Felvidéki magyarként joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy kettős állampolgárként jogosultak leszünk-e a magyar állami nyugdíjra, ha elérjük a megadott korhatárt. Összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A felvidéki magyarok közül sokan vállalnak Magyarországon munkát – főként a határhoz közeli településeken jellemző, hogy a dolgozók ingáznak a két ország között.
A nyugdíjkorhatárhoz közeledve azonban joggal merül fel a kérdés, hogy vajon mikor és milyen feltételekkel igényelhetjük a magyar állami nyugdíjat, ha egyébként hivatalosan szlovákiai lakosok vagyunk.
Az alábbiakban válaszolunk az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Mikor vagyunk jogosultak a magyar nyugdíjra?
A nyugdíjellátással kapcsolatban nem az állampolgárság, hanem az adott országokban szerzett jogosultsági idő a mérvadó. Tehát attól, hogy kettős – szlovák–magyar – állampolgárok vagyunk, még nem kapunk automatikusan szlovák és magyar nyugdíjat is.
Azonban ha életünk során több uniós országban is dolgoztunk már, akkor külön nyugdíjat fogunk kapni minden olyan országtól, ahol legalább egy évig volt munkaviszonyunk vagy fizettük a járulékot.
Ebben az esetben tehát valóban előfordulhat, hogy felvidéki magyarként Magyarországtól és Szlovákiától is kapunk állami nyugdíjat – feltéve, hogy mindkét helyen elég ideig dolgoztunk ehhez.
Fontos tudni továbbá, hogy az egyes országoktól járó öregségi nyugdíj folyósítása akkor kezdődik meg, amikor elérjük az adott országban érvényes nyugdíjkorhatárt.
Szlovákiában alapesetben 62 és fél évesen lehet nyugdíjba menni, 2017-től viszont fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt 64 éves korra. A több gyermeket felnevelt nők azonban – a gyermekek számától függően – már korábban is nyugdíjba mehetnek.
Magyarországon pedig jelenleg 64 és fél év az öregségi nyugdíjkorhatár, tehát csak 2 évvel később számíthatunk a magyar állami nyugellátás folyósításának kezdetére. Addig csak a szlovák nyugdíjhányadot vehetjük fel.
Hol és hogyan igényelhetjük a nyugdíjat?
Amikor elérkezik az ideje annak, hogy nyugdíjba vonuljunk, abban az országban kell beadnunk a kérelmünket, ahol élünk, vagy ahol utoljára dolgoztunk. Ezt követően ez az ország gyűjti össze a nyugdíjjárulékainkkal kapcsolatos adatokat minden országból, ahol munkát végeztünk életünk során.
A kérelem benyújtásakor csatolni kell minden olyan dokumentumot, amely szükséges lehet a nyugdíjunk megállapításához, például a dolgozói kiskönyvet vagy a vállalkozói jogviszonyt igazoló iratokat.
A nyugdíjigénylésről azonban érdemes még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt legalább fél évvel tájékozódni. A kérelem feldolgozása ugyanis hosszú időt vehet igénybe, ha több ország is érintett.
Mekkora nyugdíjra számíthatunk?
Ha Magyarországon és Szlovákiában is szereztünk jogosultsági időt, akkor – ahogy már említettük – mindkét ország külön fogja kiszámolni a nekünk járó nyugdíjhányadot.
Ehhez kétféle számítási módot alkalmaznak.
Az egyikkel (a.) az adott országokban szerzett szolgálati idő és átlagkereset alapján állapítják meg az ellátás összegét.
A másikkal (b.) pedig az arányos nyugdíjrészt számolják ki. Ehhez először az úgynevezett elméleti nyugdíjat kell meghatározni, amelyet akkor kapnánk, ha egész életünkben csak abban az országban dolgoztunk volna.
Az így kapott összeget végül arányosítják a tényleges szolgálati idővel, így kapják meg az úgynevezett arányos nyugdíjat.
A két (a. és b.) összeg közül végül a magasabbat kapjuk majd az adott országtól, tehát azt a számítási módot veszik figyelembe, amelyikkel jobban járunk.
Mi van akkor, ha nem elég a nyugdíj?
Nem kerülhetjük ki azonban azt sem, hogy az állami nyugdíjrendszer napjai meg vannak számlálva. A nyugellátás összege ugyanis Magyarországon, Szlovákiában, és tulajdonképpen az egész világon csökken.
Ennek oka az elöregedő társadalomban keresendő, amely azt jelenti, hogy egyre kevesebb aktív munkavállalónak kell eltartania egyre több nyugdíjast. Így viszont idővel mindenkinek kevesebb pénz jut.
Ezért nagyon fontos, hogy még időben felismerjük az öngondoskodás fontosságát, és tegyünk azért, hogy a nyugdíjas éveink a jól megérdemelt pihenésről, ne pedig az életszínvonal csökkenéséről és az anyagi bizonytalanságról szóljanak.
A Magyarországon elérhető nyugdíjcélú megtakarítások közül a nyugdíjbiztosítás a legjobb megoldás, amivel külföldi magyarként is megalapozhatjuk a jövőnket.
Ez tulajdonképpen egy modern életbiztosítási konstrukció, amelynek elsődleges célja, hogy megtakarítást képezzünk. Az itt összegyűlő pénzünkhöz ráadásul az állam, így az adóhivatal (NAV) sem férhet hozzá.
Ha tehát nem szeretnénk, hogy időskorunkban a gyermekeink és unokáink pénzügyi segítségére szoruljunk, akkor érdemes megfontolni minden olyan lehetőséget, ami közelebb hozhatja hozzánk azt, amire vágyunk: a boldog nyugdíjas életet.
