Zselíz jövője kapcsán gyakran hangzik el, hogy a Garam menti városka egyik kitörési pontja a turizmus felvirágoztatásában rejlik. Termál-forrás, csodálatos park, mesebeli kastély, népművészeti hagyományok, az Esterházyk, Schubert és Sacher kultusza, festői környezetű Garam, klerikális és történelmi értékek és a sor még hosszan folytatható lenne. A sivár valóság mégis az, hogy befektetések hiányában ezeket a lehetőségeket nem tudja kellő mértékben kiaknázni a város és annak lakossága. Ennek okait hosszan lehetne elemezni, főként a történelemben, a 20. század eseményeiben kell keresni.
A városi múzeumba ugyan itt-ott megfordulnak vendégek, ám marketing hiányában a kultúrbulvár turisták csak nehezen vesznek róla tudomást, hogy ide érdemes lenne ellátogatni. – A múzeumot üzemeltető Városi Könyvtár statisztikai adatai szerint 2014-ben átlagosan havi 146-an látták a múzeum tárlatát (ami napi 5 vendéget jelent).
De, ha ide is téved egy-egy turista, akkor sincs olyan infrastruktúra, mely igényeiket ki tudná szolgálni. Pedig látnivaló is van, szolgáltatások is vannak (éttermek, szórakozó- és szálláshelyek), ám mindezek nem működnek egy összehangolt rendszerben. Ezen nincs semmi meglepő, ugyanis az idegenforgalomnak, a turistacsalogatásnak és megtartásnak manapság saját önálló szakirányzata van, ám ez ismét csak forrásokat igényelne.
Ennek ellenére egy budapesti utazási iroda felfedezte városkát, és kétheti, havi rendszerességgel szervez ide buszos kirándulásokat. A turistákat a Városi Könyvtár, illetve a Csemadok helyi alapszervezete látja vendégül a Magyar Házban, ahol megvendégelés után bemutatásra kerülnek a város nevezetességei, illetve megkóstolhatják a híres nevezetes Sacher-szeletet, stílusosan a receptfeltaláló egykori szolgálati házában, a mai Sacher-házban (ismertebb nevén: Magyar Ház). Ezután a kíváncsiskodók megtekintik magát a várost, a több mint 700 éves Szent Jakab-templomot, a városközpontot, illetve ejtőzhetnek egyet az idilli környezetű Esterházy-parkban. A programok közt korábban szerepelt a múzeum és a Schubert-emlékszoba meglátogatása is, ám az utazási iroda és a múzeum vezetése közt kialakult sajnálatos nézeteltérés miatt a vállalat már nem tart igényt a múzeum szolgáltatásaira.
Ezeknek fényében látszik, hogy a kereslet és a kínálat tud találkozni, csak meg kell teremteni ezeknek a feltételeit. De vajon ezen az elindult úton haladva a remélt módon valóban felpezsdülhet Zselíz látogatottsága és idegenforgalmi szerepe?
Csonka Ákos, Felvidék.ma
Fotók: Sloboda Sándor és a Csemadok alapszervezete
{iarelatednews articleid=”53861,53748,53632,53577,53345,52861,52319″}