Cey-Bert Róbert Gyula, ismert kelet-kutató új történelmi regényének, „1526: A végzetes mohácsi úttévesztés” nagy sikerű bemutatójára került sor a minap Budapesten, a CBA Corso Gourmet Váci utcai éttermében. Könyvei ismertek a Felvidéken is, hiszen a szerző több tucat előadást tartott Komáromtól kezdve, Pozsonyon keresztül egészen Nyitráig.
A könyv a magyar-török trilógia első köteteként jelent meg a Püski Kiadónál. A bemutatót Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója nyitotta meg, aki felelevenítette az író eddig megjelent könyveinek mondanivalóját, hisz több tucat tudományos, ismeretterjesztő és az utóbbi időben történelmi regény is megjelent az író tollából. Könyvei nemcsak magyar, hanem angol és francia nyelven is megjelentek. A közeljövőben pedig török nyelven is kiadják „Atilla a hun üzenet” című nagy sikerű történelmi regényét.
Mivel az írónak a Felvidéken is sok barátja és tisztelője van, néhány közülük meg is jelent a könyvbemutatón, köztük Vermes István gútai lovas íjász és Dr. Csámpai Ottó, a Nagyszombati Egyetem docense, aki az egyik méltatója volt a szerző legújabb könyvének. Püski István könyvkiadó beszédében kiemelte, hogy Cey-Bert Róbert Gyula könyvei már hosszú hónapok óta a kiadó sikerlistája élén állnak, sőt több régebben kiadott könyvéről utánnyomást kellett készíteni.
Az író öccse, Czeibert Lajos főleg a testvérével való kapcsolat örömeit és viszontagságait emelte ki, hisz míg ő otthon, Magyarországon élt, a bátyja 1956-tól a nagyvilág számos országában megfordult, az utolsó években pedig a Távol-Keleten végezte a kutatómunkáját. Csámpai Ottó, akit már több mint, két évtizede baráti kapcsolat fűz az íróhoz, előadását rendhagyó módon kezdte.
Bevezetőben kiemelte, délelőtt azon a Nagyszombati Egyetemen tartott előadást, amelyet 1635-ben Pázmány Péter alapított, aki az érseki székhelyét Esztergomból épp a török nyomása elől tette át Nagyszombatba. Szellemesen megjegyezte, ha diákjainak nagyot akar mondani, (és ez néha sikerül is neki), akkor mindig bibliai idézettel kezdi az előadását. Ma is Szent János evangéliumának első mondatát idézte görögül, amelyet csak mi magyarok fordítunk olyan szépen, hogy „Kezdetben vala az ige …” A logos ebben az értelemben nemcsak egy egyszerű szó, mint más nyelvekben. Szavakkal lehet az embereknek hazudni, lehet őket manipulálni, tévútra terelni, ugyanakkor vannak 
olyan szavak is, melyeknek valós a tartalma, az igazságot hirdetik. Felidézte édesapja intelmét, aki zoboralji szóhasználattal mindig arra figyelmeztette, hogy: „Az igazsághoz igenyes út vezet!” Ebben az igényes egyenességben benne van az ige, az igazság. És nem túlzás, hogy Cey-Bert Róbert Gyula már évek óta hirdeti az igét könyveiben és előadásaiban. Szükség van az ilyen igehirdetésre, hiszen a történelem könyveink hemzsegnek a hazugságtól, a vaskos, nehézkes tudományos értekezéseket pedig vagy nem olvassa senki, vagy érthetetlenek az emberek jelentős részének.
A könyv méltatója továbbá kiemelte, hogy a posztmodern világban, amelybe akarva-akaratlanul belecsöppentünk, a legnagyobb szava a pénznek van. Egy könyv reklámjához is pénz kell! De ha kevés a pénz, segít a véletlen törvényszerűsége. Az RTL-Klubon leadott Szulejmán című sorozat nagy nézettségnek örvend, de láthattunk több feldolgozást a Borgiák-ból is. E sorozatok szereplői megjelennek Cey-Bert Róbert könyvében is. A könyv olvasásánál el tudjuk választani az igazságot a hamisságtól, míg a filmekben ez nem követhető annyira nyomon.
A könyvnek szomorú aktualitást ad az a tömeges népáramlat , amely napjainkban könyörtelenül nyomul hazánkon keresztül, ugyanúgy, mint annak idején a török hadak vonultak. Ebből a szempontból a bemutatott könyvet, még ha történelmi regény is, egyfajta módszertani útmutatóként is lehet tanulmányozni, hogy némelyest korrigálni tudjuk a címében levő végzetes úttévesztést. Kívánjuk, hogy Cey-Bert Róbert Gyula könyvein keresztül még sokáig, jó egészségben hirdesse az igét, az igazságot!
Bertalan Mária, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56019,42121″}
