Országszerte számos kistérség mozdult meg az elmúlt hónapokban a LEADER program nyújtotta lehetőségek elérése érdekében. Az Európai Unió egyik legsikeresebb közösségi programja némi késéssel, de Szlovákiába is elérkezik. Keretében kifejezetten a kisebb, vidéki közösségek juthatnak anyagi támogatáshoz.
A LEADER kifejezés a Liaison Entre Actions pour le Development de’Economie Rurale francia meghatározás rövidítéseként jött létre, jelentése: közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért. A program 1991 óta létezik, napjainkban Európa-szerte mintegy 1200 kistérségben működnek helyi LEADER-közösségek.
Az EU-s források megszerzéséhez a tagállamoknak el kellett készíteniük országos vagy regionális alapú nemzeti vidékfejlesztési programjukat. A LEADER keretében hozzáférhető támogatásból nem az adott ország egész területe részesül, a támogatást a helyi akciócsoportok kapják meg. Az akciócsoportok az adott kistérségeket képviselik, amelyek az adottságaikat tekintve homogén egységet alkotnak, és területi stratégiai tervük összhangban van az országos dokumentumokkal. (A régió lakosságának száma nem haladhatja meg a 100 000 főt.) Keretében kifejezetten a kisebb, vidéki közösségek juthatnak anyagi támogatáshoz.
Támogatható tevékenységek
Mindazon tevékenységek támogathatók, amelyek összhangban vannak a helyi vidékfejlesztési tervvel és pályázati kiírásokkal. Támogathatók egyesületek, kulturális, társadalmi vagy egyházi szervezetek, magánszemélyek, vállalkozások, szolgáltatók és gazdasági szövetségek, önkormányzatok, intézmények és hivatalok.
Felosztható összeg
Előzetes információk szerint egy-egy LEADER-kistérség kb. 100 millió koronából gazdálkodhat. A stratégiai tervek alapján helyben írják ki a pályázatokat a célokhoz vezető tevékenységek támogatására. Helyben határozhatnak a támogatások százalékarányáról is a tevékenységek egyes típusai alapján. A külföldi gyakorlat szerint a kifejezetten közhasznú fejlesztéseknél az önrész 10%-ról indul, vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén a köteles önrész 50% is lehet. A nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, egy-egy konkrét pályázatra néhány százezer korona jut.
A LEADER filozófiájának alapja, hogy nem „felülről” hirdet meg célokat, amelyekhez kapcsolódva helyi projekteket lehet benyújtani, hanem a kistérségekben lakók adottságaik feltárása alapján önmaguk határozhatják meg stratégiai céljaikat. Emellett a program többszintű összefogásra ösztönöz: regionális együttműködést igényel, és feltétele a helyi szervezetek, intézmények, vállalkozások, önkormányzatok, magánszemélyek terveinek az összehangolása.
A következőkben számba veszszük azokat a dél-szlovákiai társulásokat, amelyek az első akadályt eredményesen vették, jelenleg pedig a reményeik szerint sikeres vidékfejlesztési tervdokumentumok elkészítésén dolgoznak.
Nyitra megyében a LEADER program előkészítése kertében eddig összesen 11 kistérségi társulás létrehozását hagyták jóvá. Ezek közül a magyarlakta területeket lényegében csak egy érinti, mégpedig az Alsó-csallóközi Társulás, amely összesen 18 községet és egy várost, Gútát foglalja magába. A társulást alkotó települések közül kettő – Szímő és Kamocsa – az Érsekújvári járásban fekszik, a többi a Komáromi járás nyugati felét alkotó falvak összessége.
Földes Csaba – a megyei önkormányzat régiófejlesztési bizottsága elnöke – szerint az a fontos, hogy jó pályázatot készítsenek, amely összhangban van a kiírással és támogatható célokat fogalmaz meg. Azt azonban már most látni, hogy nem lesz egyszerű a feladat, mivel a különböző csoportok – az egyes települések, a nonprofit szervezetek és a vállalkozók – részéről is különböző igények merültek fel.
Nagyszombat megyében tíz regionális szervezet kapott támogatást a programra való felkészülés jegyében, ebből négy a Dunaszerdahelyi járásban: a Felső-Csallóköz Kistérség, a Csilizköz Mikrorégió, a Warkun Kistérség, valamint a Dunai Út Mikrorégió.
