Ha az olvasó Ótátrafüred település nevét hallja, akkor általában azt a hegyi turizmussal, a téli sportlehetőségekkel, a kirándulásokkal köti össze. A Magas-Tátra-i ismert üdülőközpont mindezek mellett gyógyforrásáról, az ásványi anyagokban gazdag úgynevezett savanyúvizéről is ismert, melyet egykoron még a bécsi császári udvarba is szállítottak.
Mint az egyik magyar nyelvű honlapon olvasható: „a legkorábbi írásos feljegyzés a Szepességben található termál- és savanyúvizek állapotáról a lőcsei királyi főorvos, Kreysel Zsigmond jelentéséből származik 1764-ből. Az orvos két forrásról tudott, amelyekről nagyon pozitívan számolt be. Mint írta: ezek a források rendkívül bővizűek, gazdag szén-dioxid tartalommal, és különösen frissek a forrás közelében. Kreysel utóda a főorvosi székben Engel Jakab volt, aki úgy vélte, hogy a források vize nagyon hatékony a gyomorbántalmak, a hipochondria és a hisztéria kezelésére. A következő elemzést az ismert botanikus és vegyész, Kitaibel Pál végezte el, aki felfedezett még egy forrást, mégpedig a mai autóbuszparkoló fölött található savanyúvízforrást.”
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az említett savanyúvízforrás könnyen megközelíthető, a már jelzett autóbusz-pályaudvarról alig tíz percnyi sétára leljük a szépen felújított forrást.
Fedett kis filagória alatt csobog a jellegzetes illatú és ízű forrásvíz. A szomszédságában több pad is szolgálja a pihenni vágyó túrázókat.
A történelmi dokumentumok szerint már a tátrafüredi üdülőközpont létrejötte előtt is ismerték a forrásokat. 1834-ban aztán Rainer János György, Tátrafüred bérlője az egyik forrást Rainer-kútnak, a másikat pedig feleségéről, Bartsch Erzsébetről Erzsébet-kútnak nevezte el. A forrásokat a 19. század második felében a görög mitológia ikertestvéreiről Castor és Pollux névre keresztelték át. Napjainkban az egyik forrásvíz érhető el, a már említett savanyúvíz.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az elsődleges települést a forrás közelében alapították. Az első írásos említése 1764-ből származik. A forrás környékén már 1793-ban létrejött az első gyógyfürdő-szerűség.
Az ótátrafüredi savanyúvízről már Mária Terézia is értesült, a 18. század utolsó évtizedeiben ló- és szamárháton szállították a nem mindennapi összetételű vizet a bécsi udvarba.
A savanyúvíz színe a vasas víz színéhez hasonlít, pH-értéke 3,4. A forrásvíznek magas a hipokalcium-magnézium tartalma, amely számos egészségügyi problémán segít, például idegrendszeri, mozgásszervi problémák, bőrbetegségek és emészti zavarok kezelésére is ajánlott.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az ásványi anyagokban igen gazdag forrásvíz kis mennyiségben bátran fogyasztható. Azonban nem ajánlott hosszútávon rendszeresen inni.
Egyszerű vízzel dúsított változata palackozott formában is elérhető. Főleg a Magas-Tátra és térségében találkozhatunk a különböző kiszerelésű palackozott ásványvízzel.
Ótátrafüreden járva érdemes felkeresni a forrást, s egy jó nagyot kortyolni a jellegzetes illatú és ízű savanyúvízből.
Forrás:
magas-tatra.info; severovychod.sk; domalenka.sk
Pásztor Péter/Felvidék.ma
