A nyugat-balkáni országok európai integrációja hozzájárulna ahhoz, hogy fokozzuk az európai biztonságot – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban, ahol a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezés csúcstalálkozóján vett részt.
Mint mondta: az Ukrajnában dúló háború, illetve az energiaellátásra tett pusztító hatása olyan körülményeket teremt Európában, amelyek a kontinens és az Európai Unió katasztrofális meggyengüléséhez vezetnek. Hozzátette: „az Európai Unió vezetői nem voltak képesek megakadályozni azt, hogy az európai emberek fizessék meg a háború árát, amelyért semmiképpen sem terheli őket felelősség”. A miniszter úgy folytatta: meg kell vizsgálni azt, hogyan kerülhetők el a további problémák, illetve a háború további pusztítása.
„Egyértelművé kell tenni, hogy – jobban, mint valaha – a bővítési politikának kell lennie az EU legfontosabb politikájának. Egyszerűen fogalmazva Európának mindenképpen szüksége van a Nyugat-Balkánra”
– szögezte le Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy az ukrajnai háború globálisan is rendkívül súlyos hatással van az élelmiszerellátás biztonságára, több száz millió embert fenyeget az a veszély, hogy nem jut elég élelmiszerhez. „Tudjuk, hogy az éhezés előmozdító tényezője lehet a migrációnak, és számíthatunk további migrációs hullámokra. Sajnálatos módon az első jelei ennek már megmutatkoztak a határainkon, ahol új szintre lépett a migránsok és az embercsempészek agressziója” – közölte.
Egyben nagyrabecsülését fejezte ki Törökországnak, amely az egyetlen sikeres kezdeményezést tette, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között, valamint Szerbiának, amely jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a két ország közötti határszakaszt megvédje.
„Annak érdekében, hogy elkerüljük az olyan forgatókönyveket, amelyekkel 2015-ben szembesültünk, koordinált cselekvésre van szükség a nyugat-balkáni országokkal”
– húzta alá, majd rámutatott, hogy éppen ezért a térségbeli országok európai integrációja elősegítené azt, hogy Európa ne legyen kettős – déli és keleti – biztonsági nyomásnak kitéve.
Az energiabiztonságról szólva Szijjártó Péter kiemelte, hogy „Magyarország rendkívül nagy bajban lenne, ha nem építettük volna ki a Török Áramlatot együtt Törökországgal, Bulgáriával és Szerbiával”. Ehhez kapcsolódóan közölte, hogy az energiaellátás nem politikai kérdés, ha „nem építettük volna meg ezt a csővezetéket, akkor nagyon nagy bajban lennénk, mert ha megnézzük az európai csővezetékeket, akkor ez az egyetlen biztonságos tranzitútvonal, hiszen mindannyian tisztában vagyunk a folyamatos turbulenciákkal, problémákkal, megszakításokkal és a csökkentett volumenekkel a nyugati és az északi szállítási útvonalak esetében”. Mint mondta: a Nyugat-Balkán biztonságos és megbízható tranzitot biztosít az energiaellátás biztonsága szempontjából.
Szijjártó Péter arra is rámutatott, hogy „az európai gazdaság szenved”, hiszen éppen csak véget ért a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború máris ismét „padlóra küldte” Európát.
„A közös piac kiterjesztése mindenképpen a segítségünkre lenne”
– tette hozzá, majd Magyarország példáját hozta fel, amely az utóbbi évtizedben 87 százalékkal növelte a kereskedelmi forgalmát a belgrádi csúcstalálkozón jelen levő országokkal.
A külgazdasági és külügyminiszter azt is közölte, Magyarország nem ért egyet az Európai Unió bővítési politikájával, ha Budapesten múlna, a nyugat-balkáni országok már az EU tagjai lennének. Ezt szem előtt tartva „Magyarország készen áll arra, hogy csatlakozzon egy szorosabb együttműködéshez a Nyitott Balkán kezdeményezés országaival” az energiaellátás, az energiacsere és az élelmiszerellátás biztonságának a megvalósítása érdekében.
A Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezést Szerbia Észak-Macedóniával és Albániával közösen indította, célja a gazdasági kapcsolatok erősítése, illetve az emberek, az áru és a munkaerő szabad mozgásának elősegítése a tagországok között. A találkozón a kezdeményező országok vezetői mellett részt vett a boszniai és a montenegrói miniszterelnök, valamint a török külügyminiszter.
Mindeközben a háborús konfliktus felé sodródó Szerbiában…
A szeptember 17-re tervezett belgrádi Europride nevű európai meleg büszkeség felvonulással kapcsolatban az Európai Unió arra bátorítja a szerb hatóságokat, hogy keressenek megoldást a szervezőkkel a rendezvény békés és biztonságos lebonyolítására – közölte Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pénteken.
Josep Borrell közleményében hangsúlyozta: az EU támogatja az egyenlőséget és elutasítja a megkülönböztetés minden formáját.
Elvárja, hogy legközelebbi partnerei szintén elkötelezettek legyenek az emberi jogok védelme és előmozdítása mellett. Kijelentette: biztosítani kell a szexuális kisebbségekhez tartozók jogainak tiszteletben tartását, beleértve a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogukat az alkotmány és nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel összhangban.
Az EU nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az Europride nevű rendezvény békés körülmények között és a résztvevők biztonságának szavatolása mellett történjen – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Aleksandar Vučić szerb elnök az Europride lemondását, illetve elhalasztását jelentette be augusztus végén.
Az ország vezetése a nehéz politikai és gazdasági helyzet, valamint a Koszovóval fennálló vita miatt halasztaná el a rendezvényt. A szervezők azért választották az idei Europride helyszínéül Belgrádot, mert a szerb fővárosban évek óta nem történt incidens a melegfelvonuláson. Az utóbbi években hét melegfelvonulást rendeztek Belgrádban. Tavaly Koppenhága adott otthont a rendezvénynek.
(MTI/Felvidék.ma)
