Kun Ferenczet, a Rákóczi Szövetség alelnökét a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári fokozatával díjazták március 15-e alkalmából.
Kun Ferencz a legpolgáribb, legcivilebb nyugdíjas életet éli Budapesten. Minden, ami könyvekkel kapcsolatos, elsodorja az életét. Részt vesz az aukciókon, gyűjtő és tanácsadó. Kultúrtörténeti előadásokra készül. A közeljövőben irodalomtanároknak fog a portugál irodalmi modernitásról előadást tartani, de találkozhatunk majd Rákóczi, az ember című előadásaival is.
Ma már azt vallja, hogy minél erőteljesebben fel kell karolni a szellemi értéket és a helyi érdekességeket, s ott, ahol az megtalálható, minél inkább őrizni és éltetni kell.
Maga Dunaalmásról származik, Neszmélyen cseperedett, ami közvetlenül a szlovák–magyar határnál húzódik Komárom-Esztergom megyében. Egész életére kihatott, hogy családja, rokonai egy része a trianoni döntés következtében ideát maradt. S máig emlékszik, hogy őket úgy hívták, a „túlsó-féliek”, mert tudatosan nem mondták ki, hogy Dél-Szlovákia.
Az 1980-as évektől szisztematikusan kezdette járni a Felvidéket. Természeti, történelmi, irodalmi témák lelkes kutatójává vált. A református egyház helyzetét kezdte felmérni. Minden településen talált vagy egy lelkészt vagy egy tanítót, kultúrembert, akik ugyanúgy keresték az összekapcsolódás lehetőségét.
„A közösséget, a közös érzést össze kellett kötni, amit szétszakítottak. Ezt próbáltuk újrakötözni. Ez lépésről lépésre erősödött bennem. Nagy öröm volt találkozni 1988 körül a kerékpártúrákat szervező fiatalokkal, amikor is meghívtak előadónak” – emlékezett vissza Kun Ferencz.
A rendszerváltást követően egyre inkább érezte társaival, hogy erős szolgálatot kell létrehozni. Kun Ferencz nevéhez fűződik, hogy próbáljanak szervezett formában megnyilvánulni. Így kezdték el öten: néhai dr. Göndöcs Laci bácsi, Balázs György, Czenthe Miklós, Simén András és jómaga megalakítani a Rákóczi Szövetséget.
2020. március 15-e alkalmából a Magyar Érdemrend lovagkeresztje elismerést a Rákóczi Szövetség megalapításában vállalt jelentős szerepéért, valamint a felvidéki magyarság támogatásáért, illetve kulturális életének fejlesztése érdekében végzett munkája elismeréseként kapta.
„A kitüntetést tisztelettel elfogadtam és talán nem ünneprontás, ha azt mondom, az én életem és egy lovagkereszt között feszül némi ellentmondás. A feloldást és a jó érzést aztán az indoklás adja meg, amiben szó van a Rákóczi Szövetség alapításában játszott rám eső hányadról és még inkább az indoklás, hogy jelentős a hozzájárulásom a felvidéki magyarság kulturális felemelkedéséhez, ezáltal a megmaradásukhoz. Ez lenne az, ami szívtájéki melegséget okozott. És még valami. Minden Rákóczi szövetségbeli tagtársamra és minden felvidéki magyarra Frank McCourt egyik regényének mottójával gondolok: »Tanultam tőletek, becsültelek és szerettelek benneteket«” – nyilatkozta Kun Ferencz a Felvidék.ma-nak a díj odaítélése kapcsán.
A Rákóczi Szövetség mai működése kapcsán kifejtette, hogy nagyon nagy szimpátiával figyeli annak kiterjedt tevékenységét, a szolidaritás megnyilvánulását.
