A kereszténydemokrata-konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt alkothatja továbbra is a legnagyobb képviselőcsoportot a Európai Parlamentben, míg a szociáldemokrata erők gyengültek a 27 európai uniós tagországban csütörtöktől vasárnapig lebonyolított választások nyomán. Jóllehet komoly változást az uniós döntéshozásban egyre kevésbé nélkülözhető Európai Parlament munkájában aligha okozhatnak – ebben az elemzők többsége egyetért -, számos kisebb szélsőséges erő is helyet biztosított magának az Európai Unió választott képviselőtestületében.
A vasárnapi választáson a magyar pártok között is egyértelművé vált a jobboldali erők dominanciája: miközben az MSZP mindössze négy képviselővel lehet jelen a 736 tagú következő EP-ben, a Fidesz-KDNP 14, az MDF 1, a Jobbik pedig 3 képviselőt delegálhat a nem hivatalos végeredmény szerint.
A határon túli magyar pártok közül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) neve alatt futó Magyar Összefogás listájáról három képviselő helye biztos, de egy negyedik mandátum sem kizárt a töredékszavazatok visszaosztásából. Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja (MKP) két képviselőt küldhet Strasbourgba. Mind az RMDSZ, mind az MKP az Európai Néppárt sorait erősíti. Az EP vasárnap késő este közzétett összesített – az addig ismeretessé vált nem hivatalos vég- és részeredményeken alapuló – prognózisa szerint a néppártban tömörülő pártok összesen 263-273 képviselői helyhez juthatnak .
A második legnagyobb frakció a szocialista marad 155-165 hellyel. A liberálisok 78-84, a zöldek 52-56 képviselővel rendelkeznek majd a 736 tagú testületben.Eddig 785 képviselő közül a néppártnak 284, az Európai Szocialisták Pártjának 215 képviselője volt. A liberálisok 103, a zöldek 42 hellyel rendelkeztek.
Az idei részvételi arány rekord alacsony, 43,39 százalék volt – derül ki az EP összesítéséből. Ez az elemzők többsége szerint a szélsőséges erőknek kedvezett.A még nem végleges eredmények szerint jelentős kudarccal végződött a választás a szociáldemokraták számára a nagy tagállamok közül Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, sőt Spanyolországban is. Az okokat keresők ezt egyebek között azzal magyarázzák, hogy a baloldal nem tudott hihető alternatívát felmutatni a nemzetközi gazdasági válság kezelésére.
A válság az oka sokak szerint a liberálisok visszaesésének is.
Akad mindazonáltal tagország, ahol a szociáldemokraták kerültek ki győztesen a választásból, például Görögországban, Dániában, illetve Szlovákiában.Elismerte az EP szocialista frakciójának eddigi vezetője, Martin Schulz is, hogy sok országban ez az este „nagyon nehéznek” bizonyult a baloldal számára.
Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke elsősorban az alacsony részvételt bírálta, és kifogásolta, hogy az EP-kampányban rendre a belpolitikai témák élveznek elsőbbséget, miközben az EP befolyása egyre erősebb, és a választóknak markáns európai uniós ügyekről kellene véleményt nyilvánítaniuk.Utóbbit igazolja, hogy több tagországban a választók egyértelműen a kormánnyal szembeni ellenszenvet is kinyilvánították, míg sokan távolmaradásukkal nyilvánítottak véleményt.
A most összeálló EP nagy kérdése az lesz, hogyan befolyásolja a munkát a kicsiny szélsőséges pártok képviselőinek megjelenése, illetve az egyes pártcsoportok markánsabb tagozódása.Mindez ráadásul egybeesik az uniós reformszerződés remélt életbe lépésével, bár arra némi árnyékot vet a kormánypárt írországi jelentős visszaesése.A mostani EP-választás eredménye emellett sokak szerint jelentősen befolyásolja azt is, hogyan áll majd össze az idén szintén lejáró mandátumú Európai Bizottság.
MTI, Felvidék Ma
