A világ első tükörreflexes fényképezőgépét 1943-ban szabadalmaztatták. A technikai eszköz létrehozója Dulovits Jenő matematikus, fotográfus és feltaláló Hont vármegye székhelyén, Ipolyságon született.
Dulovits Jenő Sándor 1903. június 22-én született. A 26 éves édesapa, Dulovits Miksa ügyvédi írnokként dolgozott, édesanyja Prausz Mária háztartásbeli volt. A magyar fototechnika történet egyik legjelentősebb egyénisége magát a fény szerelmesének nevezte. S tán nem meglepő, hogy a későbbi tudós abban az évben született, amikor elkészült a megyeszékhely közvilágítása.
Az ipolysági kezdetek
Mint a fotográfus születésének századik évfordulóján kiadott Fejér Zoltán által írt A fény szerelmese című monográfiában olvasható: „Dulovits kiskorában megismerkedett a fényképezéssel. Közeli családtagja, ismerőse tanította fényképezni, már elemista korában. Ennek köszönhető, hogy már 1926 óta állandóan jelennek meg képei a hazai és külföldi lapokban.”
Az egyik legjelentősebb találmánya: a Duflex türkörreflexes fényképezőgép (Fotó: Pásztor Péter, rep)
Mint ahogy a Magyarság című lap 1936 február 9-i számában közölt Dulovits-interjúból kiderül, nyolcéves korától fényképez. Az első gépét maga készítette el.
„Kartonpapírból, fából és nagyítóüvegből. Apró kazettája is volt, amibe napfénypapír került. Napsütötte épületeket tudtam vele fényképezni fél-egy óra alatt. Az így nyert negatív képet fixáltam és mindenféle mesterkedéssel próbáltam pozitívvá alakítani, több, kevesebb sikerrel” – olvasható a monográfiában is közölt interjú részletében.
Ez is mutatja, hogy autodidakta módon sajátította el a fotográfiai rejtelmeket.
A tanulmányait szülővárosában kezdte, az elemi elvégzése után 1913-ban a család felköltözött a fővárosba. Ezt részben Jenő egészségi állapota is indokolta, súlyos cukorbajt állapítottak meg nála.
Az egyik szabadalma: A lágyító előtétellencse fényképezőgépekhez (Fotó: Pásztor Péter, rep.)
Matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett 1924-ben. Dulovits Jenő elsősorban tanárnak tartotta magát, ezt a pályát választotta, ez volt fő foglalkozása két évtizeden keresztül. Budapesti polgári iskolákban tanított. A tanítás mellett megmaradt a fotózásnál, a harmincas évek elején már magyarországi és nemzetközi fotókiállításokon vesznek részt az alkotásai.
A DUTÓ és a DUFLEX
A fotózás mellett a fényképezés műszaki oldalával is folyamatosan kísérletezik. Műszaki ismereteire támaszkodva próbált összetett lencserendszert megalkotni. Az első saját készítésű objektívet 1927-ben állítja össze. Folyamatosan kísérletezett. Az évek során több mint két tucatnyi szabadalmat nyújtott be. Ezek jelentős része az objektívekkel, az optikai rendszerekkel, előtétlencsékkel foglalkozott. Cél a fotográfus számára a legideálisabb fényképezőgép megalkotása volt.
Több találmánya meg is valósult. Ezek közé tartozik a DUTÓ, azaz a Dulovits és Tóth Miklós alkotta lágyító előtétlencse. Az igazi hírnevet azonban a DUFLEX (Dulovits reflex) tükörlencsés objektív megalkotása hozta.
A DUTÓ lágyító előtétlencsés fényképezőgépet 1931. augusztus 7-én jegyeztette be a szabadalmi hivatal, a DUFLEX fényképezőgépet pedig 1943. augusztus 23-án.
A Gramma Optikai Művek kezdik el gyártani a fényképezőgéptestbe beépített pentarizmával ellátott fényképezőgépeket. Sajnos a második világháború idején nem sok ilyen új technikájú gépet gyártottak le. Hamarosan, vélhetően a szovjetek nyomására leállították a gyártását. S majdan Japánban kezdték el újra gyártani
A tükörreflex-rendszerű fényképezőgép szabadalmi leírása (Fotó: Pásztor Péter, rep.)
Dulovits igen sokoldalú ember volt, a fényképezés mellett filmezéssel is foglalkozott. Az 1943-ban bemutatott Kádár Kata című magyar film operatőreként is jegyzik.
Mindvégig megmaradt a fotózásnál. Tájképek, városképek, csendéletek, portrék, életképek jelennek meg a portfóliójában. Szülővárosa sem feledkezett el róla. Születésének századik évfordulójához igazítva rendezték meg a fotográfiáit felvonultató tárlatot a Simonyi Lajos Galériában. Akkor a két világháború között készült fotóit csodálhatták meg a galéria látogatói. Lágy fények, finom vonalak és lágy ívek fémjelzik az alkotásait.
Az első próbafelvételek egyike az új fényképezőgéppel (Fotó: Pásztor Péter,rep.)
Számos szaklapban publikált, illetve szakkönyvek szerzőjeként is ismert. 1972. július 24-én hunyt el Budapesten.
Ars poeticájaként a következőket vallotta: „A fény szerelmese vagyok. Hiszem és vallom, hogy a fénykép legnagyobb erénye csakis a fény kifejezése, hangsúlyozása lehet. Bizonyára mások is vallják ezt, mert sokan írnak és szavalnak a fény szerepéről, de nem mutatják meg a hozzávezető utat, mert nem ismerik. Én rátaláltam erre az útra és azt őszintén, becsületesen meg is mutatom.”
Felhasznál szakirodalom:
Fejér Zoltán: A fény szerelmese
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
