A felvidéki magyar cserkészpapok találkozójára 2008. június 11-én került sor a Dunaszerdahelyi Római Katolikus Plébánián. A találkozón mintegy kilenc szlovákiai magyar lelkipásztor, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség legmagasabb szintű vezetősége, cserkésztisztek és két magyarországi előadó volt jelen.

A munkamegbeszélés imával kezdődött, majd Csémi Szilárd, az SZMCS ügyvezető elnöke és Zsidó János, féli lelkiatya, cserkészpap köszöntötte az egybegyűlteket és eredményes tanácskozást kívántak. A munkaértekezlet a „Szükségünk van egymásra” címszó alatt zajlott. A tanácskozás első részében a cserkészpap helye és feladata a cserkészetben témával foglalkoztak a jelenlevők.

Elsőként Németh Tamás, vépi lelkiatya szólt az egybegyűltekhez, aki saját tapasztalatairól beszélt a csapatalapítás és a cserkész-lelkipásztorkodás terén. Szólt a fiatalokra rázúduló külső hatásokról, amelyek nagy mértékben befolyásolják fejlődésüket, sokszor nem épp pozitív irányba. Fontosnak tartotta elmondani, hogy a vallásosságot ne lúgozzák ki a cserkészetből.

A második előadó Arató László cserkésztiszt, a Táborkereszt munkatársa volt, aki arról szólt, hogy a cserkészvezetőnek miért van szüksége a lelkipásztorok támogatására. A neves papköltő és jellemnevelő idézetét ajánlotta a megjelenteknek, miszerint nem lehet betartani a tíz törvényt, ha valaki nem hívő. A boldogság iránti vágy hajtja az ember életét, csak az a kérdés, hogyan valósul ez meg. A formálódás több tényezőn alapszik, így a hajlam, a környezet, a család és a közösség is fontos szerepet játszik.
Több pontban felsorolta, hogy mik azok a fontos tennivalók, amelyeket egy cserkészpapnak tudatosítania és cselekednie kell. Fontosnak tartotta, hogy a pap szólítsa meg a cserkészt, akivel állandó kommunikációt tartson és erősítse meg, ha jól átlátja a dolgokat. Ugyanakkor a kényes témákról is beszélniük kell, és a szentmisét sosem szabad kihagyni egy cserkészközösség életéből. Az esti tábortüzek kitűnő alkalmat nyújtanak, hogy jellemnevelő történeteken és tanításokon keresztül beszélgessenek a lelkiatyák és a cserkészek egymással.
A cserkész Isten kedves gyermeke, a cserkészvezető a munkatársa.

Az egyes előadások után a jelenlevők hozzászólásaikkal gazdagították a tanácskozást.

Csémi Szilárd, ügyvezető elnök fontosnak tartotta kiemelni a cserkészpapok-vezetők-Szövetség hármas kapcsolatát. Egyben rámutatott, hogy szükséges egy megfelelő közvetítő személyt találni a sikeres kommunikációhoz.

Halász Imre, felsőszeli lelkiatya hangsúlyozta, hogy a cserkészvezető képzések során mindvégig legyen jelen lelkiatya és ne csak szentmisét mutasson be, hanem aktívan kapcsolódjon be a tábor életébe.

Zsidó János, féli plébános javasolta, hogy a cserkészlelkipásztorok legyenek jelen a csapatokon keresztül az egész szövetségi szinten. Fontosnak tartotta, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az egyes lelkiatyák a szövetségi rendezvényekről.

Farkas Zsolt, garamkövesdi cserkészpap a kisközösségek fontosságáról beszélt, amelyek építhetik a plébániaközösséget. A cserkészpapok egyik feladata lehet, hogy közvetítő szerepet kaphatnának a cserkészcsapat és a nem cserkészpap között, ezáltal is segítve mindkét fél munkáját.

A jelenlevők megegyeztek arról is, hogy a szlovákiai magyar cserkészlelkipásztorok koordinátora, Zsidó János cserkésztiszt, féli lelkiatya lesz. A találkozó imával zárult. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség következő rendezvénye a július 14-24. között Ipolynyéken megrendezendő vezetőképző táborok lesznek.

Pázmaneum