A kassai Kelet-szlovákiai Múzeum Bástya Képtárában (Galeria Bašta), a Fazekas u. 7 szám alatt, április 24-én 16 órakor kiállítás nyílik „Isten harcosai – rejtélyes várak nyomában” (Boží bojovníci – po stopách tajomných hradov).
A Varsói Állami Múzeum a grünwaldi csata 600. évfordulója alkalmából 2010-ben rendezett egy kiállítást, mely a következő címet viselte: Husziták harcban a keresztes lovagok rendjeivel. Akkor Lengyelországban a hagyományőrzők meg is ismételték a csatát és a média nagy teret szentelt ennek az eseménynek.
A grünwaldi, vagy tannenbergi csata 1410. július 15-én zajlott. Lengyelország és Litvánia egyesített seregei fényes győzelmet arattak a Német Lovagrend hadai fölött. A középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközetét négy falu közötti területen vívták. A csata Grünwald (Grunwald), Tannenberg (Stębark),Faulen (Ułnowo) és Ludwigsdorf (Łodwigowo) között zajlott. Egyes források szerint majdnem negyven ezren estek el a harcokban. A győztesek a lovagrend központját, Marienburgot (Máriavár) nem tudták bevenni. Mert győzelmüket áldomással ünnepelték, másrészt annyira kimerültek, hogy pihenőt kellett tartaniuk. Azt is figyelembe kell venni, jelentős veszteségük pótlása és a sorok rendezése időt igényelt.
A győzelem következtében a lovagrend ereje megtört, és ez véget vetett két évszázados terjeszkedésének, vagyis a német 
keleti kolonizációnak (u.n. Drang nach Osten), mely nemcsak a lengyeleket és litvánokat, hanem az oroszokat is fenyegette. Így a szövetséges sereg egy részét oroszok tették ki. A litvánok tatár lovassága élén Dzsalál ad-Dín, az Arany Horda későbbi kánja állt. A lengyel had soraiban harcoló moldvaiakat Jó Sándor (Alexandru cel Bun) fejedelem vezette.
De mi közük ehhez a huszitáknak? – kérdezheti valaki. Nos annyi, hogy a Jagelló családból származó II. Ulászló (uralk. 1386-1434), lengyel király seregében sok cseh zsoldos szolgált, akiket az uralkodó zsoldosvezére Jan Žižka, a legendás huszita vezér irányított, s ők bizonyultak a legjobban képzett katonáknak. Csehek, morvák és sziléziaiak szolgáltak még más csapatok közt is akár zsoldosként vagy önkénteseként.
Ez a kiállítás bemutatja ennek a jelentős csatának az okát és hátterét. Az egyes panelek, melyek lengyel, cseh, szlovák és magyar történészek, valamint muzeológusok együttműködésének eredményei, rámutatnak a huszita mozgalom kevésbé ismert vonatkozásaira, melyek túllépték Csehország földrajzi határait.
Ez a kiállítás már több V4-es országban vendégszerepelt. A miskolci Herman Ottó Múzeum az eredeti anyagot saját tárlatával egészítette ki, melyben bemutatja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei várak kicsinyített mását, melyeket a cseh husziták, akiket nálunk zsebrákoknak hívtak, is használtak a huszitizmus csehországi veresége után.
E kettőstárlat bemutatja a huszita fegyverek és harci kocsik másait, a várak és erődök kicsinyített mását és egyéb érdekességeket. A kiállítás lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy interaktív tevékenységet folytassanak. A tárlat augusztus 3-ig látogatható.
BZ, Felvidék.ma
