Izsa Község a „Kapcsolódás a nemzetközi turisztikai útvonalra: „Rómaiak nyomában a Duna Mentén” című pályázat zárókonferenciáját tartotta az izsai művelődési ház nagytermében.
A megjelenteket Domin István Izsa és Karánsebessy Lukács Almásfüzitő polgármestere köszöntötte.
Elsőként Hirschberg Attila, a Magyar Limes Szövetség ügyvezető elnöke tartotta meg előadását „ A közös nevezés helyzete, perspektivikus turisztikai lehetőségei” címmel. A világörökségi pályázat eredményessége és a helyszíneket összefogó kulturális útvonal létrehozása nagyban függ azon érintett önkormányzatokon, múzeumokon, civil szervezeteken, és magánszemélyeken, kiket érinthet a védelemmel járó előny és kötelezettség. A hatékony fellépés érdekében célszerű egymásra támaszkodva összefogni. Ezért jött létre a Magyar Limes Szövetség. A szervezet céljai: – Segítségnyújtás a világörökségi pályázat elkészítésében – Ismeretterjesztés – A világörökségi helyszín folyamatosságának biztosítása – Kulturális útvonal kiépítése és működtetése – Közös pályázatok és fejlesztési tervek kidolgozása.
A Római Birodalom határai a mai Nagy-Britanniától egészen a Fekete-tengerig nyúltak, keleten az Eufráteszig, délen a Szaharáig és a Núbiáig nyúltak. A sok helyen természetes határokkal segített óriási határszakasz védelme egyre nagyobb problémát jelentett, ahogy a korai népvándorlás során új és újabb harcias törzsek kerestek szállást a határokon belül.
Ennek hossza a különböző korszakokban jelentősen változott, ahogyan a birodalom határai változtak, egyes korábbi limesekből belső határ lett, más limeseket fel kellett adni. Az európai limes mentén általában folyók jelentették a határt, így a Rajna és a Duna teljes hosszában védelmi szerepet töltött be. A Duna mentén 500 km hosszan húzódik Magyarország területén az ókorban a Római Birodalom határa, ami most világörökségi címre méltó kulturális útvonallá válhat. Így a Ripa Pannonica (Pannónia partja) a múltból vezethetne a jövőbe, az akkor jelentős véd-, és útvonal ma főként turisztikai, idegenforgalmi hasznot hozhatna.
A magyarországi limes a hajdani Pannonia provincia Duna menti középső szakaszát képezi.
A katonai táborokat, tornyokat és útszakaszokat magában foglaló határvonal magyarországi szakaszát még térképezik. A szakasz 2009 óta szerepel a magyar világörökségi várományos helyszínek listáján a római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica néven. A limes vonalából elsőként (1987-ben) a Nagy-Britanniában épített Hadrianus fala került fel a világörökség listájára. Azóta az érintett országok kezdeményezésére az ókori birodalom határvonalát egészként kezelik. A Németországban húzódó rész 2005-ben került fel a listára, a skóciai Antonius-fal pályázatát már benyújtották. Ausztriában most szorgalmazzák, hogy a birodalom északi határát jelentő dunai limes legyen nemzetközileg különösen elismert emlék. A védvonal a brit szigetektől Bulgáriáig, a Fekete-tengerig tartott, sőt afrikai részei is vannak. Nagyon fontos, hogy a Római Birodalom határvidéke egyetlen hatalmas helyszínként került a listára, ezen belül minden ország a saját területén dolgozik azon, hogy minél több objektuma kerülhessen ennek égisze alá.
A római limes magyarországi és a felvidéki szakasza, a ripa Pannonica UNESCO világörökségi státusza rendkívüli gazdasági fellendülést hozhat -mint más helyszíneken is- a turizmus fellendülése miatt, így egy rendkívüli alternatívát nyújthat a programba bekerült települések számára!
