Szlovákiában talán már nincs is olyan politikus, akinek a nevét nem emlegetnék a Penta pénzügyi csoporttal összefüggésben. A NOVA elnöke, Daniel Lipšic legújabban azt állítja, hogy az egészségügyben érdekelt Penta üzleti érdekeit Radoslav Procházkán keresztül is megpróbálta védeni.
A Penta Lipšic szerint 2008-ban Procházkát akarta felhasználni arra, hogy rávegye őt az egészségügyi biztosítók nyeresége elleni alkotmánybírósági beadvány aláírására. Procházka ügyvédként ismerte a Penta társtulajdonosának feleségét, Valéria Haščákovát. „Azzal hívott fel, hogy a hölgy találkozott vele, s arra kérte, győzzön meg engem, hogy írjam alá a beadványt” – állítja Lipšic.
Procházka a találkozót tagadja. „Sem az egészségügyi biztosítók nyereségével kapcsolatos negatív véleményemről, sem Lipšic úr véleményéről soha nem beszéltem vele.” A beszélgetést a Penta is tagadta. Procházka akkoriban még nem volt képviselő, Lipšiccel a KDH-n belül szorosan együttműködött. Azóta mindketten kiléptek a KDH-ból, jelenleg politikai riválisok.
Procházka azt állítja, hogy Haščákovával a szigorúan vett munkakapcsolaton kívül más kapcsolatban nem volt. „Haščáková asszonnyal egyszer vagy kétszer találkoztam az életben, mint ügyvéd az ügyvéddel egy jogi szolgáltatás végzése közben.” Procházka hozzáfűzte még, hogy pilllanatnyilag az Alfa programjában szerepel az egészségügyi járulékok megszüntetése, ami a Penta számára ártalmas lenne. A Pentával eddig összefüggésbe hozták már Daniel Lipšict, a volt kormányfő Iveta Radičovát és a Smer-SD vezető politikusait is.
A szlovák törvények nem szólnak arról, hogy az ilyen találkozókon van-e valami kivetnivaló. Nincsenek szabályok, nincs lobbitörvény, amely megkülönböztetné a törvényes befolyásolást az erőszakos nyomástól vagy a korrupciótól. A politikusok és az egyes érdekcsoportok képviselőinek találkozója gyakori jelenség. A törvényeket, amelyek egy befolyásos csoport számára kedvezőtlenek lennének, gyakran az utolsó pillanatban megváltoztatják. Így volt ez például a hazárdjátékok vagy az óriásplakátok városokban való kihelyezésének korlátozására tett javaslatok során is. Ezek a sajátos érdekcsoportok olyan társadalmi körök, amelyek fokozott mértékben képviseltetik magukat a politikusok között – vadászok, ügyvédek, egyetemi tanárok vagy polgármesterek. Ezért aztán a lőfegyvertartás ellenőrzésének megszigorítására vagy az „ingázó professzorok” korlátozására tett javaslatokat éles viták kísérik. A legutóbb például a főiskolákról szóló törvény módosításának megszavazása során Dušan Čaplovič oktatási miniszternek kellett meghátrálnia, mert az egyetemi tanárokra vonatkozó szigorú szabályok nem tetszettek Mojmír Mamojka képviselőnek, aki egyben a Diószegi Jogi Tanszék dékánja.
Abban, hogy szükség van-e a lobbitörvényre, nem egységesek a politikusok és a szakemberek sem. Az SaS elnöke, Richard Sulík, aki Marián Kočner ellentmondásos vállalkozóval a szlovák politika kulisszatitkairól folytatott beszélgetést, de Anton Martvoň, a Smer-SD képviselője is úgy gondolja, hogy a szabályok egyébként is végrehajthatatlanaok. „Ez csak egy húzás a választó hülyítésére, ugyanúgy, mint a vagyoneredetről szóló törvény. A politikusok minden találkózóját nyilvántartani lehetetlen” – állítja Sulík. Procházka viszont éppen ennek ellenkezőjéről van meggyőződve. „Szükségesnek tartom a lobbing törvényes módosítását, az egykori törvény előkészítésében jómagam is résztvettem, szívesen megteszem még egyszer” – nyilatkozta.
A Transparency International Szlovákia jogásza, Pavel Nechala úgy véli, a kötelező nyilvántartás és a politikát befolyásolni kívánó csoportok számára felállított szabályok nem segítenének, inkább csak a civil szervezetek ellen használnák fel azokat. Bár az Aliancia Fair-Play főnöke, Zuzana Wienk is feltételezi, hogy sor kerülne a törvény megkerülésére, mégis inkább annak megszavazására hajlik, mivel jelenleg a vita inkább csak erkölcsi síkon zajlik.
hnonline nyomán dé
Felvidék.ma
