A kormány a keddi ülésén a költségvetés előkészítéseként 21 intézkedést tartalmazó gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely három pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán és a kis- és közepes vállalkozások támogatásán – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten a Kormányinfón.
Gulyás Gergely hozzátette, a kormánypárti frakciók kérésére a kormány döntött arról, hogy az új gazdaságpolitika legfontosabb pilléreiről nemzeti konzultációt indít.
A miniszter ezt azzal indokolta: az új gazdaságpolitikához új eszközök szükségesek, és bár látják, Brüsszelben „egyre nagyobb a hajlandóság” arra, hogy ott döntsenek ezekről, a kormány ezt nem fogadja el.
Hozzátette: a magyar választóknak van lehetőségük arra, hogy véleményt mondjanak – elsősorban a választásokon, két választás közötti időszakban pedig akár nemzeti konzultáció segítségével is –, milyen eszközökkel kell egy hatékonyabb, a növekedést szolgáló gazdaságpolitikát elindítani.
Hangsúlyozta: a növekedés alapfeltétele, hogy Magyarország törekedjen a gazdasági semlegességre, hogy ne csatlakozzon a kereskedelmi háborúkhoz, ne kövesse azokat a „brüsszeli diktátumokat”, amelyek Európát arról akarják meggyőzni, hogy üzletelni csak és kizárólag ideológiai alapon lehetséges.
Mindenhonnan, nyugatról és keletről is várjuk a befektetéseket, a Nyugattal és a Kelettel is kereskedünk – jelentette ki a miniszter, aki azt nevezte a legfontosabbnak,
hogy a magyar gazdaságban megjelenő technológiák a világ legjobbjai közé tartozzanak.
„Ha ez amerikai, akkor amerikai, ha német, akkor német, ha kínai, akkor pedig kínai” – tette hozzá.
Gulyás Gergely a kormány által elfogadott akcióterv legfontosabb céljának azt nevezte, hogy a magyar gazdasági növekedés a következő években 3 és 6 százalék között legyen, valamint, hogy ez a növekedés a társadalom lehető legszélesebb rétegeit érintse, különösen a magyar családokat, a magyar mikro-, kis és közepes vállalkozásokat.
A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel fogja támogatni: a kabinet törekszik arra, hogy kiszámítható, lehetőleg 3 éves bérmegállapodást kössenek a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, ami jelentős mértékű minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést tesz lehetővé a magyar gazdaság céljaival összhangban. Emellett munkáshitel programot indítanak, valamint a gyermekek után járó személyijövedelemadó-kedvezményt megduplázzák, első alkalommal jövő év július elsejével 50 százalékkal emelik, majd további 50 százalékkal 2026. január elsejével.
A megfizethető lakhatással kapcsolatban közölte: bővíteni fogják a kollégiumi férőhelyeket, elsősorban a felsőoktatási hallgatók számára, országosan fiataloknak szóló lakásprogramot fognak meghirdetni, valamint vidéki otthonfelújítási programot indítanak. A kormány lehetővé teszi, hogy a Széchenyi Pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékát átmenetileg lakásfelújításra is fel lehessen használni, valamint lehetséges lesz az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló átmeneti lakáscélú felhasználása is – ismertette.
A munkáltató által adható lakhatási támogatásra is adókedvezményt fog biztosítani a kormány, az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó, eddig is létező, kedvezményes 5 százalékos áfakulcsot legalább 2026 végéig fenntartják, valamint 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafont fognak bevezetni. Erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már több alkalommal tárgyalt a bankokkal – jelezte.
Gulyás Gergely úgy értékelte: Budapest súlyos lakhatási gondokkal néz szembe, amelynek megoldása elsősorban a főváros feladata lenne, azonban Budapest a korábbi városvezetéstől, Tarlós Istvántól megörökölt, több mint 200 milliárd forintos vagyont úgy élte fel, hogy ezt a problémát nem tudta kezelni.
Elmondta: a kormány a magánszálláshely-szolgáltatás, az Airbnb feltételeit szigorítani akarja. Jelezte, hogy ezzel kapcsolatban nincs még konkrét döntés, meg kell vizsgálni, hogy az Airbnb milyen mértékben járul hozzá a lakbérek növekedéséhez, ami különösen a fővárosban robbanásszerű volt.
A kormány a lakásbérleti díjakat és a szerződési feltételeket is megvizsgálja, de – hangsúlyozta Gulyás Gergely – szemben néhány nyugat-európai gyakorlattal, „kommunista gyakorlatot” nem akarnak sehol sem bevezetni, és a tulajdonjog feltétlen tiszteletét fontosnak tartják.
A miniszter azt is elmondta: a kormány kis- és közepes vállalkozások érdekében meghirdeti a Demján Sándor tőkefinanszírozási programot.
A kormány elindítja a kkv-k beruházásélénkítő támogatási programját, valamint a digitalizációt is forrásokkal támogatja. A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében az éves kamatot 3,5 százalékra csökkentik, az Eximbank exportösztönző hitelprogramját újraindítják, valamint az Eximbank és a Nemzeti Tőkeholding együttműködésében egy kifektetési program is kezdődik – ismertette.
A kkv-kat érintő európai uniós programokat és kifizetéseket a kormány felgyorsítja, illetve csökkenti a vállalkozások adminisztrációját, így például nő a kötelező könyvvizsgálati értékhatár, illetve a legkisebb cégek mentesülni fognak a kötelező könyvvizsgálat alól – közölte.
Hangsúlyozta: a kkv-k a magyar gazdaság gerincét jelentik, a legtöbb munkahelyet ők biztosítják, ezért megerősítésük a bérek növeléséhez is jelentős mértékben hozzá tud járulni. A miniszter összegzése szerint ezek az intézkedések hozzájárulnak a bérek emelkedéséhez, a magyar gazdaság és ezen belül a kkv-k megerősítéséhez, a munkahelyek megvédéséhez és ahhoz is, hogy a magyar gazdasági növekedés a régióban és az EU-ban is kiemelkedő legyen a következő években.
(MTI/Felvidék.ma)