Őt követte Dr. Balogh Tamás, a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület elnöke, aki „Hajózási programok a limes turizmusban” tartott előadást a közös munka lehetőségeinek bemutatásával, területfejlesztésével. Mint a Magyar Limes Szövetség tagja az egyesületnek a pannoniai határszakasz egyedi arculatát megteremteni hivatott „Hajózó Rómaiak” c. kampányát és annak célkitűzéseit, valamint a releváns nemzetközi példákat bemutatva arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi közösségeknek – turisztikai fejlesztési terveik megfogalmazása során – figyelemmel kell lenniük a 2014-2020 közötti 7 éves EU-s költségvetési periódust jelenleg előkészítő nemzeti tervdokumentumokra és saját fejlesztési elképzeléseik ezekben történő megjelenítésére kell törekedniük. A római birodalom határainak, mint fenntartható transznacionális európai terméknek a fejlesztése” című projekt abból indul ki, hogy potenciálisan a Limes-nek van a legnagyobb esélye arra, hogy egész Európa legnagyobb és leglenyűgözőbb látogatói desztinációjává váljon. Hiszen a Limes nemzetközi szinten is első osztályú attrakciók egymásba kapcsolódó láncolata, amely a történelem egyedülálló szeletét mutatja be.
A Limes-szel összefüggő eddigi és jelenlegi EU-s együttműködések mégis elsősorban a tudományos és a (szak)politikai területekre összpontosítottak. Pillanatnyilag a turizmusra fókuszáló nemzetközi együttműködés igen mérsékelt. A turisztikai célkitűzések regionális szinten maradnak, csak néhány kapcsolódik össze legalább nemzeti szinten, de még ekkor sem alkotnak nemzetközi szinten koordinált struktúrát. A „Limes-Turizmus kapcsolat” segít katalizálni a Limes jelentette kulturális örökség köré szerveződő nemzetközi hálózatépítést annak érdekében, hogy kapcsolatba léphessenek egymással az országok, régiók, s a turisztikai szektor releváns érdekhordozói, a kulturális erőforrás menedzserek, a professzionális és az önkéntes kezdeményezések annak érdekében, hogy a Limes egy fenntartható nemzetközi turisztikai termékké váljon.
Török Zsolt, a Váthi Kht. a Közös Technikai Titkárság programmenedzsere a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 időszakról beszélt. Az alapvető célkitűzés, hogy a határon átnyúló kapcsolatok minden érintettje részt vegyen a következő hét éves periódus fejlesztési stratégiájának létrehozásában és végrehajtásában. Igyekeznek az önkormányzatokat és civil szervezetet is aktívan bevonni a tervezési munkába, hogy az uniós jognak megfelelően, ugyanakkor a helyi és az ágazati érdekeket is figyelembe véve lehessen meghatározni a jövő fejlesztéseit.
A közös munkát segíti a határ menti vegyes bizottsági rendszer. Jelenleg zajlanak az előkészítő munkái a Magyar – Szlovák Határon Átnyúló Vegyes Bizottság következő ülésének. A vegyes bizottság felépítése folytán kiválóan alkalmas arra, hogy a helyi érdekeket becsatornázza a központi közigazgatásba, ugyanis az üléseken egyszerre vannak jelen a tárcák és a helyi közigazgatás képviselői mind a szlovák, mind a magyar oldalról. A vegyes bizottsági ülésen olyan fontos témák fognak szerepelni, mint a határon átnyúló infrastruktúra és közösségi közlekedés helyzete, egészségügyi együttműködési lehetőségek, valamint a LEADER program.
Területi és regionális turisztikai szervezetek létrehozása Szlovákiában, összhangban a 91/2010 sz. idegenforgalom támogatásáról szóló jogszabállyal Lívia Bertóková, a Szlovák Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium idegenforgalmi részlege, az idegenforgalom politika és stratégia részleg dolgozója tartott előadást.
Molnár Pál, a CSALLÓKÖZ területi idegenforgalmi szövetség igazgatótanácsának elnöke és ügyvezető igazgatója a Csallóköz területi idegenforgalmi szövetség munkáját ismertette. Öt csallóközi település, Nagymegyer, Dunaszerdahely, Somorja, Bős, Keszölcés, valamint a régió két legjelentősebb termálfürdőjének, a nagymegyerinek és a dunaszerdahelyinek a képviselői alakították meg a Csallóköz Területi Idegenforgalmi Szövetséget.
