Zsére után ismét Felvidéken tekinthető meg a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítás. Ezúttal Barka településen, ahol a hétvégén megtartott, nagy hagyományokra visszatekintő római katolikus búcsú keretében mutatták be a tárlatot.
Több, mint két és fél évszázaddal ezelőtt engedélyezte XIII. Kelemen pápa Barkán a Kármelhegyi Boldogasszony Skapuláré Társulatának búcsúját. Ennek keretében e hétvégén a csendes kis település újra benépesült a búcsúba érkezőkkel. Szombat délutántól vasárnap délutánig folyamatosan programokat és miséket tartanak.
Ebből az alkalomból mutatták be július 16-án a helyi községi hivatal előadótermében a Márton Áron Emlékév 2016 alkalmából összeállított vándorkiállítást. Elsőként Icso Béla polgármester üdvözölte röviden a megjelenteket, majd Eigel Gábor helyi plébános köszöntötte a sokaságot, akik a szó szoros értelmében zsúfolásig megtöltötték a termet.
Közönség (Fotó: OM)
Az erdélyi származású plébános elmondta, hogy őt is Márton Áron püspök szentelte fel 1967. április 2-án. Kiemelte, hogy a szentéletű püspök felszólalt a zsidókért, szót emelt Trianon ellen, és soha egyetlen szavát sem vonta vissza.
Eigel Gábor plébános (Fotó: OM)
Gaal Gergely, a Márton Áron Emlékév programbizottságának elnöke, kapcsolódva a plébánoshoz, kiemelte, hogy a püspök mindig kiállt azok mellett, akiket üldöztek. Azokat viszont, akik a püspököt üldözték, bebörtönözték, a történelem már csak gazemberekként tartja számon. Rámutatott, hogy Csíkszeredán a nép által egykor Taps térnek nevezett téren, ma már Márton Áron szobra áll pünkösd óta.
Gaal Gergely (Fotó: OM)
Szesztay Ádám kassai főkonzul, aki felhívta a programbizottság figyelmét a barkai búcsúra, köszöntőjében Márton Áron küzdelmét Esterházy János harcához hasonlította. Arra kérte a hallgatóságot: ahogy az erdélyiek és a hívők közössége imádkozik Márton Áron boldoggá avatásáért, ugyanúgy mondjanak el egy imát Esterházyért is.
Szesztay Ádám főkonzul (Fotó: OM)
A kiállítást Böjte Csaba, ferences szerzetes nyitotta meg. Bevezető szavaiban elmondta, hogy itt a dombok és erdők közt a hideg esős időben teljesen otthon érzi magát. Tele van a világ békétlenséggel – mondta – utalva a szomorú nizzai és törökországi történésekre. Ezzel állította szembe Márton Áron békeszerető cselekedeteit, aki még a börtönben is hirdette és gyakorolta a betlehemi pásztorok üzenetét: békesség földön az embereknek. Párhuzamot vont Szent Márton és Márton Áron püspökök élete közt. Elmondta, hogy mindkettő volt katona, de aztán letették a fegyvert és a szeretet erejével szolgáltak. A 100 éve zajló első világháború értelmetlenségére utalva elmondta, hogy akkor mintegy 600 ezer magyar esett el azért, hogy a végén elveszítsük Felvidéket, Erdélyt és a többi magyarlakta területet.
Háttérben a kiállítás (Fotó: OM)
Végezetül a két szentéletű Márton püspök életére utalva, azt az üzenetet fogalmazta meg a jelenlévőknek: „Fogadjuk meg, hogy mi is a béke emberei akarunk lenni”.
Barka, a Mária-tisztelethez kötődő búcsújáró hely, ahol 1758-ban Kármelhegyi Boldogasszony társulást hoztak létre, amihez engedélyért a budai kármelita priorhoz folyamodtak, és ezért XIII. Kelemen pápa a társulat minden tagját búcsúkiváltságokban részesítette.
A barkai templom főoltárképe Stock Szent Simont ábrázolja, amint a szent vállruhát – skapulárét átveszi a Szűzanyától. Az oltárkép Rómából származik, aminek az a legendája, hogy egy lucskai (szomszéd falusi) vallásos ember útra kelt, mert két fia Rómában tanult teológiát, de a harmadik bénán otthon feküdt.
Útközben a Kármel-hegyi Szűz Mária képe előtt imádkozott, találkozott egy festővel, aki egy képet festett neki. Barkára érkezve a templom előtt hálát adott Istennek, megcsókolta a földet és közben megszólaltak a harangok.
Emléktábla a barkai búcsú 250. évfordulója alkalmából (Fotó: OM)
A képet a templomnak ajándékozta, az oltárkép felhelyezésekor megérkezett a felesége is a meggyógyult fiával.
A búcsút Barkán minden évben július 16-a után tartják, de már péntektől gyülekeznek a zarándokok nem csupán Gömör és Torna térségéből, a Bódva völgyéből, hanem a trianoni határon túlról is, valamint a Bodrogközből, Kassáról és Rimaszombat térségéből.
(Okos Márton/Mihályi Molnár László, archívum)
