Bár a kormány bízik benne, hogy a szlovákok által felkért Velencei Bizottság ajánlásáig Pozsony nem kezd eljárásokat, alapot hoz létre a január 1-től végrehajtható szlovákiai államnyelvtörvény alapján megbüntetett magyarok megsegítésére. Folytatódik a diplomáciai nyomásgyakorlás is. Az Index összefoglalója.
Tovább durvult
A végrehajtási utasítás nem tisztázta a törvény ellentmondásait, sőt, több esetben szigorúbb értelmezést adott. A hivatalos érintkezésben azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot, a magyart csak abban az esetben lehet használni, ha ez a jelenlévők egyikét sem zavarja. A hivatalos közleményeket, de még a jogi személyek által kiadott hirdetményeket is szlovákul kell megjeleníteni, a nem szlovák szöveg csak fordítása lehet a szlovák eredetinek.
Ez ugyan nehezen ellenőrizhető, de a végrehajtási utasítás szerint az államnyelv hibás használata is büntethető lesz, a büntetést pedig a munkáltató átterhelheti a szabálysértés elkövetőjére.
Segítenének
Mivel a törvény így konkrét magánszemélyeket fenyeget 100-5000 eurós büntetésekkel – a végrehajtási utasítás nem tisztázza, hogy milyen vétségért mekkora büntetés jár -, a magyar kormány december 16-i ígérete szerint „anyagi és jogi a magyar kormány anyagi és jogi segítséget nyújt a szlovákiai magyarság számára”.
Értesüléseink szerint Bajnai Gordon kormánya alapot kíván létrehozni, amelyből finanszírozható lenne a jogsegély és a bírság is. Érdeklődésünkre Szollár Domokos kormányszóvivő csak annyit árult el, hogy „még dolgozunk a megfelelő formán és az eszközrendszeren”.
A szlovák államnyelvtörvény végrehajtási utasítása 2010. január 1-től hatályos, elvileg tehát jövőre már büntethetik az anyanyelv-használatért a szlovákiai magyarokat. A magyar kormány pedig további nemzetközi nyomást kíván gyakorolni Szlovákiára a törvény megváltoztatására.
A nyelvtörvény módosítását a vitában a két ország által felkért Knutt Vollebaek, az EBESZ norvég biztosa is javasolta, 26 pontos javaslatának négy pontja is erre vonatkozott. Vollebaek emellett egy kisebbségi nyelvtörvény és egy átfogó kisebbségi törvény megalkotását is javasolta, és bár ajánlásait Szlovákia hivatalosan elfogadta, a gyakorlatban nem tett lépéseket az ügyben.
Fokoznák a nyomást
Az Európai Unió ugyan hivatalosan szlovák belügynek minősítette a nyelvtörvény ügyét, az jelen formájában nem felel meg az európai normáknak. A kormány ezért az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben is fel kívánja vetni a témát, egyben várja az uniós emberijogi szervezet, a Velencei Bizottság ajánlását is. A Velencei Bizottsághoz egyébként Szlovákia fordult beadvánnyal, ítélete márciusban várható. Szollár Domokos szerint a magyar kormány bízik benne, hogy Szlovákia az ajánlás kiadásáig még nem hajtja végre az államnyelvtörvényt.
A magyar november óta intenzív diplomáciai kampányt folytat Szlovákia ellen a nyelvtörvény miatt. Washingtoni látogatásán [2] Bajnai Gordon, élve a felajánlással [3], azt kérte Benjamin Cardin szenátortól, az amerikai törvényhozás Helsinki bizottságának elnökétől, hogy tartsa napirenden a nyelvtörvény ügyét. Cardin a végrehajtási utasítás kiadását megelőzően szenátusi felszólalásban ítélte el [4] az államnyelvtörvényt.
Decemberben pedig az Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökségének (ACER) székhelyéről döntő szavazáson a korábbi magyar ígérettel szemben Szlovákia helyett Szlovéniát támogatta [5] a kormány. Értesüléseink szerint ebben nagy szerepet játszott a nyelvtörvény ügye is. Szollár Domokos kormányszóvivő akkor azt felelte kérdésünkre, hogy a két ügy között „nincs szoros összefüggés”.
Király András, index.hu
