Október 26-án és 27-én Komáromban rendezték meg V. országos konferenciáját a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. (Frissítve: Videókkal)
A pénteki napon előadások hangzottak el a szlovákiai magyar felsőoktatás helyzetéről, majd arra keresték a választ, hogy ki a magyar. A konferencia első napja, mely a komáromi Selye János Gimnázium aulájában (Király püspök utca 5.) került megrendezésre, a nyilvánosság számára is nyitott formában valósult meg.
A konferenciáról a Kerekasztal honlapján folyamatos „twitter-közvetítéssel” tájékoztattak.
A rendezvényt Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója nyitotta meg, majd Bauer Győző akadémikus „Milyen követelményeknek kéne megfelelnie a szlovákiai magyar felsőoktatásnak” című írását Bauer Ildikó olvasta fel. „Mindnyájunk dolga nem több, s nem kevesebb, minthogy beoltsuk nemzetünkbe, közösségeinkbe a siker titkát, a siker alkotásának örömét, mert a sikert átgondoltan alkotni kell.” – fogalmazott Bauer Győző. Ezt követően Csiba Péter, a Selye János Egyetem rektorhelyettese „A Selye János Egyetem szerepvállalása a szlovákiai magyar felsőoktatásban – aktuális problémák, kihívások, lehetőségek” címmel tartott előadást. Úgy látja, Szlovákiában célként kell kitűzni, hogy a magyar nemzetiségi egyetemi hallgatók számaránya elérje a szlovákiai átlagot, meg kell fogalmazni a szlovákiai magyar felsőoktatási nyelvi célokat, a gazdasági, kulturális és oktatási közélet szereplőit pedig be kell vonni a stratégiák kialakításába.
Molnár János dékán (SJE, Református Teológiai Kar) a diákok képzésében még nagyobb hangsúlyt kell helyezni az idegen nyelvek beszélésére/oktatására. Komzsík Attila, a nyitrai KFE Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja felszólalásában hangsúlyozta: senki sem mondta meg eddig, hogy mi a felsőoktatás célja Szlovákiában. A szlovákiai magyar felsőoktatásnak meg kell határoznia társadalmi szerepvállalását. A gondok között említette, hogy a szlovákiai egyetemek nem használják ki az EUs forrásokat, ami egyébként országos jelenség.
Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója nyitotta meg a „Ki a magyar” társadalmi vitát, amely a népszámlálási eredményekre összpontosított. Emlékeztettet, a vita még 2012 májusában kezdődött a „Ki a szlovákiai magyar és mit akar?” c. írással. Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője elismerte, hogy nem alakult ki folyamatos, egymásra kapcsolódó vita. „Vannak csoportok, akik nem hallatják a hangjukat, lehet, hogy másképp kellett volna feltennünk a kérdést” – mondta. Hunčik Péter pszichiáter szerint kisebbségi létünk egyik legkomolyabb problémája a frusztráció, ezt mutatja az is, hogy sok hozzászólás kizáró volt, azt próbálta meghatározni, hogy ki nem magyar. Úgy látja, itt nagy szerepe van az önismeretnek, megismerni a történelmet és megnevezni a valódi értékeket. „Érdemes lenne elgondolkodni arról, hogy a kisebbségi témák tárgyalásakor nem beszélünk gazdasági vagy szociális dolgokról” – mondta.
Ravasz Ábel sziciológus a népszámlálással kapcsolatban rámutatott, ahol csak magyar ovoda van, ott a legkisebb a magyarok fogyása. A roma-kérdéssel kapcsolatban megjegyezte: „Sosem gond, ha egy olasz magyarnak vallja magát, de ha egy roma teszi ezt, akkor abból mindig gond van.” A pénteki nap utolsó előadását Molnár Kriszta tartotta „Ki lesz a magyar tíz év múlva?” címmel.
Öllős László politológus volt az, aki a vitában felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy „Mi nem pusztán asszimilálódunk, minket asszimilálnak”.
