47
2008. augusztus 6-án került sor a Kortárs Magyar Galéria újabb kiállítására, amely a IX. Nemzetközi Művésztelephez kapcsoldóik. 11 magyar művész ajándékozott saját alkotást a galériának.
2008. augusztus 6-án került sor a Kortárs Magyar Galéria újabb kiállítására, amely a IX. Nemzetközi Művésztelephez kapcsoldóik. 11 magyar művész ajándékozott saját alkotást a galériának.
A kiállítás-megnyitóra este fél hétkor került sor a Vermes-villában. A megjelenteket Gaál Derzsi Ildikó, a KMG vezetője üdvözölte és köszönte meg a fiatalabb generációhoz tartozó grafikusművészeknek és szobrászoknak, hogy műveikkel gazdagították a több mint hatszáz művet számláló gyűjteményt.
A gyűjteményes kiállítást Lóska Lajos művészettörténész mutatta be és ismertette. Elsőként a művésztelepen szereplő művészeket mutatta be, ismertetve külön-külön mindegyikőjük főbb profilját és munkásságának meghatározóbb területeit. A művészek közül többen a Szenzária művészcsoportot képviselték, akik a figurális hagyományok ápolását tűzték ki céljuknak. 2003-ban alakultak és László Dániel a vezetőjük. Az újfigurális festészetükben főleg a nagybányai hagyományokat követik. A klasszikus festészeti hagyományokat igyekszenek folytatni.
Galgóczy György, győri szobrászművész a madi hagyományokat ápolja és a konstruktív színes formákat ötvözi szoborrá.
Gesztelyi Nagy Zsuzsának a Számok és minták c. képén a szöveges festészeti tradíciót követi. Kovács Lehet tájképet festett, Kucsora Márta egy borongós színvilágú eget és vizet tükrőző festményét tekinthetik meg a látogatók. Lányi Adrien a metafizikus festészet hagyományát követi képei elkészítésében. László Dániel Esztergom látképét festette meg, jelentős műve Selmecbánya látképe is, ahogy Csontváry megfestette, ő is hasonlóan készítette el. Bóna Ottónál leginkább a színes elemek dominálnak és a mindennapok tárgyi világát ábrázolják.
Az organikus szobrászat jeles képviselője Lestyán János, a Háló c. művéje látható a kiállításon. Sabó László galántai szobrászművész alkotása is megtekinthető. Tóth Ferencz budapesti festőművész borongós festménye zárja a művésztelep alkotásait.
Egy-egy művész munkája 1945-től reprezentálva van a magyar művészet közül a kiállításon.
A geometrikus vonalnak mindig erős hagyománya volt a magyar művészetben és ezen képviselők munkájai megtalálhatóak a kiállításon. Több grafika is megtekinthető a tárlaton.
Szomorú aktualitása van a tárlatnak, hogy a nemrégiben elhunyt El Kazovszkij festőművész alkotása is megtekinthető a tárlaton, akit nemrég helyeztek örök nyugalomra.
A szobrászati anyagban főleg a geometrikus tendenciák dominálnak. A Kossuth-díjas szobrászművész Haraszti István munkája is megtalálható.
A gyűjteményes kiállítást Lóska Lajos művészettörténész mutatta be és ismertette. Elsőként a művésztelepen szereplő művészeket mutatta be, ismertetve külön-külön mindegyikőjük főbb profilját és munkásságának meghatározóbb területeit. A művészek közül többen a Szenzária művészcsoportot képviselték, akik a figurális hagyományok ápolását tűzték ki céljuknak. 2003-ban alakultak és László Dániel a vezetőjük. Az újfigurális festészetükben főleg a nagybányai hagyományokat követik. A klasszikus festészeti hagyományokat igyekszenek folytatni.
Galgóczy György, győri szobrászművész a madi hagyományokat ápolja és a konstruktív színes formákat ötvözi szoborrá.
Gesztelyi Nagy Zsuzsának a Számok és minták c. képén a szöveges festészeti tradíciót követi. Kovács Lehet tájképet festett, Kucsora Márta egy borongós színvilágú eget és vizet tükrőző festményét tekinthetik meg a látogatók. Lányi Adrien a metafizikus festészet hagyományát követi képei elkészítésében. László Dániel Esztergom látképét festette meg, jelentős műve Selmecbánya látképe is, ahogy Csontváry megfestette, ő is hasonlóan készítette el. Bóna Ottónál leginkább a színes elemek dominálnak és a mindennapok tárgyi világát ábrázolják.
Az organikus szobrászat jeles képviselője Lestyán János, a Háló c. művéje látható a kiállításon. Sabó László galántai szobrászművész alkotása is megtekinthető. Tóth Ferencz budapesti festőművész borongós festménye zárja a művésztelep alkotásait.
Egy-egy művész munkája 1945-től reprezentálva van a magyar művészet közül a kiállításon.
A geometrikus vonalnak mindig erős hagyománya volt a magyar művészetben és ezen képviselők munkájai megtalálhatóak a kiállításon. Több grafika is megtekinthető a tárlaton.
Szomorú aktualitása van a tárlatnak, hogy a nemrégiben elhunyt El Kazovszkij festőművész alkotása is megtekinthető a tárlaton, akit nemrég helyeztek örök nyugalomra.
A szobrászati anyagban főleg a geometrikus tendenciák dominálnak. A Kossuth-díjas szobrászművész Haraszti István munkája is megtalálható.
Pázmány Péter polgármester köszönetet mondott a kiállító művészeknek, hogy gazdagították a galéria gyűjteményét és ezáltal a világon élő magyar képzőművészek munkái között már az ő munkáik is megtalálhatóak lesznek.
Dunaszerdahelyen augusztus 6-án egy másik kiállításra is sor került Lipcsey György Art Ma magángalériájában, ahol a Városi Önkormányzat Építészeti Osztályának közös szervezésében került sor A magyarországi organikus építészet című kiállításra. A kiállítást Litomericzky Nándor műépítész és Pázmány Péter Dunaszerdahely városának polgármestere nyitotta meg. A művészetkedvelők négy tervezőiroda rajzait tekinthették meg. Többek között a világhírű magyar építész, Makovecz Imre tervrajzait is.
KMG PRESS, Felvidék Ma
