Morvay Krisztina brüsszeli szereplése árt Magyarországnak és a kisebbségeknek is, véli a szlovákiai magyarok egyik európai parlamenti képviselője. Bauer Edit lakóhelyén, Somorján a STOP-nak adott interjúban azt mondta, a helyzet ki fogja majd kényszeríteni, hogy az Európai Unió foglalkozzon olyan problémákkal is, mint a szlovák-magyar ellentét.
Somorjáról és egyben Brüsszelből nézve milyen eredménye volt a szlovák és a magyar miniszterelnök legutóbbi tárgyalásának?
Tekintettel arra, hogy kevés idő telt el azóta, valójában nehéz megmondani, hogy lesz-e eredménye. Amit én a legfontosabbnak tartok a találkozó után kiadott nyilatkozatból, az az, hogy mind a két fél elfogadja Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségi főbiztosának ajánlásait a nyelvtörvény végrehajtási utasításait illetően. A Vollebaek anyag valóban azt mondja, hogy a nyelvtörvény a nemzetközi standardokkal nincs ellentétben, igaz ilyenek nem igen vannak, kivéve a Kisebbségi Nyelvek Chartáját. Azok az ajánlások, amelyekről Vollebaek is azt nyilatkozta, sajnálja, hogy nem fogadták el a nyelvtörvény módosítása előtt, azok igazából messzebbre mutatnak, mert hiszen az ajánlásnak része az is, hogy készüljön el a kisebbségek jogállásáról szóló átfogó törvény.
Brüsszelben foglalkoznak-e a magyar-szlovák vitával, mert olybá tűnik, hogy az unió szereti elkerülni a konfliktusokat, szereti hárítani az ilyen ügyeket? Volt-e visszhangja az Európai Parlamentben a magyar-szlovák ellentétnek, konkrétan például annak, hogy Sólyom László köztársasági elnököt nem kívánatos személynek nyilvánították egy napra Szlovákiában?
Az Európai Unió meglehetősen sok, és meglehetősen nagy problémákkal küszködik, éppen most az erdőtüzekkel, a tejkrízissel, és sok minden mással, de valóban nagy port vert fel az eset, mert ilyen még nem fordult elő az Európai Unió történetében, hogy egy másik ország köztársasági elnökét valaki is kitiltotta volna. A schengeni határokról szóló rendelkezésről már nem is beszélve. Az ügynek a diplomáciai vonatkozásán kívül van egy polgári vetülete is. Be lehet vezetni nyilvánvalóan rendkívüli intézkedéseket a határokon, meg is teszik néha egyes országok, például futball mérkőzéskor, vagy más nagyobb sportesemény rendezésekor, amikor különböző vérmérsékletű szurkolókat várnak, de a schengeni rendelkezések nagyon szűkre korlátozták a kitiltás lehetőségét, például rendbontásra, köztörvényes bűnözőkre. De, ilyen botrány soha nem fordult elő. Én úgy érzem, hogy ez nagy port vert fel az Európai Unióban.
Ugyanakkor az EU túl sokat nem tesz ilyen ügyben, mindössze tudomásul veszi.
Az Európai Unió alapállása megmaradt, a hat alapító ország egy hasonló kultúrájú, hasonló vérmérsékletű csoport volt, ahol ilyen konfliktuskezelésre nem volt szükség. Tény, hogy az Európai Unió sokszor az új tagországok problémái előtt meglehetősen tanácstalanul áll. Mi is úgy érezzük belülről, mint ahogy kívülről is látszik, hogy bizony megpróbálják a konfliktusokat a szőnyeg alá seperni, és kivárnak, hogy majd megoldódnak valahogy a problémák. Azt hiszem, a helyzet ki fogja kényszeríteni, hogy az unió foglalkozzon a belső feszültségekkel is. Korábban nem voltak belső feszültségek, illetve, ha voltak, akkor azok gazdasági jellegűek voltak, amelyekre az unió előbb-utóbb kitalált szabályokat. Azzal, hogy sok új tagországgal gyarapodott az Európai Unió, nőtt a konfliktusok száma, mert ezek hozták a maguk problémáit is, és ez nem mind gazdasági jellegű.
Ön az Európai Néppárt tagja. Ön személy szerint, és az Európai Néppárt hogyan fogadja a jobbikos Morvai Krisztina felszólalásait, de fogalmazhatnék úgy is, hogy kirohanásait? Miként reagálnak?
Az Európai Parlament azért hozzá van szokva az ilyen jelenségekhez. Megvan a maga francia Le Penje, az osztrák Martinja, akik időnként meglehetősen fura helyzeteket teremtenek az Európai Parlamentben. Az viszonyt tény, hogy nem ilyen frekvenciával, mint ahogy Morvai Krisztina jelent meg. Én azt hiszem, ez valahol kontra-produktív. Az Európai Parlamentben erre nincs fogadókészség. Nem is értik igazából, hogy miről van szó, és ha a konzekvenciáit nézzük, akkor azt kell mondjam, sem Magyarországnak nem segít, sem a kisebbségeknek, konkrétan, nekünk szlovákiai magyaroknak sem segít. Csak azt tudom ismételni, hogy kontra-produktív. Engem nagyon aggaszt az, hogy ez rendkívüli módon visszahat a Magyarországról alkotott kép alakulására, és ez a kép Morvai Krisztina „áldásos tevékenysége” nyomán inkább romlik, mint javul.
STOP