Az elhangzottakból kiderült, hogy négy fő dolog motiválta a megalakulást: egyik az idegenforgalom nemzetközi trendjeinek, kipróbált és sikeres receptjeinek alkalmazása régiós szinten, továbbá a propagáció hatékonyságának növelése, valamint a turizmusban érdekelt csoportok együttműködésének javítása, és nem utolsó sorban az állami szerepvállalás, támogatás megjelenése az idegenforgalmi ágazatban. Szervezetüknek nem az a célja, hogy gyökeresen megváltoztassák a jól működő idegenforgalmi struktúráikat, hanem közös erővel még több turistát csábítani a régióba, mellyel így több munkahelyet is teremtenének.
A szövetség kasszájába befizetett összegek és az esetleges állami támogatások is arányosan oszlanak meg a tagok között. Új tagok elől sem zárkóznak el, mivel nyitott szövetségként deklarálják magukat, s eszerint már Komárom is jelezte bejelentkezési szándékát. A szövetség megalapításánál Nagymegyer volt a kezdeményező, ami a következő számadat tükrében talán természetes is: a befizetett idegenforgalmi illeték szerint az alapító települések szálláséjszakáinak éves száma meghaladja a 340 ezret, ebből a legjelentősebb termálfürdővel rendelkező város, Nagymegyer 277 ezer vendégéjszakát mutat ki.
A szövetség képviselői megerősítették, hogy idegenforgalmi szempontból nem csak a termálfürdők lényegesek a számukra, ezért a turizmus szempontjából nagy hangsúlyt fektetnek a bősi vízierőműre, a keszölcési kompra, a Duna látnivalóira, a falusi turizmusra, a kerékpárutakra, és minden olyan régiós látványosságra, mely fontos lehet az idegenforgalom további erősítésére, bővítésére.
Peter Klučka, a Szlovák Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium vezető tanácsadója, Stratégiai Intézet szakdolgozója a Kerékpárutak kiépítésének támogatása Szlovákiában előadásában hangsúlyozta a szlovák kormány jóváhagyta a kerékpáros közlekedés fejlesztési stratégiáját. A szlovákiai városokban gyakorlatilag nem léteznek kerékpárutak, pedig városon belül gyorsabb közlekedési eszköz, mint az autó. És olcsóbb. És egészségesebb.
Ez alapján a kerékpár egyenrangú közlekedési eszköznek számít majd, és a kerékpárosokat a közúti forgalom teljes értékű résztvevőinek kell majd tekinteni. A tervek szerint 2020-ra a városi közlekedés 10 százaléka kerékpáron zajlana. Mozgatásához pedig csupán emberi energiára van szükség, tehát egyrészt olcsóbb is, másrészt egészségesebb. Márpedig az EU tagállamaiban a felmérések szerint az emberek 30-80 százaléka küszködik túlsúllyal, ami bizonyítottan betegségek forrása. A gyerekeknél ez az arány 20 százalék. A kerékpározás viszont rendkívül egészséges, rendszeres kerékpározás révén felére csökkenhet a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, elhízás veszélye, és 30 százalékkal csökkenhet a magas vérnyomás kialakulásának veszélye. Mindehhez elég csupán naponta 30 percnyi gyorsabb tempójú gyaloglás, vagy pedig kerékpáron való rendszeres közlekedés, heti több alkalommal.A kerékpár ráadásul elérhető eszköz valamennyi társadalmi réteg számára, és még nevelő hatása is van: önállóságra és függetlenségre neveli a fiatalokat.
A vidékfejlesztés támogatása Nyitra Megyében címmel Viera Juricová –Melušová a stratégiai tevékenységek szekciójának dolgozója tartott előadást. A megyei önkormányzatok egyik legfontosabb feladata a régiófejlesztés.
