Morton Abramowitz, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért elnöke egy 1994-es interjú során úgy vélekedett Soros Györgyről, hogy ő „az egyetlen ember az Egyesült Államokban, akinek saját külpolitikája van, és érvényre is tudja juttatni azt”. Szavait jól tükrözi, hogy a milliárdos 1993-ra – alig tíz év alatt – 23 országra tudta kiterjeszteni befolyását, amelyekben szervezetei több mint 300 millió dollárt költöttek a „nyílt társadalom” építésére, és amellyel Soros alig pár év alatt megkerülhetetlen személlyé vált a közép- és kelet-európai térségben.
Ezek között az országok között volt Szlovákia is, ahol Soros már a rendszerváltoztatások előtt is igyekezett kedve szerint alakítani a csehszlovák belpolitikai folyamatokat, aminek köszönhetően a ’90-es évek elején könnyedén tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyeket kihasználva, a civil szférában történő indirekt befolyásszerzési akcióin keresztül még ma is hatással van az ország politikai és gazdasági folyamataira. Bár kétségtelen, hogy Soros szlovákiai tevékenysége nem olyan látványos, mint például Ukrajnában vagy Észak-Macedóniában, a kiépített szervezeti hálóján és kapcsolatrendszerén keresztül a milliárdos jelenléte azonban még ma is folyamatosnak mondható az országban.
Az első évek
Soros György már a ’80-as évek legelején meglátta a lehetőséget a csehszlovák rendszerváltoztatás folyamatában (1981-től támogatta a Charta ’77-et), 1989/90-től a még egyben lévő országon belüli tevékenysége azonban magasabb fokozatra kapcsolt, aminek célja egyértelműen a minél nagyobb befolyásszerzés volt. Ennek részeként egy alkalommal Karl Schwarzenberg társaságában – aki később Václav Havel kabinetfőnöke lett – Marián Čalfa ideiglenes köztársasági elnökkel is találkozott, akinek az ország következő köztársasági elnökének személyére is javaslatot tett.
Mint Soros később a Lehetetlen megkísértése című könyvében fogalmaz: „Egyetértettünk, hogy a gépiesen engedelmeskedő parlamentnek feltétlenül Václav Havelt kell elnöknek választania; a népszavazás kiírása csak késleltetné a dolgokat és bizonytalanságot idézne elő.”
A beszélgetés végén Čalfa biztosította Sorost a támogatásáról, a soron következő elnökválasztáson pedig Václav Havelt választották Csehszlovákia köztársasági elnökének, akinek hivatali ideje alatt Soros, mondhatni zavartalanul folytathatta tevékenységeit az országban.
Kép: MTI
A nemzetközi tőzsdespekuláns alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations, OSF) 1992-ben kezdte meg működését az országban, amikor Nyílt Társadalom Alapítványok–Prága (Open Society Foundations–Prague, OSFP) és Nyílt Társadalom Alapítványok–Pozsony (Open Society Foundations–Bratislava, OSFB) néven létrehozta helyi irodáit a későbbi cseh és szlovák fővárosokban.
A szervezetek bár 2012-ben és 2013-ban hivatalosan függetlenné váltak a New York-i székhelyű alapító szervezettől, támogatásaik nagy részét még ma is az OSF-en keresztül kapják.
Soros legnagyobb projektje ugyanakkor kétségkívül a Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) prágai karának megnyitása volt, amelyre Václav Havel támogatásával, 1991-ben került sor. Az egyetemet Soros eredetileg Pozsonyban szerette volna létrehozni, aminek székhelyéül a későbbi szlovák parlament épületét szemelte ki. A szlovákok számára azonban elfogadhatatlan volt, hogy egy számukra fontos épületet egy magyar származású milliárdos birtokoljon, ami ellen a Štúr Egyesület kiáltványa mellett egy nyílt levelet is megfogalmazott a szlovák értelmiség. A folyamatos elégedetlenség miatt végül a Soros és Rudolf Schuster későbbi szlovák köztársasági elnök közti tárgyalások megszakadtak, és a milliárdos kénytelen volt új helyszínt keresni az egyetemnek. Így esett a választás végül Budapest mellett Prágára, ahol 1991-ben megkezdődött az intézmény első tanéve. Az egyetem prágai karának működése azonban nem volt hosszú életű, ugyanis
az 1993-ban megválasztott Václav Klaus az egyetem támogatásának radikális csökkentéséről döntött, amelynek értelmében a korábbi 36 millió cseh korona helyett az intézmény 1993-ban csupán 7 millió korona állami támogatást kapott. Soros mindezt a személye elleni támadásként és a korábban, még Havellel megkötött megállapodás felrúgásaként értelmezte, és megkezdte a CEU prágai karának áthelyezését Budapestre,
ami végül 1994-ben zárta be végleg a kapuit a cseh fővárosban.
