(Frissítve) 16. ülésén a parlament plénuma – áttörve az államfői vétót – ismételten elfogadta a bíráról szóló törvényt, elvetve benne a köztársasági elnök által javasolt változásokat.Május elsejétől így megszűnik az igazságszolgáltatások várományosainak az intézménye, vagyis nem lesz olyan szakképesítő előkészeti intézmény, ami a bírói és ügyészi munkára készíti fel a jogászokat.
A plénum második olvasatba utalta a bíróságokról szóló törvényt, és megszavazta az EU pénzügyi szankcióinak elismerését szabályozó kormányjavaslatot is.Ismételten elfogadta a parlament a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokról szóló törvényt, mely elsősorban a folyósításban illetékes állami szervek szerepét és támogatás elnyerésének feltételeit szabályozza. A törvény kimondja, kik és milyen célokra kérhetnek-kaphatnak támogatást a földművelésügyi minisztérium költségvetéséből, s folyósítás módját is rögzíti. A minisztérium a kérvényeket és a támogatásban részesülők listáját (a megkötött szerződésekkel együtt) honlapján köteles lesz a nyilvánosság elé tárni. Ugyancsak közzé kell mejd tennie az elutasított kérelmeket, azok indoklásával együtt.
A kereskedelmi törvénykönyv módosításával, melyet második olvasatba utalt a plénum, a részvénytársaságok fúziója válik ügyvitelileg egyszerűbbé mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.Lezajlott az ügyészségekről szóló törvénymódosítás általános vitája is. A kormányjavaslat új alapokra helyezi az ügyészséget, nyitottabbá, társadalmilag ellenőrizhetőbbé teszi, munkájában a hangsúlyt a törvényesség és az eddiginél sokkal határozottabb közérdekvédelem szolgálatába kívánja állítani. Parázs vita folyt a koalíció, az igazságügyi miniszter, Lucia Žitnaňská és az ellenzék között arról, hogy megszűnik-e a független ügyészség – mint az igazságszolgáltatás egyik fontos ága -, s helyette államügyészség jön-e létre, mely az ország igazságügyi politikájának megtestesítője lesz. Aggályai a törvényjavaslattal kapcsolatosan a Most-Hídnak is vannak, Gál Gábor képviselő jelezte, ha második olvasatba kerül, módosításokat nyújtanak be hozzá. A helyettes főügyész is megszólalt a vitában, s jelezte: ha a törvényt a plénum az előterjesztett formában fogadja el, alkotmánybírósághoz fordul miatta. Ladislav Tichý szerint ugyanis egyes rendelkezések a hatályos alaptörvénybe ütköznek. A koalíciós oldal szerint viszont szükség van a reformra, mert tarthatatlan, hogy Szlovákiában legyenek felelősségre nem vonható körök, csoportok, amelyek minden korrupciós ügyet, bűncselekményt megúsznak, s ezzel rombolják a közerkölcsöket is. A törvényjavaslatot a plénum 80 igennel második olvasatba utalta. Hasonlóképpen a gazdasági minisztérium dotációs politikájának szabályozását módosító törvényjavaslatot, a Kereskedelmi Közlöny kizárólagos elektronikus formáját előíró jogszabályt. Második olvasatba került az ökologikus gépkocsi-üzemanyag és energetikai berendezések állami támogatásáról szóló javaslat is.
Ismételten elfogadta a plénum a végrehajtói és az állami segélyezésről szólótörvény módosítását is, melyet az államfő megvétózott, s melyről a szavazást mára halasztották. E módosítás értelmében a kormány visszakövetelheti a jogtalanul felvett vagy kifizetett állami támogatásokat.
Második olvasatba került a kormány javaslata a hálózati árhivatal és felügyelet tevékenységének megváltoztatásáról, amely biztosítani kívánja a kétszintes ügyintézést, és lehetővé teszi majd a hatóság szerveinek személyi átalakítását is. A rövid vitában a volt a gazdasági miniszter, Ľuibomír Jahnátek (Smer-SD) az árszabályozó hivatal elnökének leváltásáról, azt követően pedig az áram, a távhő és a gáz árának várható emelkedéséről beszélt.