Marek Maďarič, szlovák kulturális miniszter a kormány kisebbségi tanácsán néhány érvet sorakoztatott fel amellett, hogy az államnyelvtörvény nem sérti, sőt szélesíti a kisebbségek nyelvhasználatát Szlovákiában.
Ez a dokumentum a kulturális minisztérium honlapján is megjelent augusztus 31-én:
Az államnyelvtörvény, amely 2009. szeptember 1-jén lép érvénybe, más nyelveket leginkább akkor érint, amikor azok használata az államnyelv viszonylatában jelenik meg.
Bővül a nemzeti kisebbségek nyelvének törvényes használata is a jelenlegi állapothoz képest, például az alábbi esetekben:
A regionális vagy helyi rádiók esetében lehetővé válik a műsorszórás a kisebbségek nyelvén, az élő műsorok esetében nem kell biztosítani a teljes műsor sugárzását államnyelven. Eddig a teljes műsort köteles volt a regionális vagy helyi rádió működtetője a kisebbség nyelvén és az államnyelven is teljes terjedelemben sugározni.
Lehetővé válik a regionális vagy helyi televíziós közvetítések során a kisebbségek nyelvén készülő műsorok esetében a feliratozás alkalmazása, eddig erre nem volt lehetőség, hanem a teljes műsort meg kellett volna ismételni szlovák nyelven is. Az élő televíziós műsorok esetében az államnyelvre történő szimultán fordítás lehetőségét teszi lehetővé a törvény, az eddigi szabályozás élő műsorszórást nem tett lehetővé. A 12 év évnél kisebb gyermekek számára készülő audiovizuális művek esetében kötelező volt eddig a szlovák nyelvű szinkron, ezt a törvény most eltörölte.
Lehetővé válik, hogy a kisebbségek nyelvén jelenjenek meg eredeti kiadásban különböző alkalmi kulturális kiadványok, a galériák, múzeumok katalógusai, mozik, színházak, koncertek programfüzetei, amennyiben biztosított ezeknek az államnyelven való kiadása is. Idáig csupán államnyelven kiadott kiadványok jelenhettek meg, és ezeknek a kisebbség nyelvére lefordíttott változata.
A nemzeti kisebbségek kulturális rendezvényeinek konferálása lehetséges először a kisebbség nyelvén és azután következhet az államnyelven történő konferálása. Eddig először államnyelven volt kötelező a felvezető szövegek elmondása.
Lehetővé válik az emlékműveken, műemlékeken, emléktáblákon, a nyilvánosságnak szánt feliratok, reklám és hirdetmények megszövegezése a kisebbségek nyelvén, azaz nem kötelező az államnyelvből a kisebbség nyelvére szó szerint átültetett szöveg használata.
Készülhetnek a kisebbség nyelvén a társulások, egyesületek, politikai pártok és mozgalmak munkajogi, pénzügyi és műszaki írásos dokumentumai. Eddig ezek csak az államnyelven készülhettek.
Az államnyelvre vonatkozó törvényben utalás történik a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvényre, ezzel a törvényalkotók elérték azt, hogy ne legyen ellentét a két törvény közt, és azt, hogy egyértelműen biztosított a nemzeti kisebbségek nyelvének használata a hivatalos érintkezésben, beleértve az utcák megjelölését és helyi földrajzi nevek használatát a törvény által megszabott keretben. Eddig az államnyelvre vonatkozó törvény csupán a községeknek az államnyelven történő megjelölését szabályozó törvényre utalt, és nem volt összehangolva a kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó, később elfogadott törvényre, ami értelmezési zavart okozhatott a két törvény közti kapcsolat megítélése során.
Kiadta a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának sajtóosztálya 2009. augusztus 30-án
Felvidék Ma, pog