A régiófejlesztés nagyon tág fogalom, mely általánosságban részben magában foglalja az imént tárgyalt úthálózatot és közlekedést is, de elsősorban a régiók gazdasági fejlődését, a települések közti együttműködést. A határmenti és a határon átnyúló fejlesztést és együttműködést ugyancsak szolgálja. Meghatározó szerepet kell vállalni a régiófejlesztési ügynökségek láncolatának kiépítése kapcsán és a megyei szintű régiófejlesztés megszervezésében. E háttérre és tapasztalatokra építve tovább kell munkálkodni : – a fejlesztési programok megvalósításán, a régió szintjén megfelelő szervezeti, intézményi és finanszírozási háttér megteremtésén – a régió további fejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozásán, valamint annak állandó aktualizációján – a humán erőforrások fejlesztésére képes intézmények megszervezésén – a régiók megközelíthetőségi viszonyainak javításán, a regionális közlekedésfejlesztési koncepciók kidolgozásán, új fejlesztési feladatok megfogalmazásán. Ezek a fejlesztési programok döntően élvezik az EU támogatási rendszerét. Fontosnak kell tartani, hogy falvaink részt vegyenek a falufejlesztési kisprogramok megvalósításában, melyek megőrizve a falu sajátosságait, a jobb megélhetési körülményeket szolgálják. Előtérbe kell helyezni a Leader programok kibontakozását, melyek a kistérségek felzárkózási lehetőségeit javítják.
Nyitra Megye Önkormányzatának tevékenységei az idegenforgalom támogatásáról Karol Jurica, az idegenforgalom részlegének vezetője beszélt. Nyitra Kerülete, Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata, valamint Pest megye Önkormányzata felismerve azokat a fejlődési perspektívákat, amelyek a Térségben élőket szorosan összekötik, valamint a határmenti együttműködések terén meglévő és formálódó kapcsolatokat, attól a szándéktól vezérelve: hogy a területükön működő szervezetek együttműködését – azok önállóságát tiszteletben tartva – segítsék, koordinálják,hogy a már működő önkormányzati és területfejlesztési rendszereikre alapozva tovább erősítsék a jószomszédi kapcsolataikat, létrehozták a Vág Duna-Ipoly Eurorégiót azzal a céllal, hogy a régiót vonzóbbá tegyék, a gazdaság és az idegenforgalom összehangolt fejlesztését segítsék elő.
A Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat és tevékenységei a regionális fejlesztés támogatásáról Vladimír Vnuk, igazgató nyújtott tájékoztatást.
A vidéki élet minőségének javításáról pedig Ludmila Sitáriková, a Szlovák Közlekedési, Építésügyi és Regionális Fejlesztési Minisztérium vezető tanácsadója a regionális politika részlegén; a vidéki területi politika OECD munkacsoport szakdolgozója szólt. A vidéki területek az Európai Unió (EU) területének 92%-át teszik ki. E régiók a hozzáadott érték 45%-át állítják elő és a munkahelyek 53%-át biztosítják. A vidéki területek helyzete nagyon változatos képet mutat, ennek ellenére e területeken az egy lakosra jutó jövedelem általában körülbelül egyharmadával kevesebb az európai átlagnál, a nők foglalkoztatási aránya alacsonyabb, a szolgáltatási ágazat pedig kevésbé fejlett.
A növekedés, a munkahelyek és a fenntartható fejlődés tekintetében a vidéki területeknek ezért kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkezendő években. Az új programozási időszak lehetőséget kínál arra, hogy támogatást ezen új célkitűzések felé irányítsák át.
A világörökséggel többszörösen érintett két Komárom turisztikai kapcsolódása Izsához címmel Siklósi József, Komárom főépítésze tartott előadást, majd Bekéné Magyar Melinda mutatta be a AZAUM tábort. Mint ismert: a település a római korban két közigazgatási egységhez tartozott: nyugati fele, a mai Nagykolónia, az egykori Brigetio, az ettől keletebbre fekvő területek pedig Azaum/ Odiavum katonai táborok igazgatása alatt állt. Ez utóbbi nevét viseli az Ókori Élménypark Azaum Római Tábora.
A beruházást a „Rómaiak nyomában a Duna mentén” című, európai uniós forrással, a magyar-szlovák határon átnyúló program révén tudták sikerre vinni, megépítésével közelebb kerültek a kitűzött célhoz. Ahhoz, hogy feltámasztva a múltat Almásfüzitő is részese legyen a világörökség címére pályázó Magyar Limes Szövetség hosszú távú tervének, a Limes római útnak, mely a korhoz kapcsolódó gyűjteményekből, múzeumokból, kiállítóhelyekből és régészeti parkokból álló kulturális turisztikai útvonal.
