Az MKP és a Most-Híd hétfőn tartott egyeztető tárgyalását a novemberi megyei önkormányzati választásokra való felkészülés jegyében Nyitra megyét illetően. A találkozóval kapcsolatoban a pártok vezetői blogjaikban is véleményezték.
Szigeti László, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke „Mi ez a nagy sietség, Most-Híd?” címmel ma válaszolt Solymos Lászlónak, a Most-Híd parlamenti frakcióvezetőjének tegnapi, „Halló, MKP! Megyei választásokra készülünk” című jegyzetére. Az alább mindkét blogbejegyzést közreadjuk.
Sziget László: „Mi ez a nagy sietség, Most-Híd?
(szigetilaszlo.blog.hu)
A Most –Híd és az MKP között a Nyitra megyei önkormányzati választásokról Gútán megtartott tanácskozás eredménye, illetve eredménytelensége úgy látszik, kiverte a biztosítékot egyes hidas politikusoknál. Parlamenti frakciójuk vezetőjének blogbejegyzése a politikai populizmus és demagógia határát súrolja. Érthetetlen számomra, mi ez a nagy sietség, az idegeskedés és sárdobálás a frakcióvezető úr részéről. Vagy talán az a célja, hogy traumatizálja a szlovákiai magyarokat, hogy még az a maradék kedvük is elmenjen az őszi megyei önkormányzati választásokon való részvételtől?
Legkevesebb 10 hónapunk van még a megyei választásokig. Csak megemlíteném, hogy az MKP négy évvel ezelőtt szeptemberben adta le a jelöltek listáját a novemberben megtartott választásokra. Tehát van még idő bőven. Igaz, hogy Nyitra megyében harmadik alkalommal ültek asztalhoz a tárgyalófelek, azonban az igazsághoz tartozik, hogy az előző kettő olyan időszakban történt, amikor az MKP az általános tisztújítás kellős közepén, vagy közvetlen utána volt. Gyakorlatilag még nagyon az egyeztetések elején tartunk.
Talán mégis igazak azok a híresztelések, hogy a Most-Híd máshol keresi a frigyhez az arát, s ezért akarják az MKP-val való tárgyalásokat minél előbb letudni. A gútai tárgyalásokon bennünket egyértelműen az őszinte együttműködési szándék vezérelt. Annak ellenére, hogy partnereink ezt a szándékot már sokszor, sok helyen elmondták, én Gútán mást tapasztaltam.
Az együttműködésnek viszont rendkívül sok formája van. Érdekes a Most-Hídnál tetten érhető szelektív emlékezet. Koalíciós együttműködésről csak akkor beszélnek, ha az ötlet tőlük származik, s nekik előnyös. A tavalyi márciusi parlamenti választásoknál az együttműködés leghatékonyabb formáját, a koalíciót elutasították. 10 hónappal később már a koalíciós együttműködésre esküsznek, az együttműködés egyéb formája számukra elfogadhatatlan. Egyszer így, máskor úgy, ahogy nekik a legjobban megfelel.
Igaz, hogy a választások megyei szinten valósulnak meg, de a lényeges dolgok a választási körzetek szintjén történnek, hisz ott kell az adott kínálatból választani a polgároknak. A lévai körzet választói nem tudnak beleszólni a komáromi körzet eredményébe és nem is akarnak. Ezért kell a hangsúlyt az együttműködés terén a választási körzetekre összpontosítani. Értesüléseim vannak arról, hogy a HÍD járási vezetői készek tárgyalni az együttműködésről, csak a megyei és országos vezetéstől való félelmükben ettől elhatárolódnak. Egyszerűen félnek. Vajon az önkormányzati választásoknál is csak akkor lesz együttműködés a két párt között, ha mindenhol koalícióban indulunk?
Minden politikai tárgyaláshoz türelem kell. Az egyszer megingott bizalom nehezen áll helyre. Nem mi voltunk azok, akik előidézték, hogy magyar vonalon két párt küzdjön a választók kegyeiért. A sebek lassan gyógyulnak, de nincs más választásunk, együtt kell működnünk, s az MKP ezt akarja. Az együttműködésnek rengeteg formája van.
Nyugodt, konstruktív tárgyalásokra van szükség. Ezt szorgalmazzuk mi Nyitra megyében is, ahol az MKP tárgyalóasztalhoz hívta a MOST-HÍD járási vezetőit. Nincs okunk a kapkodásra, hisz egy ősi magyar mondás szerint türelem rózsát terem.
