28
2008. november 11-én a felvidéki Komáromban Szent Pál Tanulmányi Napra került sor a Szent Pál-év keretében a XVII. Harmonia Sacra Danubiana Egyházzenei és egyházművészeti fesztiválhoz kapcsolódva a Jó Pásztor Alapítvány, a Csemadok Komáromi Alapszervezete és a Pázmaneum Társulás szervezésében.
2008. november 11-én a felvidéki Komáromban Szent Pál Tanulmányi Napra került sor a Szent Pál-év keretében a XVII. Harmonia Sacra Danubiana Egyházzenei és egyházművészeti fesztiválhoz kapcsolódva a Jó Pásztor Alapítvány, a Csemadok Komáromi Alapszervezete és a Pázmaneum Társulás szervezésében.
A Tanulmányi Nap szentmisével kezdődött a Szent Rozália- templomban, majd a helyi plébánia közösségi termében folytatódott a program, ahol a Scola Mariana iskolai kórus egyházi énekeket adott elő.
Stubendek László, a Harmonia Sacra Danubiana fesztivál főszervezője köszöntötte az egybegyűlteket, majd az előadók bemutatására és az előadások témáinak ismertetésére került sor.
Elsőként Karaffa János, a Sapientia Hittudományi Főiskola tanára „ A zsidókról és a népekről alkotott kép az evangéliumokban és a páli levelekben” címmel tartott előadást. A jelenlevők megtudhatták, hogy több fontos dokumentum, enciklika tesz tanúságot arról, mennyire tiszteletben tartja az Egyház Istennek a választott néppel kötött szövetségét. Ugyanakkor az Újszövetség által adott kinyilatkoztatás olyan választóvonal a keresztények és a zsidók közt, amelyet nem lehet elhallgatni. Az előadó leszögezte azt is, hogy egyes keresztények részéről a különböző korokban a zsidó nép iránt mutatott elfogultság helytelenül nyilvánult meg. A bűn, amelyet a Jézust elítélő zsidó vezetők s az általuk megtévesztett tömeg elkövettek, nem alkalmazható kollektívan egy egész népre, hanem csak egyénekre és azok követőire. Az Újszövetség nem zsidóellenes beállítottságú, hiszen sok helyen pozitívan áll hozzá az Ószövetség népéhez – ezt támasztja alá az a Vatikánban 2001-ben megjelent dokumentum is, amely „A zsidó nép és szent iratai a keresztény Bibliában” címet viseli, s amelyet az előadó részletesen mutatott be.
Második előadóként a jelenlevő papok és hívek közössége Farkas Zsolt doktoranduszt hallgathatta meg, aki „A XX. század Katolikus Egyházának megnyilatkozásai a nemzeti és faji kizárólagosságról” című előadását tartotta meg. Az előadó hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni az egyének és a közösség álláspontjáról bizonyos megnyilatkozások terén. Az Egyház mindig állást foglalt az uszító, agresszív ideológiák kapcsán, amelyek valamely nemzeti, faji vagy vallási közösség ellen irányultak. Több enciklika is alátámasztja mindezt, amelyek a kommunizmus, nácizmus és a fasizmus elítéléséről szólnak és azok veszélyeiről adnak útmutatást.
Az előadó részletesen ismertette XI. Pius pápa „Mit brennender Sorge“ (Égő aggodalommal) kezdetű, a németországi püspökökhöz intézett körlevelét, amelyben a pápa határozottan leszögezte: „Aki a fajt, a népet, vagy az államot, vagy az államformát, az államhatalom hordozóit vagy az emberi közösség egyéb alapértékeit – amelyek a földi élet keretein belül lényeges és tiszteletreméltó helyet foglalnak el – kiemeli földi értéksorrendjükből, s mindennek, még a vallási értékeknek is legfőbb zsinórmértékévé teszi, s bálványimádóan isteníti, az felforgatja és meghamisítja a dolgoknak Istentől alkotott és megszabott rendjét. Az ilyen távol van az igaz Isten-hittől, s e hitnek megfelelő életfelfogástól.“
A totalitárius ideológiák szerették volna kiszorítani a kereszténységet az iskolai oktatásból és a közéletből. A nemzeti kisebbségek kérdéséről szólva az előadó hangsúlyozta, hogy az igazság ellen vét az, aki a kisebbségeket támadja és veszélyezteti nyelvüket, kultúrájukat és gazdasági helyzetüket. Több egyházi megnyilatkozás és pápai üzenet is hangsúlyozza a nemzeti kisebbségek jogainak sérthetetlenségét és azoknak betartására figyelmezteti a világi és egyházi vezetőket egyaránt.
