A LIMES-ANAVUM Regionális Honismereti Társulás minden évben történelmi konferenciát rendez, azzal a céllal, hogy az érdeklődők megismerjék a magyar történelem jelentős évfordulóit, eseményeit, amelyekről hazai viszonylatban nem igen kapnak tájékoztatást. Így volt ez december 3–án is, amikor Párkány-Nánán került sor az eseményre.
Minden évben jelentős létszámú érdeklődő jelenik meg ezeken a konferenciákon. Ennek talán az is magyarázata, hogy a szervezők neves szakembereket hívnak meg az Anyaországból, akik hiteles források alapján adnak tájékoztatást múltunkról. Az ŐSEINK nyomában c. konferencia előadói oly rejtelmekbe vitték el a hallgatókat, melyekről élő szóban, abszolút tudományos alapokkal alátámasztott információt kaptak a hallgatók.
Mátéffy Attila turkológus, a szegedi egyetem tanára a „pusztai népek hitvilága, műveltsége és kapcsolatrendszere” témában tárt fel a laikus számára is érdekes adatokat. Felvázolta a sztyeppei nomád népek korából ránk maradt emlékek „maradványait”, a természetközeli életmód hatásait az akkori emberek életvitelére. Néprajzi adatgyűjtésekkel igazolta a csángóknál napjainkban is ismert teremtésről szóló gyűjtéseket, mondákat.
Bernert Zsolt antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, egy rendkívül izgalmas témakörből adott ízelítőt, filmbemutatóval egybekötve. „A koponyalékelés (trepanáció) a történeti korokban” téma számunkra eddig ismeretlen adatokat tárt fel az őskori magas szintű gyógyítási módszerekről.
Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus „A magyarság kialakulása és vándorlása” címmel beszélt részben a Belső-Ázsia-i népek közötti hasonlóságról (temetkezés, hiedelmek, stb.), az évtizedekig tévhitet árasztó finnugor rokonság elméletének eredetéről, hiteles adatokkal alátámasztva ennek valótlanságát. Bemutatta a magyarság vándorlásának ázsiai útjait a régészeti leletek feltárása alapján. Említést tett a kazahsztáni madjar törzsről, amelynél génkutatásokat végeztek 2006-ban, s az antropológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy ez a magát magyarnak valló törzs az Y kromoszómák vizsgálata alapján genetikai kapcsolatot mutat a magyar rokonsággal. Szó esett a TURUL madárról, mint az élet jelképéről, mit jelentett ez az őseink életében.
Az előadók három témát érintve is megerősítették, őseink kultúrájának nagyságát. Bíró András Zsolt is azt a tudatot erősítette bennünk, hogy nekünk magyaroknak van mire büszkének lennünk, történelmünk során nem csak a vesztes csatákról kellene tudomást vennünk, de azokról az értékekről is, melyek ma is utat mutatnak a jövőben.
Gubík László joghallgató volt a rendezvény védnöke. Ünnepi beszédében ő is kiemelte, hogy mennyire fontos a magyar őstörténet, a régi hagyományok megismerése, nemzettudatunk megerősítése.
S hogy mennyire érdekli e témakör az embereket, ezt a jelentős létszámú közönség , és a feltett kérdések, majd a hosszas beszélgetések is bizonyítják. A közönség között Ipolyságtól kezdve, érsekújvári, komáromi, naszvadi és a régióból , valamint Magyarországról is voltak érdeklődők. A szervezők e témakört a jövőben is folytatják, ha megfelelő támogatást kapnak. Az idei rendezvény fő támogatója a Bethlen Gábor Alap volt, további támogatója pedig a Magyar Turán Alapítvány.
Dániel E., Felvidék.ma
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2011/12/31445_1.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/12/31445_2.jpg” width=”180″ height=”106″ title=”Párkány”}Párkány{/japopup}
{iarelatednews articleid=”31344″}