Annak érdekében, hogy az építmény az ókori Róma minden egyes szegletét élethűen mutassa be, kő- és fafaragó, fazekas, textil, bőrös műhelyt rendeztek be, a jövő tervei szerint pedig élő történelemórát tartanak majd. A létrejött tematikus élménypark célja, hogy feltámassza és ápolja a római kor történelmi hagyományait, és azt minél szélesebb körben terjessze oktató, szórakoztató jelleggel. Almásfüzitő a beruházás megvalósulása révén a római korhoz kapcsolódó gyűjteményekből, múzeumokból, kiállítóhelyekből és régészeti parkokból álló kulturális turisztikai útvonal részévé válik, melynek létrehozását a Magyar Limes Szövetség tűzte ki céljául.
Vasi Emma, a Komáromi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatónője a projekt pályázati tapasztalatait ismertette.
Hagyományos receptek Izsáról és Almásfüzitőről – kiadványt Litomericzky Anita mutatta be. A helyi ételkülönlegességek megismerése sok mindent elárul a régióról, annak
kultúrájáról, így már hosszú idők óta kapcsolódik szorosan a turizmushoz. A gasztroturizmus tehát egy dinamikusan fejlődő ágazat, mely segíti a turistákat a hagyományok és a vidéki élet megismerésében, a régiót pedig a haladásban. S bár ma Magyarországot és Szlovákiát elsődlegesen nem gasztronómiája miatt keresik fel, az itteni ételkülönlegességek és a helyi kiváló minőségű borok nem okoznak csalódást az ide látogató turisták számára.
A magyar gasztronómia egyedi és karakteres ízvilágával a magyar kultúra egy fontos eleme. Az ezeréves fejlődés során olyan kultúrák hatottak rá, mint az ősi ázsiai nomád, a német, az olasz, a szláv, a török, az osztrák vagy a francia. Az állattartáson, a növénytermesztésen, valamint a kiváló természeti adottságokon alapszik. S bár a hagyományos magyar fogások az egész ország területén ismertek és közkedveltek, valamennyi vidék sajátos módon készíti el azokat, s hozzájuk bort vagy éppen sört, pálinkát kínál.
Nagymama receptjeit Helena Vicianová, az izsai Matica Slovenská H.Sz.elnöke mutatta be. Szlovákia gasztronómiájára valamennyi környező ország – leginkább Magyarország és Csehország – hatást gyakorolt. Legtöbbünknek e vidék ízvilága kapcsán a hegyekben legelő birkák jutnak eszünkbe, illetve az őket őrző pásztorok, akik olyan alapanyagokkal vészelték át a hegyi életet, melyek ott helyben termettek. Így aztán sajtokra, az egyszerűbb „parasztételekre” asszociálunk Szlovákia gasztronómiája kapcsán. Ebből a hegyi életmódból adódik a két legjellemzőbb szlovák specialitás: a juhtúrós galuska és a sztrapacska is, melyeket az ide látogató turisták szívesen fogyasztanak, ám gyakran összetévesztenek. Ezeken kívül a határmenti régió természetesen sok más ínyenc falatot tartogat.
Kelemantia – Brigetio. Rómaiak nyomában a Duna Mentén – útikalauzt Dénes Éva mutatta be.
Az izsai Kelemantia római erődítmény, amely mintegy 3 ha területen fekszik 1957 óta védett nemzeti műemlék. Jelenleg folyamatban van egyes részeinek az kiépítése szabadtéri múzeummá, az erődítmény egész évben ingyenesen tekinthető meg.
