Ahogy arról már korábban is írtunk, a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt még ősszel tárcaközi egyeztetésre kellett volna bocsátania a kulturális minisztériumnak. Rigó Konrád államtitkár egy újságírókkal tartott beszélgetésen kifejtette, erre azért nem került sor, mert több kérdéses pont felmerült.
Rigó Konrádot szeptember 14-én nevezték ki a minisztérium államtitkárának. Azóta a jogszabályt átdolgozták és december 6-án tárcaközi egyeztetésre adta azt a minisztérium. Várhatóan 2017 júliusában érvénybe lép a jogszabály, amely a kisebbségi kultúrák finanszírozását is szabályozza majd.
„A törvényjavaslat szerint a Kisebbségi Kulturális Alap 2017 júliusában kezdi meg működését, így a 2018-ra tervezett pályázatokat már az alap bírálja majd el. Költségvetése 8 millió euró, s ebből a szlovákiai magyar kultúrára több mint 4 millió eurót fordítanak. Ez az összeg meghaladja a 2016-os támogatás kétszeresét. A tavalyihoz képest az egész támogatási keret is megduplázódik” – tudatta portálunkkal a kulturális minisztérium államtitkársága.
Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek, hiszen 13 nemzeti közösség él Szlovákiában, amelynek 70 százalékát mi, magyarok alkotjuk. Különböző kompenzációk miatt a magyarság az összegnek csak az 53 százalékával rendelkezik majd, tehát nagyjából 20 százalékkal kevesebbel, mint a számarányunkból adódóan kapnunk kellene. Az alapra szánt 8 millióból még négy százaléknak megfelelő összeget az intézmény működésére is elkülönítenek, ami tovább csökkenti azt az összeget, amelyet kioszthatnak majd a bizottságok.
„Az alap közszolgálati intézményként fog működni, független lesz a politikától” – írja sajtónyilatkozatában a kulturális tárca. A döntéshozókat az egyes kisebbségek a kulturális szervezetek közgyűlésén, demokratikus úton választják meg. Az így megalakult testületek maguk döntenek a pályázati kiírások tartalmáról és céljairól is. Minden kisebbség saját maga határozza meg prioritásait, a támogatás formáját és maga dönt az egyes pályázatok sorsáról. A megválasztott testületek döntései kötelező érvényűek, az intézmény igazgatójának nem lesz joga ezeket felülbírálni”.
„Óriási siker az önkormányzati modell megvalósulása, és az, hogy a kisebbségi kultúrák támogatására szánt 8 millió eurót törvény garantálja. Szlovákiában 13 kisebbség van. Mi olyan törvényt bocsátottunk most tárcaközi egyeztetésre, amely mindegyiknek garantálja az eddigi összeg növekedését” – mondja Rigó Konrád. A kulturális államtitkár már korábban is kifejtette, hogy az alap létrehozásával megvalósul a kulturális önigazgatás. Ezzel több szakpolitikus nem ért egyet. A kulturális önigazgatás (más szóval autonómia) „a kisebbségek kulturális és szociális életére vonatkozik, a kulturális közszolgáltatások igazgatási jogosítványait a kisebbség választott képviselőinek a hatáskörébe utalja. A kulturális autonómia intézményeinek döntéshozó és végrehajtó hatalma a kulturális élet területére korlátozott, mint például a hagyományőrzés, kulturális és oktatási intézmények alapítása. A kisebbségi autonómia ezen formája független a központi kormánytól, biztosítja a saját nyelven való tanulás, továbbá a kulturális kérdések területén mind a központi, mind a helyi döntéshozó testületekre gyakorolható befolyásolás jogát.” (Forrás: www.onkormanyzas.sk). A leírtak értelmében viszont az intézmény alapítási joggal nem rendelkezik majd, az alap igazgatóját pedig a minisztérium választja meg, nem pedig a szavazók. Korábban arról is szó volt, hogy az öttagú bizottságok két tagját az alap igazgatója nevezi majd ki, azaz a testületek nem egészében választott személyekből állnak majd, ami szintén az önigazgatást vonja kétségbe.
Kiss Beáta, a Magyar Közösség Pártjának alelnöke szerint a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvénynek be kellene teljesítenie az önigazgatást. „Az lenne a jó megoldás, ha az alap vezetőjének döntési jogkörei olyanok lennének, hogy a közösség, a mi esetünkben a magyar, bele tudjon szólni egyrészt abba, hogy a rendelkezésre álló pénzösszegről kik fognak dönteni. Másrészt a közösség abba is beleszólhasson, hogy mire és hogyan lehet pályázni. Fontos lenne, hogy a számunknak megfelelően magasabb összegekkel támogassák a kulturális intézményeinket. A többi nemzetiséghez és a szlovákokhoz mérten is a számunknak megfelelő támogatásban kellene részesülnie a kultúránknak.” Kiss Beáta kifejtette, fontos, hogy minden nemzeti közösség, kisebbség támogatásban részesüljön, de az lenne a szerencsés, ha ez nem a magyar közösség rovására történne.
