Miként a Zwack Unicum „vizes embere“, úgy bukkan fel a politikai süllyesztőből az immár több alkalommal búcsúzó Vladimír Mečiar. Miután felhagyott a birkatenyésztéssel (a jámbor állatok megrágták a „nagy ember” gyümölcsfáit, így feltehetően bográcsban végezték) rátekintve a naptárra és tudatosítva a választások közeledtét, bejelentette, hogy új párt alapításában vesz részt.
A pártalapításban nem zárja ki a Harabinnal való együttműködést sem (s ebben nincs semmi meglepő, hiszen mindketten úgy sóvárognak a hatalomra, ahogy az említett reklám hajótöröttje az Unicumra…). Mečiar a pártalapítással kapcsolatban elmondta, jelenleg nincs olyan párt az országban, amelynek számára Szlovákia lenne a legfontosabb.
„Nem azt mondom, hogy én térek vissza, hanem a Szlovákia érdekeit szolgáló párt fog visszatérni. Új lesz és érdekes a program szempontjából, de leginkább más, mint a többi párt” – jelentette ki tőle megszokott szerénységgel a volt miniszterelnök.
A Szlovákia érdekeit elkötelezetten szolgálni vágyó 77 éves Mečiar elárulta, hogy már régóta folyik a sürgölődés az új párt körül, de nevet egyelőre nem találtak neki. Magát az új pártot Mečiar szeptember elején tervezi közelebbről bemutatni, a jelölteket pedig novemberben – legkésőbb addig kell ugyanis választási listát összeállítaniuk a pártoknak. Elárulta, regionális szinten már léteznek struktúrák, amelyek mintegy alvó ügynökként csak utasításra várnak.
Mečiar nem kevesebb, mint tíz év után óhajt visszatérni, miután személye immár inkább történelmi, mint politikai jelentőséggel bír, annak is a sötét oldalát képviselve (az IVO társadalomkutató intézet egyik közvélemény-kutatása szerint a szlovákok Mečiar 1994-től 1998-ig tartó kormányzását tartják az egyik legsötétebb időszaknak).
A szavazóit már elveszítette, pártja kibukott a parlamentből, s az őt annak idején ajnározó demokrata banyák már a hamut is mamunak mondják, vagy az idősek otthonában nézegetik fátyolos tekintettel kedvencük fényképét, így mindebben már nem sok potenciál van.
Harabin ugyan még hozhat szavazatokat a köztársaságielnök-választáson szerzett 15%-ával, de ha ők ketten egyesülnek is, néhány nacionalista beállítottságú szavazón kívül másokra nem számíthatnak, ezekkel viszont gyengíteni fogják az SNS és a Smer táborát.
Mečiar azonban mindezzel elérte, amit akart, s ebben is hasonlóságot mutat az Unicum-reklámmal, melynek esetében először fordult elő a történelemben, hogy az eladni kívánt termékek rajzát nem az ízlés és kellem határozta meg, hanem ezen kifejezőeszközök szöges ellentéte. Mégis megtette a maga hatását, mindenütt beszéltek róla, ahogy most Mečiarról is.
S szerte az országban az sem okoz különösebb megütközést, hogy a trencsénteplici remete Szlovákia sötét oldaláról a fénybe lépve ismét politikai babérokra vágyik. Bátran kijelenthetjük, itt és most ezzel nem számít kivételnek, erkölcsi löketet adhatott neki az a tény is, hogy a pozsonyi kerületi rendőrkapitányság nyomozója leállította a hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt ellene indított büntetőeljárást, mely az amnesztiák ügyével volt összefüggésben.
Mint ismeretes, miután 1998-ban Michal Kováč köztársasági elnök mandátuma lejárt, és a parlament nem tudta megválasztani az utódját, az elnöki jogköröket ideiglenesen Vladimír Mečiar kormányfő és Ivan Gašparovič, a parlament akkori elnöke vette át. Vladimír Mečiar – élve az ideiglenesen általa gyakorolt államfői jogkörökkel – amnesztiát hirdetett az elnök fiának elrablása ügyében.
Ennek következtében az elkövetők a mai napig büntetlenek maradtak. A mečiari amnesztiát az Alkotmánybíróságon is megtámadták, ám az nem változtatott rajtuk. A parlamentben többször is megkísérelték törvénnyel felülírni az amnesztiát, Michal Kováč már nem élhette meg, hogy a hazai igazságszolgáltatás elégtételt szolgáltasson neki és családjának.
Az amnesztiákat a közelmúltban eltörölték. Ezt követően 2017 júliusában nyomozás indult az ügyben, melyet egy hónappal később elévülésre hivatkozva leállítottak. 2017 októberében újraindult a nyomozás, melyet aztán idén júliusban állítottak le. A pozsonyi Kerületi Ügyészség ügyésze, aki felügyelte az ügyet, a szóban forgó határozatot megalapozottnak és törvényesnek ítélte.
Az SaS szerint Mečiar az amnesztiákkal sárba tiporta a jogot és az igazságosságot, ez pedig nem maradhat büntetlenül. „Ez annál is inkább így van, mivel Vladimír Mečiar ifjabb Michal Kováč Ausztriába hurcolásának ügyében az egyik gyanúsított. Vagyis ez azt jelenti, hogy saját magának is amnesztiát hirdethetett” – közölte az SaS vezetése.
Nos, Szlovákiában ez még mindig így van, annyira, hogy Mečiar nemcsak nyugodtan alhat, hanem a panoptikumból kilépve ismét politikai babérokra törhet. S ne legyenek illúzióink, azért lesznek, akik rá szavaznak majd.
