Szlovákia lakossága a fenyegető világgazdasági válság ellenére is nagy várakozással tekint az euró 2009. január 1-jén történő bevezetése elé. Igor Barát kormánybiztos a Duna TV-nek elmondta: az önálló valutapolitika feladása és az euróövezethez való csatlakozás az ország javára fog válni. A nemzetgazdaságnak ehhez persze az eddigi lendülettel kell működnie.
A kormánybiztos szerint a kampány egyértelműen sikeresnek tekinthető, meghozta a várt eredményeket. Ezt támasztják alá a hazai közvélemény-kutató intézetek, illetve az Eurostat eredményei is. Ezek alapján elmondható, hogy a szlovák lakosság mintegy 90 százaléka kellőképp tájékozottnak tartja magát.
„Szlovákia az euróövezethez történő csatlakozással megválik önálló valutapolitikájától, illetve annak eszköztárától, s egy egységes pénznemet használó övezet tagjává válik, melynek valutapolitikáját Frankfurtból, az Európai Központi Bankból irányítják. Szlovákia azonban nem az első állam, mely ebbe a helyzete kerül, s az ország kormánya rendelkezik mindazokkal a megfelelően rugalmas és hatékony eszközökkel, melyekkel a gazdaság- és foglalkoztatási politikát érő hatásokat befolyásolhatja, ellenőrzése alatt tarthatja. Úgy vélem, nem kell félnünk az esetleg fellépő kezdeti nehézségektől” – nyilatkozta Igor Barát.
„Az utóbbi évek adatai egyértelműen arról tanúskodnak, hogy Szlovákia gazdasági fejlődése jelentős mértékben összehangolódott az euróövezet tagállamainak gazdasági fejlődési ciklusaival. Nem gondolom tehát, hogy a szinkronizáltság hiánya fékező tényezőként léphetne fel. Ha ilyesmire mégis sor kerülne, mint már említettem, a kormánynak megvannak a megfelelő gazdaságpolitikai eszközei arra, hogy időben és ésszerűen reagáljon ezekre a jelenségekre” – tette hozzá.
A kormánybiztos elmondta: „Az árak alakulását, a vásárlóerőt, a megtakarítások értékét sokkal inkább más tényezők befolyásolják, mint az euróra történő átállás. Ilyen tényező lehet az ország gazdasági helyzete, a gazdasági növekedés, a nyersanyagok világpiaci árának mozgása és egyebek. Az euró bevezetése ebből a szempontból technikai feladatnak tekinthető, hiszen mindössze az történik, hogy egy állandó segítségével átszámítják az értékeket koronáról euróra. Ez pedig nem szolgáltat okot sem az áremelésre, sem a vásárlóérték csökkenésére, sem pedig a lakossági betétek elértéktelenedésére”.
Igor Barát úgy vélte, nem zárható ki, hogy bizonyos körülmények között sor kerül az árak enyhe emelkedésre – például a szolgáltatások terén, ahol a kerekítés következtében enyhe áringadozás tapasztalható majd. Óvatos becslések, illetve az unió más országaiban szerzett tapasztalatok alapján az áremelkedés nagysága csak néhány tizednyi százalékpontban lesz kifejezhető.
A politikus megjegyezte: „Az árak tekintetében Szlovákia megközelítette az Európai Unió régebbi tagországainak szintjét. A szakértők szerint rövidesen sor kerül a lakosság bevételeinek növekedésére is, sőt ez meghaladja majd az árak emelkedését. Úgy vélem, ez logikus következménye lesz az euróövezethez történő csatlakozásnak. Az árak – s ez alatt nem csak a fogyasztói árakat értem – áttekinthetőbbé válásával növekedni fognak a szlovák lakosság munkaerő-piaci igényei, ezzel egyidőben pedig a versenyképessége is. Ez a bevételek növekedéséhez fog vezetni, majd ahhoz, hogy a szlovákiai átlagbér szintje közelíteni fog a fejlettebb uniós államok bérszintjéhez. Hangsúlyozom: ehhez teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy a termelőképesség dinamikája a nyugat-európai államokéval összhangban fog növekedni, sőt meghaladja azt, hiszen fel kell zárkóznunk ezekhez az államokhoz – érvelt Igor Barát.
A kormánybiztos végül leszögezte: „Meggyőződésem, hogy az euró bevezetése Szlovákiát attraktívabbá teszi a külföldi befektetők körében. Ennek egyik előfeltétele az, hogy továbbra is ésszerű gazdaságpolitikát folytassunk, s megőrizzük azt a gazdasági lépéselőnyt, melyre az utóbbi években szert tettünk. Ha így lesz, az euróövezethez történt csatlakozást a befektetők pozitívumként fogják értékelni. Még akkor is, ha az euró bevezetése nem cél, hanem nagyon hatékony eszköz”.
DunaTV