Szigeti László, az MKP OT elnöke
* * *
Solymos László: Halló, MKP! Megyei választásokra készülünk
(solymoslaszlo.blog.hu)
Úgy látszik, hogy az MKP-nak megint sikerült kitalálnia valamiféle kifogást arra, hogy annak ellenére se kelljen a Híddal tárgyalóasztalhoz ülnie, hogy közben meg közvetlenül el sem utasítja azt. Berényi József pártelnök ismertette a legújabb tervet: járási szintű tárgyalásokat kezdeményezne minden olyan helyen, ahol a magyarság létszáma nem éri el az 50%-ot – azaz Dunaszerdahelyt, Komáromot és Párkányt leszámítva mindenhol –, hogy utána megyei szinten is létrejöhessen az együttműködés. Ez nagyon érdekes logikai fordulat: vajon miért járási szinten akarnak beszélgetni valamiről, ami a megyei szinten valósul meg? Miért van az, hogy a lehető legtöbb esélyt próbálják adni arra, hogy ne jöjjön össze a Híd-MKP kiegyezés?
Azt hiszem, a válasz fájdalmasan egyszerű. Az MKP vezetése pontosan tudja, hogy miközben tagságuk kiegyezéspárti, és hivatalosan az egységben az erő elvét vallják, a vezetés jelentős része ezzel nem ért egyet. Féltik a pozícióikat, őrzik a sérelmeiket. Ezzel szemben a Híd már számos alkalommal kinyilvánította, több esetben formálisan ajánlat keretén belül is, hogy szeretne együttműködni az MKP-val, megyei szinten. A mi részünkről nem kérdés, hogy meg kell próbálnunk megtalálni a közös pontokat és az együttműködés lehetőségeit, hiszen a pártnak ez az egyik alapelve is. Ezt gondoltuk múlt novemberben is, és ezt gondoljuk ma is. Elég kell hogy legyen a kettős beszédből, és őszintén kell hozzáállnunk ehhez a kérdéshez.
A Híd ajánlata tehát még mindig ugyanaz: megyei szinten egyezzünk meg arról, hol tudunk és akarunk közösen indulni a megyei választásokon. Már azt az ajánlatot is az asztalra tettük, hogy a fontos Nyitra megyében hajlandóak lennénk az MKP által jelölt személyt támogatni a megyevezetői pozícióra. Szerintünk ez a logikus megoldás, minden más pedig csak szándékos porhintés. Mert mi történik mondjuk akkor, ha egy megyén belül az egyik járás az együttműködést, a másik a rivalizálást választja? Nem lehet egy megyén belül együtt is meg egymás ellen is menni, de ezt az MKP vezetése is ugyanolyan jól tudja, mint mi. Akkor viszont valami más lehet az mögött, hogy megint egy ilyen jellegű javaslatot produkáltak.
Az is nagyon érdekes, hogy pont ott nem szeretne a közös jelöltállításról gondolkodni a párt, ahol erős eredményeket ért el korábban. Az üzenet egyértelmű: nem együttműködni szeretnének, csak használni a Hidat ott, ahol jónak érzik. Az MKP egy problémákkal küszködő párt. Problémája az, hogy nem képes újabb szavazókat mobilizálni magának, és ezért már több mint két éve folyamatosan a vonal alatti eredményeket produkál a közvéleménykutatásokon és a választásokon egyaránt. Ez egyrészt abból is adódik, hogy agresszív fellépésükkel, a szlovákiai magyarokat „jó” és „rossz” magyarokra elválasztó moralizálásukkal elidegenítik maguktól az etnikailag vegyes területeken élő potenciális szavazóikat. Ja hogy a terv szerint ebben segíthetne rajtuk a Híd, hogy ne bukjanak el ezeken a területeken?
A Hidat viszont nem érdeklik a hasonló taktikázások. Nem érdekel a felelősség hárítása, nem érdekelnek a kicsavart tervek, nem érdekelnek a múltbeli sérelmek. Bennünket az érdekel, hogy minden megyében, ahol ez lehetségesnek és hasznosnak tűnik, létrejöjjön a Híd és az MKP közötti együttműködés. Nem járási választások lesznek, hanem megyeiek: úgyhogy megyei szinten. Ez a dolog ilyen egyszerű.
