Az orosz–ukrán háború, illetve Oroszország azon követelése, hogy a tőle vásárolt földgázért rubelben fizessenek, egyre több európai országot késztet arra, hogy alternatív megoldást találjanak az orosz gázfüggőség kiváltására – ebben kulcsszerephez juthat Európában az LNG, azaz a cseppfolyós földgáz. Uniós támogatásból a szlovák kormány egy LNG-terminál megépítését tervezi a Dunán.
A hírrel kapcsolatban az elmúlt napokban egy szlovák kereskedelmi csatorna riportjában tévesen elhangzott az az információ is, hogy Pozsony mellett Komáromban is megépül egy cseppfolyós gáz tárolására alkalmas állomás. Egy helyi polgári társulás azonnal petíciót indított, hogy megakadályozza a terminál telepítését a városban, ám kiderült, teljesen okafogyott a tiltakozás, mivel
egy ilyen beruházást Komárom területrendezési terve nem engedélyez, ráadásul a Közkikötő Rt. (Verejné prístavy, a.s.) sem ide tervezi a terminál megépítését, hanem Pozsonyba
– derült ki ma a Komárom polgármestere által tartott sajtótájékoztatón, amelyen Keszegh Béla ismertette a város álláspontját a hírrel kapcsolatban. Mint mondta, nyolc éve merült fel annak az ötlete, hogy egy cseppfolyósított gáz átfejtésére szolgáló állomást építenének a komáromi kikötőbe, az Erzsébet-sziget közelébe. „Már akkor határozatban utasította el a város képviselő-testülete az ötletet, ám azóta,
2018 szeptemberében egy olyan általános területrendezési tervet fogadott el a város, mely konkrétan nevén nevezi és ki is zárja annak a lehetőségét, hogy Komárom belterületén cseppfolyós gáz tárolására alkalmas terminál telepítésére kerüljön sor”
– húzta alá.
A polgármester hozzátette, mivel a komáromi kikötő nem tartozik a városhoz, ezért kikérte az azt tulajdonló részvénytársaság álláspontját is. Ács Zoltán, a Közkikötő vezérigazgatója hivatalos levélben válaszolt az LNG-terminál kiépítésével kapcsolatos megkeresésére. Ebben azt írta, nem igaz az információ, ami a riportban elhangzott, miszerint a Dunán, Komáromnál is szeretnének kiépíteni egy-egy terminált. Mint írta, a riport készítői nem keresték meg, nem kérdezték meg a társaságot. „A medializált információkkal kapcsolatban nem tájékoztatták és nem kérdezték meg társaságunkat. A Közkikötő nem tervezi LNG-terminál telepítését a komáromi kikötőbe. Jelenleg uniós források felhasználásával a pozsonyi teherkikötőbe tervezünk egy ilyen állomást, pillanatnyilag a környezeti hatástanulmányokat végzik” – áll a levélben.
A kelet-európai országok a legkiszolgáltatottabbak az EU-ban
Eduard Heger miniszterelnök egy tegnapi bejegyzésében azt írta, fel kell készülnünk a gáz hirtelen leállására is, és keresni kell az alternatív megoldásokat. Úgy vélekedett, Oroszország azon követelése, hogy az európai fogyasztók rubelben fizessenek a gázért, növelné Szlovákia oroszfüggőségét. „A Szlovák Gázműveknek (SPP) először rubelt kellene vásárolnia euróért, majd a kapott rubelből gázt kellene vennie az orosz Gazpromtól. Ez azonban csak növelné Szlovákia Oroszországtól való függőségét (…) Sajnos az igazság az, hogy Oroszország Ukrajnában bombákkal, Európa többi részén pedig gázzal harcol” – írta Facebook-posztjában a miniszterelnök.
A pár napja Brüsszelben tartott NATO- és EU-csúcson kiemelt kérdés volt az Európai Unió Oroszországtól való energiafüggősége. A megállapodás értelmében
már idén is 15 milliárd köbméter, 2030-ig 50 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázt (LNG) biztosít az Egyesült Államok az EU-nak, ezzel elősegítve az orosz importtól való függetlenedést.
Ez a mennyiség azonban korántsem fedezi az uniós országok gázszükségleteit, ezért érthető, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia oroszok elleni embargóját az EU egyelőre halogatja.
Egy esetlegesen Oroszországra kivetett európai olaj- és a gázszankció eltérő mértékben érintené a tagországokat. Az Eurostat adataira hivatkozva a Világgazdaság azt írja,
Közép-Európát súlyosabban érintené az embargó, mint a Nyugatot, hiszen a közép- és kelet-európai országok egységnyi gazdasági teljesítményéhez jóval több energiára van szükségꓼ az energiaigényes gazdaságok közé tartozik Magyarország és Szlovákia is.
A Klímapolitikai Intézet elemzése szerint kulcsszerepe lehet az LNG-nek az EU-s gázellátásban, ám a cseppfolyós földgáz rövid távon nem alternatíva Európa számára az LNG-infrastruktúra hiánya miatt, de a klímaváltozás előrehaladtával, hosszabb távon a fosszilis LNG is csak problémát jelent majd.
A megújuló energiák terén sem lehetünk derűlátóak, hiszen „ellátásbiztonsági szempontból az időjárásfüggő, korlátozottan rendelkezésre álló megújuló energiatermelési módok nem tudják pótolni a hagyományos, tervezhetően rendelkezésre álló energiaelőállítási technológiákat” – fogalmaznak az elemzésben.
Szalai Erika/Felvidék.ma
