Ezzel a három nappal kapcsolatban az Ipoly mentén is több időjóslást jegyeztem le. Ha Dorottyakor például lágy eső esett, akkor a pereszlényiek fagyra jósoltak. Horváth Mihályné adatközlő többek közt így mondogatta:
„Ha Dorottya locsog,
Akkor Julianna kopog.”
Ismerték vidékünkön a jóslás ellentétes értelmű változatát is:
„Ha Dorottya szoríttya,
Akkor Julianna tágíttya.”
Hidegre jósoltak a Mátyás-napi esős időjárás alapján is. „Ha Mátyáskor sár van, akkor még negyven napig fagy lessz” mondták a kelenyeiek. A palásti Péter Borbálánál meg ezt jegyeztem le: „Mátyás, ha talá´ havat, akkor ronytya; ha meg nem, akkor rakja.” Péter Borbála mondta az alábbi tréfás történetet is: „Édesapámék még emlegették, hogy elment Mátyás a kocsmába, oszt ott maratt. Elment utánna Gergely is, az is ott maratt. Elment utánnuk József, szintugy ott maratt. Oszt György kergette ki őket onnét.”
Siket István meg ekképp jósolgatott Ipolynyéken: „Ha nem megy el a patagbol a jég, maj´ Mátyás mektöri.”
Tudomásunk van egy másik Mátyás-napi babonáról is. Pereszlényben azt tartják, hogy ha a lúd vagy a tyúk ezen a napon tojik, azt a tojást nem szabad a kotlós alá tenni, mert az nem jó. Ha kikel belőle a liba, „hibás” lesz. Innen a szóláshasonlat: „Hibás vagy, mint a mátyási liba.”
Óvakodtak a Mátyás-napi tojástól Paláston is. Péter Borbála említette az alábbi esetet: „Eccer nekünk a mátyási tojásbó´ ollyan liba kelt, hogy két nyaka vót neki.” (Csáky K., 1987. 83–84. l.)
Csáky Károly, Felvidék.ma