Csehszlovákia 1993-as felbomlása után Soros Szlovákiában is akadályokba ütközött. Az országban Vladimír Mečiar vezetésével egy jobboldali kormány kezdte meg működését, amely Václav Klaushoz hasonlóan, nem támogatta a Soros által megálmodott „nyílt társadalom” eszméjét. Ennek következtében Sorosnak több konfliktusa is volt a kormánnyal, amelynek részeként a milliárdos többször is nyilvánosan kritizálta az országot s annak vezetését. 1994-re Mečiar és Soros kapcsolata olyannyira elmérgesedett, hogy a miniszterelnökben felmerült Soros persona non gratának, azaz jogilag nemkívánatos személynek nyilvánítása, amennyiben az nem kér elnézést a Szlovák Köztársaság megsértéséért. Bár a miniszterelnök végül elállt a szándékától, a milliárdos és Mečiar közti ellentét a következő években is megmaradt.
Mečiar Soros-ellenessége heves és irracionális magyarellenességéből (is) táplálkozott, amely összefüggés éppenséggel Soros malmára hajtotta a vizet, aki a ’90-es évek első felében „nyitott társadalmakra” akarta cserélni a nacionalista „zárt társadalmakat”,
amelyek ékes példáját éppen Szlovákia szolgáltatta számára. Valójában Soros szlovákiai befolyásszerzése a helyi magyarságnak ártott a legtöbbet, hiszen látható eszközt és gazdag muníciót adott a magyarellenes Mečiarnak.
„Civil” szervezeteken keresztül történő befolyásszerzés
Mindez nem gátolta Sorost abban, hogy a többi országban is sikerrel alkalmazott mintát követve, az évek során Szlovákiában is jelentős szervezeti hálót tudjon kiépíteni. Ennek központja a már említett OSFB volt, amit idővel további, hozzá köthető és általa támogatott szervezetek meglapítása követett. A szervezetek közös jellemzője, hogy támogatásaik jelentős részét külföldi donorszervezetektől kapják, emellett pedig a programjaik között rendre kiemelt szerepet kap a „nyílt társadalom” eszméjének, és a különböző balliberális, progresszív ideológiáknak a támogatása. A gombamód szaporodó szervezetek segítségével Soros az évek során különböző indirekt befolyásszerzési akciókon keresztül igyekezett nyomást gyakorolni a szlovák politikai és gazdasági döntéshozókra, sőt,
egy nyilatkozatában utalt rá, hogy a civil társadalom mozgósítása révén közvetlen szerepe volt Mečiar 1998 őszi megbuktatásában is.
A különböző szervezetek és a civil szféra támogatására Soros jelentős összegeket szánt. A Nyílt Társadalom Alapítványok–Pozsony már 2002-ben is több mint 5 millió dollárt fordított tevékenységeinek finanszírozására, amiből több mint egymillió dollárt költött, névleg a civil társadalom megerősítésére. A milliárdoshoz köthető szervezetek mindemellett az 1997-ben az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumához köthető Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (United States Agency for International Development, USAID) által létrehozott, valamint többek között a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott, Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe (CEE Trust) szervezetektől is jelentős támogatásban részesültek.
A Szlovákiában 2002 óta jelen lévő CEE Trust támogatásának elosztásáért az első években az Ekopolis Alapítvány (Nadácie Ekopolis), a Filantrópia Központ (Centrum pre Filantrópiu), valamit a Nyílt Társadalom Alapítványok feleltek, 2006-tól azonban a szervezet által folyósított összegek közvetlenül a „civilek” számláin landoltak. Ennek következtében
2006 és 2012 között összesen 25 Soros Györgyhöz köthető szervezet részesült a CEE Trust által nyújtott támogatásokból, melyek a hat év alatt együttesen több mint 3 millió dollárt kaptak tevékenységeik finanszírozására.
A legtöbb támogatásban a Pontis Alapítvány (Nadácia Pontis) részesült, amely közel 428 ezer dollárt kapott. A támogatott szervezetek között azonban megtalálhatjuk többek között a politikai pártok kiadásainak nyomon követésével foglalkozó Aliancia Fair Play (211 ezer dollár) alapítványt, a civil szféra kormányzati szerepének növeléséért lobbizó VIA IURIS társulást (367 ezer dollár), valamint a „nyílt társadalom” értékeinek előmozdítását célként kitűző Közügyek Intézetét (Inštitút pre verejné otázky, IVO) is, amely közel 400 ezer dollárral lett gazdagabb.
Kép: MTI
Az említett szervezetek 2016-os költségvetését megvizsgálva továbbá az is kiderül, hogy bevételeik több mint 50 százaléka külföldről érkezik, többségében az OSF, vagy a hozzá köthető egyéb nemzetközi NGO-k által folyósítva.