Az izsai erődítmény a Brigetio légiós tábor elővédje, és a római erődrendszer (Limes Romanus) része volt, amely a pannon provinciák északi határának vonalán épült ki. Az első erődítmény ezen a helyen a markomann háborúk idejéből, vagyis a 2. század 70-es éveiből való fa-földsánc tábor volt. A belső területet és a vályogtéglából épült építményeket földsáncok védték cölöpös várfallal és őrtornyokkal, valamint két árokkal. Rövid idő elteltével, egy váratlan germán támadás következtében az erődítmény elpusztult. A II. század végén, ugyanezen a helyen a rómaiak kőből felépítettek egy auxiliáris erődítményt – a segéd hadegység állandó táborát. Alaprajza négyzet alakú volt, lekerekített sarkokkal
(172×172 m). Az erődítmény bástyaoromzatban végződő fala 2 m széles és 4 – 5 m magas volt. A védőfalhoz 20 torony tartozott, amelyek a négy kaput, a sarkakat és a köztük levő szakaszokat erősítették. Belső oldalról a sáncokhoz földet szórtak, a külső oldalt pedig két, majd később öt árokkal vették körül. Az erődítmény belső területén az épületek utcarendben sorakoztak: a parancsnoki épület, a stábépület, a kaszárnyák, a raktárak, az istállók, a műhelyek, a fürdők, de a víztartályok, a kutak és a pékkemencék is. Az erődítmény a III. században megrongálódott, de később újjáépítették. Rendeltetésének így a IV. század végéig eleget tudott tenni. A dunai védőgát koronájáról megtekinthetjük az egész erődítményt, a környéket, illetve a szemközti Duna partot, ahol egykor a Brigetio római légiós tábor állt. A védőgáton található a Római Birodalom észak-pannon határának térképe is, illetve az erődítmény alaprajza a II. századbeli beépítés ábrázolásával.
Az augusztusban átadásra kerülő Római és Néprajzi múzeumot Kacz László mutatta be. Izsa község, a vezető partner a „Rómaiak nyomában a Duna mentén/Po stopách na Dunaji” elnevezésű projektben, amelynek kivitelezése 2010 novemberétől 2013 júniusáig tart, Almásfüzitő (MO) község együttműködésével a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, amely az EU finanszírozásával valósul meg.
A projekt célja innovatív turisztikai termékek révén a régió adottságának kihasználása, valamint együttműködés kialakítása a lakosság, az önkormányzatok és non-profit szervezetek között. Igyekszik a növelni a régió iránti érdeklődést és annak láthatóságát, miközben feleleveníti az elfeledett történelmi tényeket és hagyományokat egyedi ötletek és lehetőségek vegyítése által.
A projekt által megvalósul: Az 1936-ban épült lakóház, majd később községi óvodának használt épületből felújítás, átalakítás és hozzáépítés után „Kelemantia” római kori és néprajzi múzeum kialakítása, új turisztikai információs, tanácsadói központ megvalósítása, hagyományos kinti konyha kiépítése, amely tartalmaz kenyérsütő kemencét, grillezőt és bográcsozó tűzhelyet egyaránt, az épülethez tartozó telek rendezése, parkosítása, valamint két publikációs anyag kiadása – Izsa község által. Történelmi park kiépítése, mely bemutatja kulturális és történelmi örökségünket, Római kori katonai tábor kiépítése védőbástyás árokkal, műhely, élő sövény, őrtorony, belépő kapu és római kert korhű növényzettel, egy publikációs anyag kiadása – Almásfüzitő község által.
A múzeum megvalósulása a település többéves igyekezetének az eredménye, amely erős támogatást élvez, úgy a lakosság, mint az önkormányzat részéről. Lehetőséget ad majd a helyi hagyományok (kézművesség, népviselet, mezőgazdasági és halászati szerszámok, hagyományos életmód), valamint a római kori Kelementia katonai tábor feltárásából származó leletek bemutatására. Jelenleg ezek a leletek Szlovákia különböző múzeumaiban tekinthetők meg, mivel eddig a falunak nem volt lehetősége a bemutatáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez. Izsa község igyekszik a fejlődéshez megteremteni a megfelelő feltételeket, megerősíteni a társadalmi infrastruktúrát, valamint motiválni a fiatal generációt, hogy a megélhetéséhez tartós bázist találjon. A határ menti sávban elterülő falvak hosszútávú együttműködése növeli a lehetőségeket a régióban. A települések stratégiailag megfelelnek a turisztikai és az idegenforgalmi fejlesztésekre, ám az adottságok még nincsenek teljes mértékben kihasználva, legfőképpen a koordinációs és a pénzügyi források hiánya miatt. Szándékuk, hogy Izsa község a turisták és a helyi lakosok köztudatába kerüljön, mint érdekes turisztikai célpont, s ezzel több látogatót csalogassunk e térségbe, valamint sajátos élményturizmust alakítsunk ki.
A konferencia források különböző tevékenységek számának megvitatásával, javaslatokkal ért véget.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>>.
{phocagallery view=category|categoryid=1082|limitstart=0|limitcount=0|type=1}
