Jelenleg is folyik Rozsnyón az a tudományos konferencia, mely a Szlovák- és az Aggteleki- karszt kutatásáról és védelméről szól. Aggteleken nyitották meg a rendezvényt, melyen részt vett Szlovákia és Magyarország köztársasági elnöke is.
Andrej Kiska rámutatott a Világörökség részeként bejegyzett Domica-barlang lehetőségeinek gyenge kihasználására is.
A konferencia története 1995-re nyúlik vissza, amikor a Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangvilága a Világörökség része lett. A Szlovák Barlangigazgatóság 1997 óta kétévente megrendezi „A barlangok kutatása, kihasználása és védelme” című tudományos konferenciáját, melyen prezentálják a legújabb barlangkutatási és –védelmi eredményeket, főként Szlovákia területéről és Közép-Európa környező országaiból. 
A Szlovák- és Aggteleki- karszt Világörökség részévé válásának 20., az UNESCO megalakulásának 70. és az Aggteleki Nemzeti Park létrejöttének 30. évfordulója alkalmából az idei konferencia elsősorban a Szlovák- és az Aggteleki-karszt barlangjaival foglalkozik.
A fent említett évfordulók kapcsán a Szlovák Barlangigazgatóság úgy döntött, hogy ez alkalomból a szeptember 22. és 25. között megvalósuló rendezvényre meghívják Szlovákia és Magyarország elnökeit is, akik a meghívást nemcsak elfogadták, hanem védnökséget is vállaltak a rendezvény felett.
„Aggteleken Andrej Kiska és Áder János is részt vett az ünnepségen. Nagyon szép beszédet mondott mindkét köztársasági elnök, és a rendezvény kellemes hangulatban zajlott, majd koncerten vettünk részt a Baradla-barlangban. Ottlétünkkor mindkét elnök átjött a Domicát is megtekinteni, majd állófogadással zárult a nap. Ma pedig tudományos konferenciával folytatjuk a háromnapos rendezvénysorozatot, melynek témája az elmúlt húsz évben elért tudományos kutatások eredményei az Aggteleki- és Szlovák-karszt területén” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Gaál Lajos, a Szlovák Barlangigazgatóság barlangkezelési osztályának vezetője.
A konferenciát Ján Zuskin a Szlovák Barlangigazgatóság igazgatója nyitotta meg. A vendégek közt foglalt helyet többek közt az Aggteleki Nemzeti Park általános igazgatóhelyettese Gruber Péter és Dr. Tardy János a Magyar Természettudományi Társulat ügyvezető elnöke is. Az elmúlt időszak kutatásai elsősorban a barlangvilágra vonatkoznak, mellyel szervesen összefügg a felszín is. A barlangkezelési osztály vezetője szerint az elért tudományos eredmények jelentősek. A kutatások főleg az utóbbi években gyorsultak fel az uniós pályázatoknak köszönhetően. Egyik nagy projektjük 2014-ben ért véget, melynek keretében vízfestésekre is sor került. Ezeknek köszönhetően a barlangászok megállapíthatják az összefüggéseket, mely irányból hová folynak a vizek.
Gaál Lajos elmondása szerint meglepő eredmények születtek. Ezek az ismeretek fontosak a barlangvédelem szempontjából, hiszen segítséget nyújtanak a vízgyűjtő területek behatárolásához. A méréseknek köszönhetően bebizonyosodott, hogy egészen a borzovai Miladáról a vizek egyik része rákapcsolódik a Domica–Baradla barlangrendszerre, valamint hogy nemcsak Szlovákiából, hanem Magyarországról is folynak át föld alatti vizek.
„Az elvégzett vízfestések bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy ezeket a területeket csak együtt, közösen védhetjük meg a magyar és szlovák fél nagyon szoros együttműködésével. Amennyiben hatékonyan akarjuk védeni a barlangokat, ki kell terjeszteni Borzova környékére ezt a védelmi övezetet, amit meg is fogunk tenni a jövőben” – tudtuk meg Gaál Lajostól, a rendezvény egyik szervezőjétől.
A másik jelentős felfedezés a Baradla- és Domica-barlangok élővilágának összehasonlítása volt. A kutatások megmutatták, hogy több mint ötszáz faj, főleg gerinctelenek alkotják a barlangrendszer élővilágát. A felfedezőmunka során rengeteg új fajt is találtak.
Az Aggteleki Nemzeti Park igazgatósága és a Szlovák Barlangigazgatóság között folyik az együttműködés más területen is. Közös könyvet adtak ki, mely a Baradla–Domica- barlangrendszert mutatja be, és tartalmazza a legújabb biológiai vizsgálatokat.
A konferencián azon tudományos kutatások kerültek bemutatásra, amelyeket a természetvédelem használ ki. A rendezvénysorozat keretén belül a karszt és a barlangok fejlődésének geológiai feltételeiről, a barlangok morfológiájáról és geneziséről, a barlangok ásványtani összetételéről, a karszt hidrogeológiájáról és a bioszpeleológiáról, a paleontológiai leletekről hallhatnak a résztvevők.
Érintik majd a barlangi környezet természeti összetevőinek környezetvédelmi szempontból való feltérképezését, de szó esik a barlangok, mint oktatási területek témáról is. Elhangzanak előadások a hozzáférhetővé tett barlangok működéséről, a barlangok lakottságáról, valamint többek között a karsztjelenségek és barlangok dokumentációja és információs rendszere is bemutatásra kerül.
A rendezvénysorozat szeptember 24-én az Aggteleki Nemzeti Park információs központjában, Bódvaszilason folytatódik, majd 25-én egésznapos kirándulás valósul meg a Szlovák- és Aggteleki-karszton.
Beke Beáta, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”56290″}
