2013. február 1-jén került sor Rozsnyón, a Csemadok székházában Csáky Pál Álom a szabadságról és Dunajszky Géza Kínterhes évek című könyvének bemutatására, a Csemadok Rozsnyói Alapszervezete és Területi Választmánya szervezésében.
17 órára megérkeztek az érdeklődők. Inkább az idősebb korosztály képviseltette magát. A megnyitó és üdvözlő beszédet, Tóth Lucia, a Rozsnyói Területi Választmány tagja tartotta meg, melyben üdvözölte a jelenlévőket és röviden bemutatta a meghívott vendégeket.
Elsőként Dunajszky Géza szólt pár szót könyvének tartalmáról, megírásának okáról és körülményeiről. Az első novellás kötetét unokáinak ajánlotta. Az 1947/48-as évek eseményeit, a pusztító szárazság, a hontalanság és a kitelepítések fájdalmas időszakát dolgozza fel egy felvidéki magyar család története alapján. Azt az időszakot, amikor a csehszlovák hatalom, a Beneš-dekrétumok alapján hontalanná tette a magyarokat saját szülőföldjükön. A megírt sorsok tükrében a 20. század derekának históriája, a Szlovákiában élő magyarság legkegyetlenebb napjai rajzolódnak ki. Elmondta, hogy a könyv megírásával nem csak ő beszélte ki gyermekkori traumáit, hanem mások is elkezdtek beszélni erről az agyonhallgatott időszakról, valamint, hogy megszületett már a könyv folytatása is, amely nem csak a kitelepítésekről ír, hanem a tömeges mészárlásokról is. A könyvvel kapcsolatos beszélgetések során szó esett a Přerov-i tragédiáról is, melynek Rozsnyón is van túlélője. Elmondása szerint különböző dokumentumokban és az akkori eseményekkel kapcsolatosan Rozsnyó város egyre többször bukkan elő.
Ezt követően Csáky Pál az Álom a szabadságról című könyvének bemutatására került sor. Röviden, tömören és érthetően vázolta fel a két témakört, melyekkel a könyvében foglalkozik. Az „Álom a szabadságról” tulajdonképpen folytatása a „Hullámvasútnak”. Míg a Hullámvasútban az 1990-2010-es időszak írásaiból, interjúiból, felszólalásaiból válogatott a szerző, az új könyvben az elmúlt két év anyagaiból válogatott. Az első témakörben az utóbbi időben egyre többször megjelent információra reagál arról, hogy a külhoni magyar nemzetrészek közül a szlovákiai magyarság nemzettudata csökken a legnagyobb mértékben. A 23 év alatt valami elromlott, mondhatni azt is, hogy erkölcsileg szétcsúsztunk – mondta az író – hiszen akkor más gondolatokkal, tervekkel indultunk el. A második témakörben pedig a magyarság – tudatunkról, nemzeti elbizonytalanodásunkról szól, hogy belső öntudatunkban hol tartunk mi, magyarok. Ez a könyv vitairat is egyben a számbeli kisebbségbe került felvidéki magyarok lelkéért, a közösség jövőjéért, esélyeiért.
Végezetül kis kedvcsinálónak egy történetet olvasott el a könyvéből, mely valójában meg is történt 2010 augusztusában.
A könyvek bemutatását kötetlen beszélgetés követte, melyben a résztvevők is megosztották egymással magyarságuk által, miatt átélt jó és rossz élményeiket, a témákkal kapcsolatos felmerülő véleményüket és kérdéseiket.
BB, Felvidék.ma