A Csilizközi Mikrorégió prioritásai között a mezőgazdasági-élelmiszeri-pari őstermelők versenyképességének javítása, a közösségi és szociális infrastruktúra fejlesztése, valamint az idegenforgalom szerepel. A vidéki turizmus fellendítése érdekében fontos szerepet tulajdonítanak a községeket összekötő kerékpárutaknak – ez az elem egyébként majd minden kistérség programjában megtalálható.
A Dunai Út Mikrorégió légi központtal működik. Céljuk a természeti adottságok népszerűsítése, a faluturizmus meghonosítása. Szeretnének kerékpárutakat, lovastúrákra alkalmas turisztikai útvona-lakat kiépíteni Vajka és Patonyrét között. Ezekenkívül szeretnék a termálfürdőkre, a sporthorgászásra, a csónakázásra és egyéb látványosságra felhívni a turisták és az idegenforgalmi szakemberek figyelmét.
A nyékvárkonyi székhelyű Warkun Kistérség összefogott a Tőkési Ág Kistérséggel. Kerékpárutakon, gazdasági udvarokon és csatornázási projekteken gondolkodnak.
A Galántai és a Vágsellyei járásban két-két kistérség kíván részt venni a LEADER programban. A Termál Kistérség a felsőszeli termálfürdőről, a térség legfontosabb idegenforgalmi létesítményéről kapta nevét, a tömörülésben Felsőszeli, Alsószeli, Tallós, Vezekény és Pozsonyeperjes vesz részt. A Dudvág Kistérség a Galántai járás 12 faluját tömöríti. Lancz István, Nagymácséd polgármestere, a Dudvág Kistérség elnöke elmondja, rövid távon mindenképpen a helyi infrastruktúra kiépítése a legégetőbb feladat, a turisztikai tervek a hosszabb távú feladatok között vannak. Ezen a téren elsősorban a vízre lehet építeni, nemcsak a környéken lévő termálfürdőkre, hanem a természetes vizekre, a tavak és folyók kihasználására. A Vágsellyei járásban a Via Romanum Kistérség 6 községet foglal magába, a Római Birodalom virágzása idején hadi és kereskedelmi út vezetett keresztül a területen. A Csángó Kistérség a helyiek által csángónak nevezett Vágsellye–Negyed vasúti szárnyvonalról kapta a nevét, a szárnyvonal mentén fekvő öt falut tömöríti Deákitól Negyedig.
Besztercebánya megyében csak az április 10-ei közgyűlésen tárgyaltak a LEADER programban való részvételről. A megye által kialakított szakmai csoportok – a közgyűlésen elhangzott beszámoló szerint – már felvették a kapcsolatot a települések önkormányzataival, hogy kialakítsák, megkeressék azokat a csoportokat, amelyek potenciálisan részt vehetnek a pályázatok kidolgozásában. Főleg a turizmusban és az ipari zónák termelési struktúrájának átalakításában látnának esélyt a felzárkóztatásra. A Sajó-mente Mikrorégió polgármesterei már idén év elején elemezték a LEADER lehetőségeit, közös akciótervet dolgoztak ki, és kapcsolatot építettek a határ túloldalán.
Kassa megyében már 2006-ban kiírták az előpályázatokat a LEADER programhoz való csatlakozás segítésére, tavaly ősszel pedig az anyagi támogatást is jóváhagyták. A megyében hat mikrorégió van versenyben, közülük várhatóan csak kettő lesz eredményes. Annyi már sejthető, hogy a többségében magyarlakta falvakból álló Bódva Völgye Mikrorégió jó esélyekkel indul. Ugyancsak esélyes lehet a Domica Mikrorégió. Mellettük pályázik még a Dobšiná, az Érchegység, a Hnilec Völgye és a Duša Mikrorégió.
Bartók László vidékfejlesztési szakértő hangsúlyozza, a mikrorégiók nem ragadhatnak le a LEADER-nél. A program keretén belül 2,5 milliárd korona áll rendelkezésre, de ennek a többszörösét hívhatják le a régiók további programokon keresztül. A LEADER meglehetősen szűk lehetőségeket ad, csak a vidékfejlesztés és a turizmus terén támogat. A községeknek viszont más problémáik is vannak. Ezért fontos, hogy a többi 11 operatív programba is beszálljanak. Azok a térségek is, amelyek a LEADER-be nem kerülnek be.
