Jacques de Larosiere, az IMF volt vezérigazgatója, az EBRD volt elnöke szerint az Európai Unióban a pénzügyi szabályozásban közelíteni kell az egyes tagországok nemzeti szabályozását.
Az IMF volt vezérigazgatója ezt a KPMG és a Világgazdaság című napilap Stratégia és finanszírozás a válságon át című budapesti konferenciáján mondta szerdán.
Hozzátette: bár megvannak a szükséges uniós direktívák, de túl sok a derogáció, szinte mind a 27 tagállamban egyedi nemzeti szabályozási pontok is érvényesülnek, gyengítve ezzel a piacok ellenőrzését.
Jacques de Larosiere, aki egyúttal az Európai Bizottság által felkért „pénzügyi felügyelet az Európai Unióban” független szakértői csoport elnöke, aláhúzta: szükség lenne egy olyan, nemzetek feletti hatóságra, amely figyelné a 27 tagország pénz- és tőkepiaci folyamatait, ajánlásokat fogalmazna meg ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság és az Európai Parlament részére. A szervezetnek a 27 tagállam jegybankelnökei lehetnének a tagjai.
Jacques de Larosiere elmondta: a válság nagy tanulsága, hogy a jövőben globális szinten is szigorítani kell a bankok, a hitelintézeti csoportok működését. A szabályozásban figyelmet kell fordítani arra, hogy a hitelintézetek mérlegen kívüli tételeit éppen olyan szigorúan szabályozzák, az ilyen irányú tevékenységet ugyanúgy ellenőrizzék, mint a banki mérlegen belüli tételeket.
Az IMF volt vezérigazgatója kiemelte: a hitelintézeteknek a jövőben „a békeidőkben” jelentősebb tőkét kellene felhalmozni, hogy egy esetleges recesszióban ezeket a tőketartalékokat felhasználják az átmeneti nehézségek orvoslására.
Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a konferencián szólt arról, hogy a kormány jelentős figyelmet fordít a pénzügyi-gazdasági válság hazai következményeinek kezelésére.
Elmondta: tavaly október óta a kormány egy 1.400 milliárd forintos összegű vállalkozás-fejlesztési és beruházásösztönző csomagot indított el, majd ezt követően útjára bocsátott egy 1.800 milliárd forint összegű, az építőipari kis- és középvállalkozások tevékenységét, megrendeléseit bővítő programot is. A két jelentősebb csomag első eredményei már jelentkeznek. A kormány a pályázati feltételeket, a forráshoz jutást egyszerűsítette, hogy könnyítse a hazai kis- és középvállalkozások forráshoz jutását, részben az európai uniós alapokból.
A fejlesztési és gazdasági tárca vezetője elmondta: összességében mintegy 70 ezer munkahely szűnt meg 2008. októbere óta, ezzel együtt azonban 12 ezer új állást is létrehoztak az országban. Varga István szerint kedvező, hogy egyre több jelentős multinacionális cég Magyarországra kívánja hozni a mostani nehéz gazdasági körülmények között is szolgáltató központját. Ide tartoznak olyan világcégek, mint az IBM vagy a British Petroleum.
Varga István szerint a kormánynak erősíteni kell együttműködését a magyarországi bankokkal, mert egyes hitelintézetek még kevés hajlandóságot mutatnak az állami források kiközvetítésében, nem egyszer versenytársnak tekintik az állami konstrukciókat saját hiteltermékeikkel szemben.
Surányi György volt jegybank-elnök, az Intesa Sanpaolo csoport Közép-Kelet-Európáért felelős regionális igazgatója elmondta: eddig soha nem látott mértékű gazdasági válságot él át a világ, és a krízisnek még közel sincs vége. Rámutatott: példátlan az, hogy míg Közel-Kelet-Európában az elmúlt három évben az átlagos növekedési ráta 6 százalék volt, addig 2009-ben a GDP átlagos visszaesése 6 százalék körül lesz a térségben, de vannak olyan országok, ahol ennél sokkal nagyobb recessziót lehet tapasztalni.
Kiemelte: míg korábban évente 230-250 milliárd dollár összegű külföldi működő tőke áramlott a térségbe évente, addig napjainkban inkább a tőkekiáramlás, -kivonás a jellemző, arra lehet számítani, hogy idén 70 milliárd dollár összegű külföldi tőke távozik a régióból. Még ennél is nagyobb gond az, hogy a munkanélküliség jelentősen megemelkedett, míg előzőleg az átlagos munkanélküliségi ráta 7 százalék volt, addig idén 9-9,5 százalékra valószínűsíthető a régió átlagos munkanélküliségi arányszáma.
Aláhúzta: a régióban az tapasztalható, hogy ott erősödött fel igen erősen a gazdasági hanyatlás, ahol az ország folyó fizetési mérlegproblémákkal küzd, különösen igaz ez a balti államokra. A visegrádi országok egyik nagy „szerencséje”, hogy itt az ingatlanok árai nem rugaszkodtak el a tényleges piaci értéküktől, míg Bulgáriára és Romániára ez a jellemző.
Surányi György hangoztatta: Közép-Kelet-Európában modellváltásra van szükség a gazdaságpolitikában, a korábbi évek exportvezérelt gazdasági növekedése már nem folytatható, mert ezen államok legfőbb importőreinek, a fejlett nyugat-európai országoknak a növekedése jelentősen visszaesett.
Felvidék Ma, MTI, ddg
