Hangulatos Pitypalatty-völgyi Napok

Egy korábbi programajánlónkban felhívtuk olvasóink figyelmét a Miskolc melletti Pitypalatty-völgyben tartott színes programra, amelyekre a Felvidékről Duray Miklós is meghívást kapott, a hallgatóság és előadók körében pedig gömöri és Ung-vidéki fiatalok is jelen voltak. Az alábbiakban a sikeres programról olvashatnak összefoglalót.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bükk-hegység lábánál található az a festői völgy, melynek neve ez a játékos hangutánzó szó. A név eredete, hogy valamikor fürjek kedvelt lakóhelye volt a vidék, de ma már csak ritkán hallani, hogy pitypalatty.
A völgy települései tavaly határozták el, hogy összetartozásukat közös kulturális, turisztikai és sport programokkal erősítik meg, és próbálják idevonzani az érdeklődő látogatókat.
Ebben az évben a Pitypalatty-völgyi napok rendezvénysorozatára május 28-31. között került sor, melyre meghívást kaptak Duray Miklós felvidéki politikus, író és Koltay Gábor filmrendező is.
Változatos, gazdag programmal készült öt település: Parasznya, Sajókápolna, Radostyán, Varbó és Kondó. A programokat Barta József koordinálta.
Május 28-án este Radostyán gyönyörű templomában koncerttel vette kezdetét a négy nap. Az orgonát Mátyus Gabriella orgonaművész szólaltatta meg, majd az iskolások csengettyű zenekarát hallhatták a megjelentek. A koncertet a Soli-Deo-Gloria énekegyüttes zárta. A szép este szervezője Várady Zsolt református lelkipásztor volt.
Másnap reggel indult a templomtúra. Lelkes csapat látogatta végig a völgy református templomait, és ismerkedett meg a történetükkel.
Közben a Varbói-tavon a horgászok 48 órás maratoni pontyfogó versenybe kezdtek.
Megkezdődött Parasznyán a kétnapos 2. Pitypalatty-völgyi Civil Konferencia. Délután terepkerékpár-versenyen bizonyíthatták ügyességüket a fiatalok.
Este megtelt a parasznyai Művelődési Ház, ahol az érdeklődők Koltay Gábor Velünk élő Trianon című 14 részes filmjének a Felvidékről szóló részét tekinthették meg. Az estét Duray Miklós nyitotta meg, a vetítést követően pedig Koltay Gáborral és Duray Miklóssal beszélgetett Budai Erzsébet.
Duray Miklós elmondta, hogy a film Trianonról és következményeiről szól, a múltról és a máról. Ha Magyarország emelkedik, az egész Kárpát-medence emelkedik, ha Magyarország süllyed, az egész Kárpát-medence süllyed. Elmondta, hogy ami 89 évvel ezelőtt történt, az megtörtént. A történészek ezt már feltérképezték. Tudjuk, hogy milyen hibákat követtünk el mi, és milyen bűnöket követtek el velünk. Ez valóban a múlt. Azóta elteltek évtizedek, és a mai napig nem találtuk meg az ellenszerét. Nem találtuk meg azt a módot, hogy hogyan lehet Trianont ellensúlyozni. A kísérletek nagy része félbeszakadt, vagy zsákutcába jutott. A jelenlegi Magyarországot ahhoz a kenyérhez hasonlította, amelynek ha levágják a héját, a belseje elszárad, vagy szétmorzsolódik.
Koltay Gábor arról beszélt, hogy nincs nemzettudata az embereknek. Használjuk ezt a szót, de a nemzet mint erős és összetartó közösség, amit értékek kötnek össze, az eltűnt. Ha rendet akarunk a gondolatainkban, csak a történelem megismerésével tehetjük. A nemzettudat hiányát mutatta a magyarországi népszavazás, amikor arra az egyszerű kérdésre, hogy lelkileg összetartozónak véljük-e magunkat a határokon túl élő magyarokkal, csak másfél millióan mondtak igent.
Duray Miklós ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy nem az embereket kell hibáztatni ezért. Az emberek nem voltak erre felkészülve. Azokat a politikusokat terheli a felelősség, akik kikényszerítették ebben a helyzetben a népszavazást, és akik nemre buzdították az embereket.
A harmadik nap délelőttjén Sajókápolnán 3. „Kápolnai csúcsfutás” és Repüléstörténeti Múzeumot avatása volt, számtalan kísérő programmal összekötve. Délután bortúrások járták végig a völgy pincéit és kóstolták meg a környék borait.
Vasárnapra sajnos az idő elromlott, de a Varbói-tónál így is volt néhány bátor sportember, aki kipróbálta a kenuzást, és a radostyáni polgármester halászléje is elfogyott
A pénteken tartott Pitypalatty-völgyi Civil Konferencia témája a határon átnyúló együttműködési lehetőségek voltak.
A határon átnyúló együttműködések az erőforrások, információk, adottságok szélesebb körű feltárása, hasznosítása révén hozzájárulnak a helyi közösségek, kezdeményezések és a civil szerveztek megerősítéséhez. Ez az egyik legfontosabb jellemző, ami miatt a határon átnyúló kapcsolatok építésének ösztönzését érdemes prioritásként fogalmaztuk meg a tavalyi konferencián.
Idén ennek szellemében a források elérése, a hagyományőrzés, valamint a párbeszéd erősítésére fektettük a hangsúlyt.
A konferencia nyitásaként Hideg Imre főosztályvezető, Demeter Zoltán képviselő és Horváth Jánosné Kecskeméti Ildikó alpolgármester köszöntötte a résztvevőket. A fiatalok részvételét ösztönző EU-s források eléréséről Öcsi József irodavezető tartott előadást. A szlovákiai EU-s programokról és hatásairól Abaráról Nagy Zsuzsanna, a Patrónus Polgári Társulás elnöke tájékoztatta a résztvevőket.
A határ menti együttműködések közül Németh Imre osztályvezető, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumból a Szlovák-Karszt és az Aggteleki Nemzeti Park közös mintaprojektjét mutatta be.
A Gömöri Ifjúsági Társaság vezetőségi tagja Todavcsics Viktória és Északi Ferenc a Deáktér Egyesület alelnöke a Serpa Program Schengen utáni kibővítését ismertette.
Nemzet és hagyomány. Konferenciánk lényeges elemei. Zs. Papp Ferenc népművelő az irodalmárok, történészek és az ifjúság felelősségéről osztatta meg gondolatait a résztvevőkkel.
A második napon Takács László elnök a hagyományőrzés civil módszerei kapcsán mutatta be az Ongai Kulturális Egyesület tíz éves munkáját. A délelőtt folyamán Dr. Tóth Péter történész, Katona Csaba levéltáros, Barta Gergely egyetemi hallgató és Kovács Zsolt grafikus a Pitypalatty-völgy történetét, hagyományit mutatta be az érdeklődőknek.