A különböző intézmények támogatása a következő években sem csökkent: 2018-ban tizenkét szervezet részesült közvetlenül Soros György pénzügyi forrásaiból. A támogatottak között találjuk többek között a Transparency International Slovakia-t, amely közel 135 ezer dollárral gazdagodott, de az INAKOST nevű szervezet is közel 37 ezer dollárt fordíthatott a különböző LMTBQ-ügyekkel foglalkozó NGO-kra, a Building Social Base program keretén belül. Emellett a milliárdos országon belüli befolyását tükrözi az is, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány-Pozsony-on keresztül Soros felel a Norvég Alap által folyósított támogatások elosztásáért is, ami az OSF mellett szintén része azoknak a politikai céllal működő, nemzetközi hálózatok által létrehozott, klónozott NGO-knak, amelyek világszerte segítik a „nyitott társadalmak” létrejöttét.
Kapcsolatok a szlovák politikában
A civil szférán keresztül történő befolyásszerzés mellett, Soros szlovákiai jelenlétét a liberális politikusokkal kialakított jó kapcsolat is jellemzi, akik közül az elmúlt években többen is vezető tisztséget tölthettek be az országban. Ilyen például Szlovákia volt miniszterelnöke, Iveta Radičová (akinek időközben megszűnt elemzőközpontját többek között a Nyílt Társadalom Alapítványok is támogatta), vagy épp Andrej Kiska, Szlovákia volt köztársasági elnöke is.
Kiska tanácsadói csapatának több olyan tagja is volt, akik korábban a milliárdos valamelyik szervezeténél dolgoztak, a köztársasági elnök 2017 folyamán pedig maga is találkozott Sorossal New York-ban, holott az nem szerepelt Kiska hivatalos programjában.
A találkozó létrejöttét az OSFB akkori igazgatója, Ján Orlovský is megerősítette, amit végül a sajtó nyomására Kiska is beismert. A volt köztársasági elnök és Soros kapcsolata egyébként már korábban is kifejezetten jónak volt mondható. Kiska többször is a bevándorlás mellett szólalt fel a parlamentben, de Soros szervezeteivel együttműködve, a hozzá köthető Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány (Nadácia Zastavme korupciu) a 2016-os parlamenti választási kampányban is jelentős támogatást nyújtott az ellenzéki pártok számára.
A kifejezetten bevándorlásellenes politikát folytató és ezáltal Sorossal egyáltalán nem szimpatizáló szociáldemokrata Fico végül ennek ellenére megnyerte a választásokat, 2018-ban azonban a Kuciak-gyilkosság kapcsán országszerte komoly tüntetéssorozatra került sor. A demonstrációkra reagálva Kiska egyértelműen Ficót tette felelőssé a kialakult helyzetért, annak szervezői között pedig több, Soroshoz köthető szervezet is megtalálható volt, akiknek vezetői közül többen is a kormány lemondását követelték.
Egyértelmű, hogy Soros a Kuciak-gyilkosság kapcsán kialakult tüntetéseket a regnáló, vele szemben ellenséges kormányzat megbuktatására igyekezett felhasználni.
A tüntetések hatására Fico végül lemondott, a pártja pedig elvesztette a 2020-as parlamenti választásokat. Az azóta kormányon lévő, immár Eduard Heger által vezetett jobboldali kormánykoalíció egyelőre szintén képes gátat szabni a milliárdos által terjesztett ideológia térnyerésének, a rendkívül jól kiépített szervezeti hálón keresztül Soros befolyása azonban még így is jelentősnek mondható az országban.
Kép: MTI
Ennek bizonyítéka, hogy
a milliárdos neve legújabban a SME nevű napilap és internetes hírportál kapcsán került előtérbe, amelynek kiadójában (Petit Press Kiadó) nemrég 34%-os tulajdonrészt szerzett a Nyílt Társadalom Alapítványok által kiemelten támogatott Media Development Investment Fund (MDIF).
A 35 regionális és országos lap kiadásában, és több internetes hírportál működtetésében érdekelt Petit Press Kiadó Szlovákia második legnagyobb lapkiadójának számít, amelyben a Soros György által támogatott – immár világszerte több mint 44 országban jelenlévő – MDIF képviselői minden bizonnyal a spekuláns által képviselt eszmék népszerűsítésére használják majd a tulajdonrész által szerzett befolyásukat, amivel
a milliárdos immár a V4-ek összes országában komoly médiabefolyást tudhat magáénak.
Látható tehát, hogy Soros György szlovákiai tevékenysége még 31 évvel a rendszerváltoztatások után is jelentősnek számít. A milliárdos a hozzá köthető és általa támogatott szervezetein keresztül történő folyamatos jelenlét mellett bizonyítottan
képes arra, hogy időről időre kihasználja az országban esetlegesen fellépő bizonytalan helyzeteket, és ezeket a saját maga javára fordítsa.
Bár a Sorossal szembeni ellenállás mind Szlovákiában, mind pedig a térség országaiban folyamatosan növekszik, az elmúlt harminc év alatt megszerzett kulcspozícióknak köszönhetően Soros György hatalma és befolyása még mindig jelentősnek mondható.
Matyi Tamás/Felvidék.ma
(A szerző a a XXI. Század Intézet elemzője)
