Ma és holnap Bonnban tartja tisztújító kongresszusát az Európai Néppárt. A tanácskozás egyik meghatározó témája lesz a húsz évvel ezelőtti eseményekre való emlékezés, a vasfüggöny lebontása, az egykori keleti blokk országaiban végbement rendszerváltás.
Ebből a szempontból a kongresszus helyszíne, a volt bonni parlament épülete, ahol a német egyesítésről szóló döntések születtek, akár szimbolikusnak is tekinthető.
Az európai kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő néppárt kongresszusán 13 uniós tagország kormányfője, 6 unión kívüli állam miniszterelnöke, valamint az unió vezetői is jelen lesznek. Tőbbek között a nemrégiben az EU elnökévé választott Herman Van Rompuy, José Manuel Barosso, az Európai Bizottság újraválasztott elnöke, valamint az Európai Parlament vezetője, Jerzy Buzek. A kongresszus házigazdája Angela Merkell, német kancellár. A húsz évvel ezelőtti eseményekre való emlékezésen túl a kongresszus a jelen és a jövő meghatározó kérdéseivel is foglalkozik. Így napirendre kerül az európai intézményrendszer reformja, amely most a Lisszaboni Szerződés elfogadásával új lendületet kaphat. A résztvevők megvitatják a jelen egyik legnagyobb kérdését, a gazdasági válságot is. Az előzetes tervek szerint egy dokumentumot is elfogadnak, amely rögzítené a konzervatív erők által fontosnak tartott lépéseket a válság kezelésére. A mintegy 1500 küldött megválasztja az Európai Néppárt vezetőit is. Belgium egykori miniszterelnöke, az EPP egyik alapítója, Wilfried Martens 1992 óta elnöke a néppártnak. Újraválasztása, rivális híján, ezúttal is biztosra vehető. Döntés születik a párt 10 alelnökéről is. Jelenleg is a néppárt egyik alelnöke Orbán Viktor. A Fidesz elnökének minden esélye meg van arra, hogy megtartsa posztját. De az esélyesek között tartják számon Ján Fígeľt, a KDH elnökét is, aki a közelmúltban még az EB biztosa volt. Szlovákiából három párt, az MKP, a KDH és az SDKÚ-DS az Európai Néppárt tagja.
Felvidék Ma