Az első két előadás után a jelenlevők hozzászólhattak a két előadás témájához és megoszthatták gondolataikat a többiekkel.
A Tanulmányi Nap második részében először Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyháztörténeti tanszékének tanszékvezető professzora „Katolicitás és nemzeti identitás a magyar Egyház történelmében” című előadásával ismerkedhettek meg a jelenlevők. A professzor úr Babits Mihály „Mi a magyar?” című írásából vett idézetével kezdte a gondolatébresztő előadását.
Történeti visszatekintésében az előadó rámutatott, hogy a katolicitás a török megszállás alatt különösen segítette a magyarságot – sokszor idegen földről érkezett szerzetesek által. Az előadó kiemelte Pázmány Péter bíboros nagyságát és Nagyszombat városának fontosságát, majd beszélt a török idők utáni ún. második honalapításról is. A hallgatók megtudhatták, hogy mi a különbség a honfoglalás és a honalapítás között, valamint azt is, hogy milyen támadások érték sokszor egyes korokban a Katolikus Egyházat, különösképpen a szerzetesrendeket és azok közül is a pálosokat. Végezetül ismét Babits Mihály gondolatát hívta segítségül, aki a következőket mondta: „A katolicizmus és a nemzettudat akkor teszi a világnak a legnagyobb szolgálatot, ha megőrzi tisztaságát.”
Végezetül a budapesti, katolikus-zsidó párbeszéd keretében zajlott konferenciáról megérkezett Fodor György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora és biblikus professzora is, aki „A zsidó nép kiválasztottságtudata a prófétai igehirdetés tükrében” című előadását tartotta meg az érdeklődő közönségnek. A zsidó nép kiválasztásáról szólt, amely kitüntetett ajándék, ingyenes kegyelem. A történelem viharaiban a zsidókat az bátorította, hogy az Ő Istenük a Bölcsesség, aki ismeri a jövőt és Ő a Föld Teremtője. A próféták idején bontakozik ki a nemzetekhez való küldetés gondolata a kiválasztáshoz kapcsolódva, amely a zsidó nép jellemzője. A különböző népek és Izrael viszonya egyre szorosabbá válik az üdvösségtörténetben. Az előadó szólt a messiási reményekről, s azok különböző értelmezéséről is a zsidóságon belül.
A hozzászólások és termékeny vita után a Tanulmányi Nap imával zárult, amelyben Szent Pálnak, a nemzetek apostolának közbenjárását kérték a népek és nemzetek – különösen a magyarok és szlovákok – közti kiengesztelődésért.
Stubendek László, a Harmonia Sacra Danubiana fesztivál főszervezője köszöntötte az egybegyűlteket, majd az előadók bemutatására és az előadások témáinak ismertetésére került sor.
Elsőként Karaffa János, a Sapientia Hittudományi Főiskola tanára „ A zsidókról és a népekről alkotott kép az evangéliumokban és a páli levelekben” címmel tartott előadást. A jelenlevők megtudhatták, hogy több fontos dokumentum, enciklika tesz tanúságot arról, mennyire tiszteletben tartja az Egyház Istennek a választott néppel kötött szövetségét. Ugyanakkor az Újszövetség által adott kinyilatkoztatás olyan választóvonal a keresztények és a zsidók közt, amelyet nem lehet elhallgatni. Az előadó leszögezte azt is, hogy egyes keresztények részéről a különböző korokban a zsidó nép iránt mutatott elfogultság helytelenül nyilvánult meg. A bűn, amelyet a Jézust elítélő zsidó vezetők s az általuk megtévesztett tömeg elkövettek, nem alkalmazható kollektívan egy egész népre, hanem csak egyénekre és azok követőire. Az Újszövetség nem zsidóellenes beállítottságú, hiszen sok helyen pozitívan áll hozzá az Ószövetség népéhez – ezt támasztja alá az a Vatikánban 2001-ben megjelent dokumentum is, amely „A zsidó nép és szent iratai a keresztény Bibliában” címet viseli, s amelyet az előadó részletesen mutatott be.
Második előadóként a jelenlevő papok és hívek közössége Farkas Zsolt doktoranduszt hallgathatta meg, aki „A XX. század Katolikus Egyházának megnyilatkozásai a nemzeti és faji kizárólagosságról” című előadását tartotta meg. Az előadó hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni az egyének és a közösség álláspontjáról bizonyos megnyilatkozások terén. Az Egyház mindig állást foglalt az uszító, agresszív ideológiák kapcsán, amelyek valamely nemzeti, faji vagy vallási közösség ellen irányultak. Több enciklika is alátámasztja mindezt, amelyek a kommunizmus, nácizmus és a fasizmus elítéléséről szólnak és azok veszélyeiről adnak útmutatást.
