmazott, két tag az ügyészi tanácsból és ketten az igazságügyi minisztériumból alkotnák. Az új ügyész kinevezéséhez négy szavazat volna szükséges. A legfőbb ügyészt pedig csak egyszeri hétéves időszakra választanák.
A sajtótörvény módosításában korlátozni szeretnék a közéleti szereplők válaszadási jogát azokban az esetekben, ha közszereplői tevékenységükkel kapcsolatos véleményekkel akarnak polemizálni. A válaszadás joga és a válasz leközlésének kötelessége, ha hamis, nem teljes vagy eltorzított a tényállítás megmarad, ha a közölt írás sérti az érintett becsületét, méltóságát vagy magánéletét, jogi személy esetén pedig annak jó hírét, ha a közölt írás alapján a jogi személy beazonosítható.
A parlament mai ülésén szó lesz a fegyvertartási engedély megszerzési feltételeinek szigorításáról, illetve egyes lőfegyverfajták tartásának és használatának korlátozásáról is.
Felvidék Ma
{iarelatednews articleid=”27413,27327″}