A szombati nap tanácskozását Novák Tamás, Komárom alpolgármestere nyitotta meg. Elismerését fejezte ki a konferencia szervezőinek, úgy látja, az önszerveződő közösségek a holnap mai képviselői.
Tokár Géza beszámolt a Kerekasztal éves tevékenységéről. A szakmai tevékenységekbe jobban szeretnék bevonni a tagszervezeteket. Szerinte most sokkal nagyobb szerepet és teret kapnak a civilek most, mint egy évvel ezelőtt. „Külön örömömre szolgál, hogy az egyes civil szervezetek nagyon erősen felkarolták pl. a kétnyelvűség ügyét” – mondta.
Gyurgyík László szociológus A szlovákiai magyarság a 2011-es népszámlálás tükrében címmel tartott előadást. Mint mondta, a legnagyobb kérdés az ismeretlenek nemzetiségi hovatartozása, minél magyarabb a település, annál inkább csökken az ismeretlenek száma. A magyar falvakban az ismeretlenek aránya minimális, a városlakó magyarok esetében viszont nagyon magas. A 2011-es népszámlálás magyarokra kedvezőtlen adatainak és a magyarságfogyásnak okai az asszimiláció, a migráció és a 2011-es mérés problémái – mutatott rá Gyurgyik, aki szerint az internetes népszámlálás azt eredményezheti majd, hogy az ismeretlenek aránya minimális lesz.
Orosz Örs a népszámlálási adatok térképes vizualizációját mutatta be, látható, hogy a nyelvhatáron igen jelentős az asszimiláció. A zoboraljai régió gyakorlatilag teljesen elszlovákosodott, de mégis megfigyelhető valamiféle magyar kötődés…
Ezután a Civil-díj 2012 átadása következett – Malina Hedvignek és ügyvédjének, Roman Kvasnicának. „Ez az első díj amit a szlovákiai magyaroktól, az enyéimtől kapom” – köszönte meg a díjat Hedvig. Roman Kvasnica videóüzenetben szólt a konferencia résztvevőihez.
A konferencián megvitatták az ún. nemzeti minimumot, a szlovákiai magyar alapdokumentumot is, melyet a Kerekasztal, az MKP és a Most-Híd vezetői, Tokár Géza, Berényi József, illetve Bugár Béla írtak alá. Öllős László politológus hangsúlyozta, ez a dokumentum nem tartalmaz mást, mint azt a minimumot, amely alá nem érdemes mennünk. Figyelmeztetett, nem erre, hanem az optimumra kell törekednünk.
Feszty Zsolt (Te Ügyed Kör) felszólalásában a dokumentum legitimitásával kapcsolatos véleményének adott hangot.
Az oktatási kérdésekkel kapcsolatban Petőcz Kálmán annak a nézetének adott hangot, hogy az oktatás átalakítását az ENSZ gyermekjogi egyezményeire kell alapozni, erre kell hivatkozni, hiszen ezt Szlovákia elfogadta. Az interkulturális nevelést,a kultúrák kölcsönös tiszteletére nevelést,a nemzetközi dokumentumokkal összhangban,meg kell valósítani.
Boldoghy Olivér a hétköznapok jogérvényesítési lehetőségeiről és az elmúlt egy év civil aktivizmusáról szólt. „Az eladók ne csak a vásárlók pénztárcáját, de a nyelvüket és a kultúrájukat is tiszteljék!” – mondta. Nagy sikernek tartja a komáromi TESCO kétnyelvűsítése érdekében folytatott küzdelmet. Antalík Imre a gazdasági bizottság kiindulópontjairól és munkájáról beszélt.
A konferencián összegezték a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet társadalmi vitáját. Fiala-Butora János a bostoni Harvard egyetemről jelentkezett be élőben, a nemzetiségi közösségek jogállásáról szóló törvénytervezet metodikáját és részleteit ismertette. Megvitatták a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala működési szabályait is.
