Két hét telt el az orosz–ukrán háború kitörése óta. Azóta már több mint kétmillió ember menekült el Ukrajnából. Szlovákiába mintegy 150 ezer ember érkezett a mai napig – napi 12–13 ezer. Komáromban – az elérhető információk szerint – közel százan találtak ideiglenes otthonra. Őket eddig, jellemzően, a helyi ukrán közösség fogadta be, azzal a határozott és ebben a tekintetben kérlelhetetlen hozzáállással, hogy „a mienkről mi gondoskodunk”. A város vezetése azonban több menekültre számít, ami már meghaladhatja a helyi ukránok hazafiságát, honfitársaik iránt érzett empátiáját, felelősségtudatát.
A menekültek ellátása, illetve a lakosság tájékoztatása céljából összehívott sajtótájékoztatón jelen volt Banai Tóth Pál járási elöljáró, Keszegh Béla polgármester, Nagy Darina, a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal komáromi kirendeltségének igazgatója, valamint Koncz Adrianna menekültügyi koordinátor, a városi hivatal szociális osztályának vezetője és Igor Kováč, a járási válságkezelési osztály vezetője.
Komáromi ukránok: a mienkről mi gondoskodunk
Keszegh Béla polgármester bevezetőjében leszögezte, az önkormányzat, ahogy a járvány ideje alatt, úgy most is szorosan együttműködik az állami szervekkel, de a helyi, AGEL-csoporthoz tartozó kórházzal is. Ez utóbbi intézmény fontos szerepet tölt be a menekültek egészségügyi ellátásában, ám ennél fontosabb, hogy a komáromi kórházban 26 ukrán orvos dolgozik, akik érthetően személyes indíttatásból is segítik honfitársaik boldogulását Komáromban, jegyezte meg.
Mint mondta, az idegenrendészet adatai alapján követhető, mennyien érkeznek a városba. Keszegh úgy tudja,
jelenleg 80 és 100 fő közé tehető azoknak a száma, akik Ukrajnából menekülve Komáromba érkeztek.
Jellemző, hogy ezek a személyek ismerősökön, itt dolgozó ukránokon keresztül kerülnek ide. A munkaügyi hivatalba való bejelentkezésekből az is tudható, hogy jellemzően nők, édesanyák érkeztek gyermekeikkel. „Ez a tény meghatározza azt is, tudnak-e munkát vállalni, milyen segélyekre van szükségük, illetve az önkormányzatnak milyen szolgáltatásokat – iskola, szabadidő, sport terén – kell majd számukra bebiztosítania” – fogalmazott a polgármester, aki hozzátette, teljes áttekintésük van arról, kik érkeznek a városba és hol vannak. A Komáromba érkező ukrán közösséget a város jövő héten hivatalosan is fogadja, tette még hozzá. Újságírói kérdésre elmondta, egy
öntudatos, büszke közösségről van szó, akik saját maguk szeretnének gondoskodni az övéikről.
A menekültek elszállásolásával kapcsolatban még elmondta, egyelőre a helyben dolgozó ukránok vállalták fel honfitársaik elszállásolását, de a város arra is felkészült, ha ők már erre nem lennének képesek. Ezért már egyeztetések folytak a Selye János Egyetemmel a kollégiumi férőhelyekkel kapcsolatosan, illetve helyi vállalkozásokkal, panziókkal is, ahol „méltó körülményeket tudnak majd biztosítani a menekülteknek”.
A város várja a segítő szándékú lakosokat
A lakosok részéről érkező adományokat – elsősorban tartós élelmiszert és tisztálkodási szereket – a városi rendőrség továbbra is fogadja a nap 24 órájában. Mivel a helyi vöröskereszt képviselője most arról tájékoztatta a városvezetést, hogy ezeket az adományokat nem szállítják tovább (eddig több teherautónyi adományt küldött Komárom Ukrajnába), ezért a helyben lévő menekültek között osztják majd el, válogatva, célirányosan. Kiemelte, ruhára, gyógyszerekre nincs szükség.
