A Pozsony környékén egyre bővülő, a magyar-szlovák határon is átnyúló agglomeráció sajátosságainak megismerésére közös projektet indít az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet (MTA RKKNYUTI) és a Fórum Kisebbségkutató Intézet
Az Európai Unió által támogatott projekt azokat a változásokat vizsgálja, amelyek a beköltözőket fogadó településeken bekövetkeznek. Magyar oldalról Rajka, Mosonmagyaróvár és Dunakiliti, szlovák oldalon Vajka (Vojka nad Dunajom), Somorja (Samorin) és Pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) érintett az egyéves projektben. Ennek célja, hogy határon átnyúló agglomerációs hálózat szerveződjék az önkormányzatok, a civil szervezetek, a szolgáltatók között a felmerülő gondok megoldására – ismertette a projekt lényegét a projektmenedzser, aki a győri székhelyű akadémiai intézet igazgatója.
Lados Mihály projektmenedzser kifejtette: évek óta érzékelhető, miként terjedt a pozsonyi térség agglomerációja előbb Ausztria felé, s bővül Magyarország irányába. Magyar oldalon elsősorban Rajkára és Dunakilitibe költöztek szlovák családok, de további szigetközi települések válhatnak az áttelepülés célpontjává.
Szlovák oldalon pedig korábban észak-keleti és nyugati irányba terjedt az agglomeráció, az utóbbi években pedig a csallóközi községek iránt is fokozódik a beköltözők érdeklődése.
Ennek a folyamatnak hatása van egyebek között az érintett települések lélekszámára, továbbá az ingatlanpiacra, közműrendszerre, de nem vonhatják ki a közszolgáltatások sem magukat a hatása alól, hiszen a betelepülők új lakóhelyükön kezdik használni az óvodát, az iskolát, az egészségügyi ellátást- mutatott rá a szakember.
Lados Mihály a felmerülő kérdések közül kiemelte azt is, vajon hogyan tudja biztosítani a magyar helyi önkormányzat a letelepülő szlovák anyanyelvű emberek számára a közszolgáltatásokat, köztük az oktatást, az egészségügyet. „Mit lehet kezdeni az adózás problematikájával, azzal, hogy a két ország adózási rendszere különbözik? Kérdés az is, miként tudnak az újonnan érkezett lakók beilleszkedni a befogadó település társadalmába” – sorolta a lehetséges problémákat a kutató.
A feltárt gondok megoldására egy határon átnyúló hálózati együttműködés kialakításával nyújtanak támogatást az érintett településeknek az uniós pályázaton győztes intézetek.
A 200 ezer eurós projektet az Unió Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Együttműködési Programja támogatja. A költségvetés 95 százaléka uniós forrás és nemzeti társfinanszírozás mindkét ország részéről, a fennmaradó 5 százalékot a projektpartnerek teszik hozzá. (MTI)