A Kerekasztal további társadalmi vitákat készül beindítani, például az oktatás, vagy a szociális ügyek témájában. Az év folyamán a további tevékenységről a Koordinációs Bizottság, illetve a szóvivő fog beszámolni.
* * *
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyitott, politikai pártoktól független, önkéntes és informális intézmény, amely a szlovákiai magyar szervezetek egyeztető fóruma (honlap: www.kerekasztal.org). A Kerekasztal munkájában részt vehet minden olyan szervezet, amely Szlovákiában van bejegyezve és Szlovákiában működik, a szlovákiai magyar közösség érdekében tevékenykedik, felelősséget érez a közösség fejlesztéséért és hatékony érdekérvényesítéséért, valamint vállalja, hogy a közmegegyezésen alapuló döntéseket a tevékenységében érvényesíti. A szervezeteken kívül a munkában részt vehetnek olyan jeles személyiségek, illetve vállalkozók is, akik sokat tettek a közösség érdekében. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a honlapján közölt információk szerint 104 tagszervezetet számlál, valamint 5 felvidéki vállalkozó és 8 jeles személyiség is a tagok között van nyilvántartva. Ha valakit jogsérelem ért, bátran fordulhat a Kerekasztalhoz segítségért, jelenleg nyolc aktív tagja van a jogsegélyszolgálat szekciónak, de más területekről is találhatók szakemberek, akik készséggel válaszolnak a megkeresésekre. A Kerekasztal honlapján három témában folyik nyilvános vita, arról, hogy ki a magyar, a kisebbségek jogállásáról és a polgári engedetlenség témakörében.
A Kerekasztal munkája a kétnyelvűségről témájával foglalkozó vándorkiállítás is, a Nyelvében él a národnostná menšina, mely eddig 21 helyszínen volt már látható, s további két helyszín már ismert: legközelebb Brünnbe és Prágába szállítják a kiállított darabokat. Az évente egyszer megrendezésre kerülő országos konferenciákon kívül, szerveztek már konferenciát a szlovákiai magyar média helyzetéről, Dél-Szlovákia gazdasági helyzetéről és a népszámlálásról is. Idén szeptemberben a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, az MKP és a Most-Híd párt aláírta a kisebbségi minimumot, melyben a szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételeit fogalmazták meg. A Kerekasztal munkáját a Fórum Kisebbségkutató Intézet, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, a Pázmány Péter Alapítvány, valamint a Szlovák Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala támogatja.
Képgalériánk itt tekinthető meg.
Az V. országos konferencia részletes programja itt olvasható.
BGy, Felvidék.ma
A Kerekasztal V. Országos Konferenciájának videófelvételei a Magyar Interaktív Televízióban időrendi sorrendben:
- Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, plenáris ülés – Bevezető
- A 2012-es Civil Társadalom Fejlesztéséért Díj átadása
- A Kerekasztal V. Országos Konferenciája – Gyurgyík László
- A Kerekasztal V. Országos Konferenciája – Orosz Örs
- Kerekasztal – Vita a népszámlálásról
- Kerekasztal – Alapdokumentum és hogyan tovább?
- Kerekasztal – Mi az, amit el kell érnünk?
- Kerekasztal – Vita az alapdokumentumról
- Kerekasztal – Petőcz Kálmán: Alkotmányos keretek és oktatásügy
- Kerekasztal – Boldoghy Olivér: Jogérvényesítés a hétköznapokban
- Kerekasztal – Antalík Imre: Élhetőbb országot!
- Kerekasztal – A magyar nyelvű közoktatás problémái – Vita
- Kerekasztal – A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet
- Kerekasztal – Beszámoló a kisebbségi bizottság munkájáról
- Kerekasztal – A kulturális támogatási rendszer elemei
- Kerekasztal – Petőcz Kálmán a tavalyi kulturális támogatásokról
- Kerekasztal – Vita a kulturális támogatások körüli visszásságokról
- Tóth Károly: A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala működési szabályai
{iarelatednews articleid=”36245,36258,36291″}