A város egyébként elkészítette és a város honlapján elérhetővé tette azt az információs anyagot, amely arra szolgál, hogy tájékoztassa a lakosságot, ki és hogyan tud menekülteket befogadni, illetve a saso@komarno.sk e-mail címen jelezhetik segítő szándékukat is.
A központi szerveknek köszönhetően pedig több nyelven is tájékoztatják az ide érkező menekülteket, hol és hogyan találják meg a hivatalokat.
Ezen felül Koncz Adrianna, a városi hivatal szociális osztályának vezetője koordinálja a menekülteket érintő ügyeket, hívta fel a figyelmet. A helyi szabadidőközpontban pedig integrációs programokat szerveznek az Ukrajnából érkező gyerekeknek, de ezen felül az orvosi vizsgálatokra, laborvizsgálatokra, onkológiai kezelésekre is jogosultak a háború elől menekülők, melynek költségeit az állam az Általános Egészségbiztosítón keresztül fedezi, jegyezte meg.
Akik itt maradtak, azokkal hosszú távra terveznek
Banai Tóth Pál járási elöljáró elmondta, a mai napig körülbelül 150 ezren lépték át az ukrán–szlovák határt, ám a menekülők mindössze 1–2 százaléka folyamodott az átmeneti menedékjogért, tehát elenyésző azok száma, akik hosszabb ideig szeretnének Szlovákiában maradni. A saját tapasztalatai alapján, a határon tett látogatása nyomán úgy nyilatkozott, a napi 12–13 ezer menekülő egyharmada gyalogosan jön, egyesek saját autóval, a többiek tömegközlekedéssel érkeznek. Elenyésző számban, de vannak katonaköteles férfiak, akik a zöld határon keresztül érkeznek Szlovákiába, mondta.
A menekültek többsége azonban Nyugat-Európába megy tovább.
„Akik maradnak, azokkal viszont hosszabb távra tervezünk, ezért fontos, hogy tisztában legyünk azzal, kik érkeznek hozzánk. Kapcsolatban vagyunk a járás összes településével, igyekszünk időben ellátni a menekülteket, valamint hatékonyan tájékoztatni őket a kormánytól, illetve a belügyminisztériumból származó információkkal. Kialakítottuk a kommunikációs csatornákat, naponta kapjuk a jelentéseket arról, hány ukrán állampolgárságú befogadott személyt tartanak nyilván” – tájékoztatott. Mint mondta, vannak munka-, szociális, és családügyi igényeik is, melyeknek nagy része az önkormányzatokra hárul. Elmondása szerint az állam kissé nehézkesebben működik, „hiszen munkajogi, egészségügyi ellátásokat érintő jogi változásokra van szükség, de ehhez sok munka kell”, mind az állami szervek, mind az önkormányzatok részéről, melyekhez törvényeket kell módosítani, kormányrendeleteket kell hozni, ezek elhúzódó folyamatok – magyarázta. „De most már látjuk, milyen intézkedésekre van szükség és miként segíthetünk a bajbajutottakon a kialakult helyzetben” – jelentette ki.
Nagy Darina, a munkaügyi hivatal vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a menekülteknek átmeneti státusszal kell rendelkezniük ahhoz, hogy bekerülhessenek a szociális nyilvántartásba, melynek lényege, hogy hozzáférhessenek azokhoz a támogatásokhoz, amelyekkel a szlovák állampolgárok is rendelkeznek.
„Jogosultak szociális segélyre, amelyet megkaphatnak készpénzben vagy banki átutalással is. A Komáromi járásban 870 szabad munkahely van, ezeket a menekülteknek is közvetítik.
Mint mondta, jelenleg kizárólag anyukákat vettek nyilvántartásba, de amennyiben munkát szeretnének vállalni, annak nem lesz akadálya. Ahogy az sem jelent akadályt, hogy nem beszélik az államnyelvet, hiszen tájékoztatása szerint rendelkezésre állnak ukrán nyelvű információk, nyomtatványok is, tehát ezen a téren is felkészültek a hivatalok.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
