Merész vállalkozásnak tűnik 2021 nyarán a koronavírus-járvány árnyékában irodalmi folyóiratot alapítani. Mégis erre tesz kísérletet a Petőfi Kulturális Ügynökség. A Magyar Kultúra bemutatkozó első száma a Dunát állítja középpontjába, s azt Szőcs Géza emlékének ajánlja.
„Kortársak közelről” – ez a Magyar Kultúra mottója. Az új folyóirat nem titkolt célja bemutatni azokat az embereket, akik egész életüket az alkotásnak szentelik, inspirálnak minket és folyamatosan alakítják kultúránkat és hétköznapjainkat. S mindezt természetesen a ma annyira természetes megosztottság nélkül.
„El kell mondanunk történeteket – ezt érzem minden igazi beszélgetés után, és ezt igazolja a változóban lévő világ is. Ha majd több évtized múlva felvetődik a kérdés, miről szólt a kétezerhuszas évek eleje – (makacsul hiszem, akkor is lesz, aki kérdéseket tegyen fel) –, bizonyára szerepelnek majd a válaszban olyan kifejezések, mint a pandémia, klímaváltozás, migráció, adat…. De ha most tevődik fel ez a kérdés, a válasz az életünkről szól. Ha őszinték vagyunk, a válasz egy történet – veszteségekről, áldásról, próbák idejéről és gondviselésről” – írja beköszöntőjében a lap főszerkesztője Bonczidai Éva.
A lap első számát a nemrég elhunyt jeles költő, kultúrpolitikus, Szőcs Géza emlékének ajánlják, s hat belső oldalon Csoóri Sándor alakját is megidézik. Az első szám vezérinterjúja Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutatóval, egykori kulturális miniszterrel készült, aki anyai ágon Petőfi Sándor leszármazottjának tudhatja magát. „A Duna-medencében egy államot kellene létrehozni, ahol mindenkinek megvan a joga a saját nemzetiségéhez, de nem a másik rovására. Ez a jövő útja” – vallja az idős professzor Közép-Európa lehetséges jövőjéről. A pauszpapírokkal is dúsított A/4-es formátumú, impozáns kivitelű lap ellátogat a Szentendrei Régi Művésztelepre is, hogy bemutassa, kik alkotnak most az ottani műtermekben.
„A Duna dicsőséges folyó, de egyben csupa halál és szerencsétlenség is, keveredik és kereszteződik benne minden, kanyarulataiban menedéket keres az utazó, halogatva az érkezést minél későbbre, tudva jól, hogy ha az eredet jelentéktelen és főleg bizonytalan is, a vég holtbiztos és elkerülhetetlen”– írja híres Duna-könyvében Claudio Magris. S talán nem véletlen, hogy a Dunát választotta központi témájául a Magyar Kultúra első száma, amely Ady Endre A Duna vallomása c. híres költeményével indít, de hozzáteszi kortárs magyar (Nagy Lea, Zsille Gábor, Bék Timur, Farkas Wellmann Endre, Csender Levente) és nem magyar (Ľubomír Feldek, Miroslav Bielik, Slobodan Tišma) költők-írók Duna-vallomását is. De átpörgetik a Duna múltját is, megtudjuk, hogyan avatták fel a Lánchidat Haynau vezetésével, megismerkedhetünk a Duna egykori hajóival, a Duna-mesékkel, s az esztergomi Duna Múzeumba, a komáromi Katz-házba, valamint a Szigetközbe is ellátogathatunk a lap segítségével.
Az első szám bőven tartogat még más ínyencségeket is, beszélgetnek Visky Andrással és Hegyi Dórával, vagyis Ohnodyval, emlékeznek a száz esztendeje született Mészöly Miklósra és Pilinszky Jánosra. A lap egyes írásai az online térben is elolvashatók a kultura.hu, az 1749.hu, a helyorseg.ma és a Mesecentrum kulturális, irodalmi és gyerekirodalmi portálokon is, maga a nyomtatott lap hamarosan országos terjesztésre kerül. A második lapszám – amelynek központi témája a család lesz –, július elején jelenik meg.
(giv/Felvidék.ma)
