Sámot. Elkerülhetetlenné vált a sámoti templom tornyának levétele, így azt három hete a Somorjai Katolikus Egyházközség el is távolíttatta.
„A templom tornyát a műemlékvédelmi hivatallal való konzultáció eredményeként le kellett venni, mivel az – szemmel láthatólag is – életveszélyes állapotban volt. Ez a lépés egyébként a tető levételét és teljes cseréjét és is beleértve a projekt első része, melyet a sztatikus is javasolt. A konstrukció a beázások miatt olyan állapotba került, hogy egy-egy része bármikor leszakadhat.” – mondta portálunknak Myjavec Pál somorjai plébános.
A torony egyébként valószínűleg még egy vihart már nem bírt volna ki, hiszen a gerendái a tető hibája miatt szinte
teljesen elkorhadtak Ezt, már mint a leemelt tornyot egyébként a sámoti templomhoz ellátogatók is meg tudják nézni, hiszen az oldalra fektetett torony jelenleg még ott van a középkori templom mellett.
Felvetődik a kérdés, hogy milyen tervek vannak a templom felújítására és hogy mi a következő lépés a templom felújításával kapcsolatban.
„A tető cseréje után a következő lépés a külső-belső építészeti-architektonikus vizsgálat lesz, ez magyarul annyit jelent, hogy ki kell deríteni, hogy milyen beavatkozások történtek a templom falában az évek során. Ez azért fontos, hogy úgy tudjuk felújítani majd a templomot, hogy az a lehető legjobban hasonlítson az eredeti állapothoz. Ezután kerülhetne sor a régészeti feltárásra, úgy a templom belsejében, mint a templom körül. Ez természetesen főleg pénz kérdése.” – folytatta a somorjai plébános.
A Somorjai Plébániai Hivatal tavaly egy projektet adott be, mely a templom teljes felújítására kért anyagi fedezetet.
„A projekt sajnos nem lett sikeres, elutasították. Hogy mi az oka, azt nem tudom. Mi egy komplett felújításra pályáztunk mely a templom felújítását, az előzetes felméréseket, régészeti ásatásokat, stb. foglalt magában. A projektet Peter Krivda restaurátor és Elena Szabadosová művészettörténész felügyelte. Ők garantálták műemlék-felújítás szakmai menetét. Így jelenleg annál a fázisnál tartunk, hogy meghatározzuk, milyen útját válasszuk a teljes felújításnak.” – tette hozzá Myjavec Pál, aki egy éve került a somorjai plébániára.
Egy egyelőre biztosnak tűnik, hogy a felújítási munkálatok idén már semmiképpen sem kezdődnek el. De ha meg is valósulna a felújítás, adott a kérdés, hogy szolgálhatna-e a templom templomként, és lenne-e egyáltalán igény rá Somorján, vagy más funkciót fog kelleni keresni az épületnek.
„A sámoti templom máig egy szakrális tér, nem volt „deszakralizálva”. Ez azt jelenti, hogy mindmáig alkalmas a liturgia elvégzésére. Szentmiséket már a kommunizmus ideje előtt is csak Antióchiai Szent Margit ünnepén celebráltak a templomban. a templom felújítását követően az évi egy szentmisét minimum meg szeretnénk ott tartani. Annak ott a helye. Az esetleges gyakoribb szentmise szolgálat a hívek igényétől és hozzáállásától függne majd.” – fejezte be Pál atya.
A sámoti templomot – mely a régészeti feltárások szerint egy középkori falu temploma volt, s körülötte a falu
temetőjének sírjait is azonosították – Szent Margit tiszteletére szentelték és 1260 körül épült román stílusban. A síkmennyezetes hajóhoz félköríves diadalívvel kapcsolódó, dongaboltozattal, a végén negyedgömb-kupolával fedett félköríves alaprajzú szentély, e korszakra jellemző alaprajzi típus. A szentélyhez északról – ugyancsak dongaboltozattal fedett – sekrestye csatlakozik. A templom részben átalakított, de félköríves záródású ablakai ugyancsak őrzik a középkori hangulatot. Nyugati oromfala fölött – talán a 19. században konstruált – kisméretű, fából készült harangtorony emelkedik ki a tetőzetből. A templomot egyébként már a 19. században is csak ritkán használták egyházi célokra.
A torony levétele egyébként egy szomorú folyamat egyik utolsó stációja: annak ellenére, hogy a 20. század elején szentmise bemutatására is sor került az épület falain belül, a következő viharos évtizedek nem kímélték a középkori építményt. 1950 és 1980 között gabonatárolásra használták, de az is igaz, hogy a rendszerváltás előtt nem sokkal állagmegőrző munkálatokat is végeztek rajta
Valószínűsíthető, hogy a templom az első, 1260-as említésnél jóval öregebb, de ezt csak egy átfogó külső és belső régészeti vizsgálattal lehetne bizonyítani. Adatok a feltárásról ITT>>>.
Myjavec Plébános úr szavaiból kiderül, hogy ezt csak a tető teljes felújítása és a falak vizsgálata után lehetne elkezdeni. Ha mást nem is, egy dolgot reméljük sikerül elérni azzal, hogy beszámolunk a torony levételéről, mégpedig azt, hogy felhívjuk az emberek figyelmét arra: nem sokkal éjfél előtt járunk, már ami a templom megmentését illeti. Foglalkozni kell a kérdéssel, hiszen nemzeti és egyházi örökségünk megőrzése mindannyiunk kötelessége.
MJ, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51073″}
