„Péter és Pál (tudjuk) nyárban / Összeférnek a naptárban!” – írta Arany János a Fülemile című versében, és valóban közös emléknapjuk és névnapjuk is van e szenteknek ebben a nyári hónapban, melynek népi elnevezése: nyárelő hava, vagy Szent Iván hava.
Miért szerepel olyan kiemelt helyen a naptárban Péter és Pál, mint amilyen a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja? Azért, mert e nap kettejük igazi névünnepe, nem a januári Pál- és a februári Péter-nap, ugyanis a hagyomány szerint mindkettőjük, bár különböző években, de ezen a napon szenvedett vértanúhalált Krisztusért Rómában.
Krisztus után 67-ben Pétert keresztre feszítették, kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint Jézus. Pált lefejezték, mert őt, mint római polgárt, megillette az akkoriban tisztesnek tartott fővesztési halálmód.
Az üldözések idején mindkettőjük ereklyéit a Szent Sebestyén-katakombába menekítették. A két apostol sírja fölé épült a vatikáni Szent Péter-bazilika és a falakon kívüli Szent Pál-bazilika – olvasható a Magyar katolikus lexikonban.
-
- Pálnagy Zsigmond: Aratás, festmény (Fotó: Wikipédia)
Ezért lett június 29-e Péter-Pál napja, Szent Péter, az apostolfejedelem és Szent Pál, a népek apostolának közös ünnepe.
„A római egyházat alapító két apostol főünnepe, egyben az Egyház egységének és katolikus voltának ünnepe”
– hangsúlyozta ennek a napnak a jelentőségét XVI. Benedek 2005-ben.
Péter és Pál napja a magyar kalendárium szerint is jeles nap, mivel eleink életében az aratás kezdetének leggyakoribb időpontja volt. A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy ezen a napon hasad meg a búza töve, jelezvén, hogy aratható a búza, s kezdődhet a betakarítás. Egyes tájegységeken a Péter-Pál napjához közeli Sarlós Boldogasszony napját tartották az aratás kezdetének.
Péter és Pál apostolok, üvegmozaik (Fotó: Wikipédia)
A Magyar néprajzi kézikönyv Péter-Pál napjáról így ír:
Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.
Ezen a napon az aratási eszközöket a templom falához tették, és a pap megszentelte azokat és Isten áldását kérte a munkára, mely az egész évi megélhetést biztosította számukra.
Szent Péter és Pál-templom Esztergomban (Fotó: Wikipédia)
A Magyar néprajzi lexikonban ez olvasható:
Péter-Pál napja ősi nagy ünnep. A hívő nép megtiszteli és illendően számontartja, de nincsenek azonban olyan liturgikus sajátosságai, amelyek szakrális jellegű népszokásokat ihlettek volna. Hagyományviláguk így szegényes és másodlagos.
Ugyanakkor a magyar mondavilágban is feltűnik Péter alakja, a vallásos legendák egyik legfőbb hőseként a gyarlóságaiban, de jóravalóságában is annyira emberi apostol, aki Urával a földön, a világi nép között vándorol.
Kíváncsiságával, akadékoskodásával sokszor az emberiség képviselőjének tetszik, aki a teremtés és a természet titkait, érthetetlen furcsaságait, az embersors nagy bökkenőit iparkodik kifürkészni, megérteni. Sokszor elégedetlen azzal, amit lát, tapasztal, végül azonban mindig belátja, hogy Mesterének van igaza, ő tud és intéz mindent a legbölcsebben. Népmeséinkben, tréfáinkban mint a mennyország bölcs, tapasztalt kapuőrzője tűnik föl, szinte ő dönti el, hogy ki érdemes az üdvösségre.
Kézi aratás, régi kép (Fotó: fortepan)
Péter-Pál napján szokás volt, hogy a búzaföld felé vezető úton szalmát gyújtottak, amit Péter-Pál tüzének neveztek. A gyerekek körültáncolták, rigmusokat énekeltek és átugorták a tüzet. A szalma, és az égő szalma a napnak az arany sugarait szimbolizálta, s azért az úton gyújtották meg, mert úgy tartották, aratás kezdetén a nap az égi Szalmásúton, vagyis a Tejúton jár.
Péter-Pál napját még a nagyvárosi köztudat is az aratás, betakarítás kezdőnapjaként tartotta számon. A népi megfigyelések szerint e napot követően vette kezdetét az igazi nyár.
Péter-Pál ünnepén, az aratók miséjének is nevezett nagymiséjén több helyen áldást kértek az aratásra, az aratószerszámokra, és az aratást végző munkásokra.
Forrás: eletfa.hu/Wikipédia
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
