„Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jó akaratú embereknek”(Lk 2,14)
A karácsonyi Evangélium szavaival, üzenetével köszönt Hlédik László ipolysági plébános minden kedves olvasót. Az év egyik legszentebb és legszebb ünnepén mindig írásba foglalja gondolatait, és szeretettel adja át híveinek, olvasóinak, azzal az üzenettel és szándékkal, melyekkel a mai időt jelezve bibliai idézetekkel irányt ad hívő és nem hívő embernek.
***
Nehéz időket élünk mindnyájan, kivétel nélkül vágyunk a békességre, mely törékenynek tűnik a világon. A bűn megjelenése óta viszályok dúlnak az emberek között különböző formában, mely gyakran harcokba csap át. Törékeny játékszernek tűnik tehát a béke, néha még annak reménye is. Mégis a világtörténelem kimagasló eseményében, Jézus Krisztus születésével felragyogott az emberiségnek az üdvösség reménye. Ez az a Shalomnak vagy Salemnek nevezett valóság, mely több annál, hogy nem ropognak állandóan a fegyverek, mely a bensőnk világát járja át. Mindnyájunk osztályrészévé válik, akiket jóakarat, jó szándék vezérel.
Az, akinek születését ünnepeljük az igazi békehozó.
Amikor megszületett, több mind 2000 évvel ezelőtt, az úgynevezett PAX ROMANA-RÓMAI BÉKE biztosította a világrendet, egyensúlyt. Sok harc árán, gyakran kegyetlen módon lehetett fenntartani, és akkor is recsegett-ropogott.
Mégis Krisztus születésének idejére a világi történelemírás feljegyezte, hogy béke volt…a római Harc-istenség templomának kapui zárva voltak egyszer a történelem során, mikor a Béke Fejedelme megszületett, a Birodalom nem viselt hadjáratot a világ egyik irányába sem. Krisztus pedig később maga kijelentette:
„Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek…nem úgy adom, ahogy a világ adja…ezért ne nyugtalankodjon szívetek, és ne csüggedjen…/Jn 14,27/
Jézus betlehemi születésével ez a mennyei békesség jött el a világra, és rajtunk áll, hogy befogadjuk-e életünkbe. Akkor lesz képes átalakítani bennünket, és elárasztani belső békességgel. Már születési helye, Betlehem is prózai jellegű. A Kenyér házát jelenti, ahol megjelent az Élet Kenyere, jászolban-etetőben, hogy tápláljon bennünket. A pásztorok telephelyén, ahol a jeruzsálemi templom áldozati bárányait nevelték, hogy ez is arra utaljon, megjelent az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit/Jn 1,29/,így a karácsonyban már ott van elrejtőzve a húsvéti esemény, amely elővételezi a küldetést a megváltást, miszerint:
„úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy mindaz aki benne hisz, örök életet nyerjen /Jn 3,16/.
Az ebből fakadó kegyelem adja meg az igazi békességet.
Kívánok tehát szívből minden kedves Olvasónak, szeretett hozzátartozóiknak, és minden nyitott, jóakaratú embernek, ebben a háborús veszedelmű világunkban meglelni Jézus Krisztusban az igazi békességet, üdvösséget Szent Pál szavaival:
„Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor „távol”voltatok,”közel”kerültetek…mert ő a mi békességünk…megbékéltette mindkettőt egy testben az Istennel…és eljött, és békességet hirdetett nektek…mert általa van szabad utunk egy Lélekben az Atyához”/Vö:Ef 2,13-18/”
Juhász Gyula egyik legszebb és ma is legaktuálisabb karácsonyi versével fejezi be üzenetét:
KARÁCSONYI ÉNEK
Szelíd, szép betlehemi gyermek:
az angyalok nem énekelnek
S üvöltenek vad emberek.
Boldog, víg betlehemi jászol:
Sok börtön és kórház világol
És annyi viskó, bús, sötét.
Jó pásztorok, és bölcs királyok:
Sok farkas és holló kóvályog
S nem látjuk azt a csillagot!
Békés, derűs karácsony éjjel:
A nagy sötét mikor száll széjjel
S mikor lesz béke és derű?
ÁLDOTT KARÁCSONYT MINDENKINEK!
(Lejegyezte : Dániel Erzsébet)
