Az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége és a magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezete kettős megemlékezést tartott az Érsekújvári Művelődési Ház színháztermében. Az est keretén belül az 1956-os forradalom hőseire és gróf Esterházy János felvidéki mártír politikusra emlékeztek.
Ünnepi beszédet dr. vitéz Keserű József, az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége központi ügyvezető törzskapitánya és dr. vitéz Práznovszky Miklós, a Nobilitas Carpathiae civil szervezet országos elnöke és egyben az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetségének felvidéki központi törzskapitánya mondtak az október 25-én, szombaton rendezett megemlékezésen.
Közreműködtek Boráros Imre Kossuth-díjas színművész, továbbá vitéz Danczi Mónika, Fekete Tamás, Gál Zoltán, Horváth Tímea és Pécs Tamás, valamint Tóth Ingrid.
Bevezető beszédet vitéz Berényi Margit, a Nobilitas Carpathiae civil szervezet kulturális bizottságának elnöke tartott. Üdvözölte a megjelent emlékező közösséget, majd a következőket mondta:
„Megidézzük az áldozatokat – az élőket és holtakat -, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérjainkat.
Vádoljuk őket, mert nemzetünk kiváló polgárait küldték bitófára és gyalázták meg holtukban is.
Vádoljuk őket az otthonukból kifosztott és kitelepített polgárok nevében, vádoljuk őket a 298-as parcella halottai nevében.
Vádoljuk őket a „legfőbb érték” az ember nevében, akit egy tollvonással küldtek bitóra vagy zártak börtönbe hosszú évekre.
Vádoljuk őket Mindszenty bíborosért, az Istenhez hű papokért, akiket börtönbe zártak hitükért, mert erkölcsre, hazaszeretetre nevelték népünket.
Vádoljuk őket a sortüzek áldozatai nevében.
Vádoljuk őket történelmünk meghamisításáért.
Vádoljuk őket, mert kiölték az emberekből a hitet, a reményt, a morált, az emberibb, tisztább élet reményét.
Vádolnak az élők és vádolnak a holtak. És vádoljuk őket, mert hitünkben megcsaltak, megloptak.
Vádoljuk őket…”
Berényi Margit a következő szavakkal zárta bevezető beszédét: „A több évtizedes átkos rombolást, máig sem hevertük ki, máig is fortélyos félelem igazgat, máig is sunyin, bizalmatlanul tekintünk egymás szemébe, rosszat sejtve a legjobb szándékban is.”
Dr. vitéz Keserű József, az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége központi ügyvezető törzskapitánya az 1956-os forradalom eszméjéről és üzenetéről szólt ünnepi beszédében. Kiemelte az akkori nemzedék elszántságát, hősiességét és áldozatkészségét a haza és a szabadság érdekében.
Dr. vitéz Práznovszky Miklós, a Nobilitas Carpathiae civil szervezet országos elnöke és az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetségének felvidéki központi törzskapitánya gróf Esterházy Jánosra emlékezett. Életének rövid ismertetése után rátért az 1947-ben ellene folytatott koncepciós perre. „Esterházy Jánosnak az ítélet szerint az volt a bűne, hogy úgymond szétverte Csehszlovákiát“ – mondta a szónok, majd a következő kérdéseket tette fel:
„Milyen állam az olyan állam, amelyet egy ember szét tud verni?
Milyen állam az olyan állam, amely egy ember kötél általi halálára alapozza mivoltát?
Milyen állam az olyan állam, amely emberek százezreinek a meghurcolására, kisemmizésére és kiűzésére építi államiságát?
Milyen állam az olyan állam, amely rehabilitálja a kommunista gyilkosokat, de nem képes arra, hogy visszaadja egy olyan ember becsületét, aki élete árán küzdött a felvidéki magyarok önrendelkezési jogaiért?“
A Beneš-dekrétumok alapján meghurcolt felvidéki magyarok kiengesztelése tárgyában Práznovszky Miklós így fogalmazott: „Mi a szlovák államtól nem várunk bocsánatkérést. Köszönjük szépen, de nekünk már abból van sok, mi abból nem kérünk. Mi a bocsánatkérésre egy ilyen országtól nem tartunk igényt. Mi történelmi elégtételt követelünk! Követeljük, hogy a Szlovák Köztársaság hetven év után végre adja vissza azt, amit annak idején tőlünk elrabolt: adja vissza a becsületünket, adja vissza a javainkat, adja vissza a szülőföldünket, adja vissza a hazánkat. A továbbiakról majd mi magunk gondoskodunk!“
Az ünnepi felszólalásokat követően a közreműködő előadóművészek tolmácsolásában számos, az emlékezéshez méltó produkció hangzott el szóban és dalban.
A megemlékezés szervezői a belépőjegyekből származó bevételt gróf Esterházy János érsekújvári emlékművének elkészítésére és ünnepélyes felavatására fordítják. E célból már számos helyi magán- és jogi személyt kértek fel, hogy adományaikkal járuljanak hozzá az emlékmű mielőbbi megvalósításához.
Práznovszky Miklós, Felvidék.ma
Fényképek: Tóth Lehel {iarelatednews articleid=”49469,49458″}