Az előadó részletesen ismertette XI. Pius pápa „Mit brennender Sorge“ (Égő aggodalommal) kezdetű, a németországi püspökökhöz intézett körlevelét, amelyben a pápa határozottan leszögezte: „Aki a fajt, a népet, vagy az államot, vagy az államformát, az államhatalom hordozóit vagy az emberi közösség egyéb alapértékeit – amelyek a földi élet keretein belül lényeges és tiszteletreméltó helyet foglalnak el – kiemeli földi értéksorrendjükből, s mindennek, még a vallási értékeknek is legfőbb zsinórmértékévé teszi, s bálványimádóan isteníti, az felforgatja és meghamisítja a dolgoknak Istentől alkotott és megszabott rendjét. Az ilyen távol van az igaz Isten-hittől, s e hitnek megfelelő életfelfogástól.“
A totalitárius ideológiák szerették volna kiszorítani a kereszténységet az iskolai oktatásból és a közéletből. A nemzeti kisebbségek kérdéséről szólva az előadó hangsúlyozta, hogy az igazság ellen vét az, aki a kisebbségeket támadja és veszélyezteti nyelvüket, kultúrájukat és gazdasági helyzetüket. Több egyházi megnyilatkozás és pápai üzenet is hangsúlyozza a nemzeti kisebbségek jogainak sérthetetlenségét és azoknak betartására figyelmezteti a világi és egyházi vezetőket egyaránt.
Az első két előadás után a jelenlevők hozzászólhattak a két előadás témájához és megoszthatták gondolataikat a többiekkel.
A Tanulmányi Nap második részében először Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyháztörténeti tanszékének tanszékvezető professzora „Katolicitás és nemzeti identitás a magyar Egyház történelmében” című előadásával ismerkedhettek meg a jelenlevők. A professzor úr Babits Mihály „Mi a magyar?” című írásából vett idézetével kezdte a gondolatébresztő előadását.
Történeti visszatekintésében az előadó rámutatott, hogy a katolicitás a török megszállás alatt különösen segítette a magyarságot – sokszor idegen földről érkezett szerzetesek által. Az előadó kiemelte Pázmány Péter bíboros nagyságát és Nagyszombat városának fontosságát, majd beszélt a török idők utáni ún. második honalapításról is. A hallgatók megtudhatták, hogy mi a különbség a honfoglalás és a honalapítás között, valamint azt is, hogy milyen támadások érték sokszor egyes korokban a Katolikus Egyházat, különösképpen a szerzetesrendeket és azok közül is a pálosokat. Végezetül ismét Babits Mihály gondolatát hívta segítségül, aki a következőket mondta: „A katolicizmus és a nemzettudat akkor teszi a világnak a legnagyobb szolgálatot, ha megőrzi tisztaságát.”
Végezetül a budapesti, katolikus-zsidó párbeszéd keretében zajlott konferenciáról megérkezett Fodor György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora és biblikus professzora is, aki „A zsidó nép kiválasztottságtudata a prófétai igehirdetés tükrében” című előadását tartotta meg az érdeklődő közönségnek. A zsidó nép kiválasztásáról szólt, amely kitüntetett ajándék, ingyenes kegyelem. A történelem viharaiban a zsidókat az bátorította, hogy az Ő Istenük a Bölcsesség, aki ismeri a jövőt és Ő a Föld Teremtője. A próféták idején bontakozik ki a nemzetekhez való küldetés gondolata a kiválasztáshoz kapcsolódva, amely a zsidó nép jellemzője. A különböző népek és Izrael viszonya egyre szorosabbá válik az üdvösségtörténetben. Az előadó szólt a messiási reményekről, s azok különböző értelmezéséről is a zsidóságon belül.
A hozzászólások és termékeny vita után a Tanulmányi Nap imával zárult, amelyben Szent Pálnak, a nemzetek apostolának közbenjárását kérték a népek és nemzetek – különösen a magyarok és szlovákok – közti kiengesztelődésért.
A Scola Mariana iskolai énekkar Stubendek István karnagy vezetésével
Stubendek László, a Harmonia Sacra Danubiana fesztivál főszervezője
Karaffa János
Farkas Zsolt
Török József
Fodor György
Pázmaneum
Fotók: atos
