Jelentést vitatott meg a kormány Szlovákia környezet-egészségi helyzetéről. Az egyes régiók geológiai felépítésének, szennyezettségének és a szokásosnál nagyobb radioaktív sugárzásának egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta.
A jelentés szerint az ország területének több mint 10 százaléka szennyezett olyan vegyi vagy az egészségre más módon ártalmas ásványi anyagokkal, hogy annak kihatása van a halandóságra és a betegségek gyakoriságára. E szennyezett területek fele a hegyvidéken van, és lakatlan. A környezetvédelmi tárca jelentése szerint több térségben 5-10 évvel, vagy még ennél is többel alacsonyabb az átlagéletkor, miközben lényegesen nagyobb a daganatos megbetegedések, illetve a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága. A legkisebb gondot a daganatos betegségek Kiszucán, az Árvában és a Szepességben jelentik, a legnagyobbat Pozsonyban, Kassán és Dél-Szlovákiában (Dunaszerdahely, Nyitra, Galánta és Szered környéke). A szív- és érrendszeri betegségekben Dél-Szlovákia, illetve Közép-Szlovákia geológiailag kontaminált része (érclelőhelyek) vezet.
A nem kívánatos környezet-egészségi helyzetet egyrészt tehát a természeti adottságok, másrészt azonban a túlzott és erőltetett 20. századi iparosítás idézte elő, mely jelentős környezeti károkat okozott.
A legtisztább területek északon és északkeleten vannak (Puhói, Námesztói, Vágújhelyi járás). A leginkább megbomlottak az egykori ércbánya-vidékek (Igló, Gölnicbánya), a leginkább szennyezett vidék pedig a Lévai, a Korponai, Selmecbányai, Nagykürtösi, Losonci, Gyetvai, Poltári, Breznóbányai, Liptószentmiklósi, Poprádi, Rimaszombati és Nagyrőcei járás. Kedvezőtlen a helyzet Zemplénben, főleg a Tőketerebesi, Nagymihályi, Szobránci, Mezőlaborci és Szinnai járásban.
Részletes információk a környezetszennyezésről községekre bontva is található a http://www.geology.sk honlapon.
